Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-16 / 112. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 16. www.ujszo.com Megváltozhat az állami támogatás Szlovák-magyar református vita SZÁSZl ZOLTÁN Hanva. Az egységes Magyar Református Egyházhoz csatlakozó Szlovákiai Református Keresztyén Egyház csatlakozási nyilatkozatában az szerepel, hogy az egyházi alkotmány bizonyos passzusai a szlovák nyelvű, szlovák többségű gyülekezetekre nem, vagy csak részben vonatkozzanak. Tehát nem lenne kötelező a magyar nyelv használata a szlovák reformátusok számára, a hétvégi, hanvai zsinaton jelenlevő szlovák küldöttek azonban így sem voltak hajlandók elfogadni a csatlakozást, és távoztak. A Magyar Református Egyház alkotmánya most is tartalmazza, hogy minden részegyház azokat a nyelveket használhatja, amelyek az adott részegyházban hivatalos, gyakorlott nyelvekként elismertek. A szlovák reformátusok a csatlakozása után valószínűleg kezdeményezni fogják a kulturális tárcánál, hogy értékelje át a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház regisztrációját és valószínűleg az állami támogatás elosztásának módosítását is. A szlovák hívek közös állás- foglalása szerint nincs semmi ok, amiért csatlakozniuk kellene az egységes Magyar Református Egyházhoz, és „nagymagyar kezdeményezésről” van szó. Hogy a szlovák reformátusság önálló egyház alapításába kezd- e, még kérdéses. Erre törvény adta lehetősége van, de valószínűleg nem a mostani Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jogutódjaként. A Magyar Református Egyház tagegyházainak száma a szlovákiai belépésével hatra nőtt. A szervezetnek most már Magyarország, Kárpátalja, Délvidék, Szlovénia, Erdély és Szlovákia is a tagja. A főügyészválasztás egyetlen tétje a kormányfő, valamint a kormány jövője Trnka „ellenfele” Radičová Pozsony. A főügyészválasztás legfontosabb kérdése már nem az, hogy ki kapja a több szavazatot, hanem hogya voksolás után lesz-e még miniszterelnöke az országnak. Iveta Radičová kormányfő kijelentette, ha Dobroslav Tmkát választják meg, lemond. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az elmúlt napokban az is felmerült, hogy Radičová távozása nem vezetne automatikusan a kormány bukásához, helyére minden bizonnyal az SDKÚ alelnöke, Lucie Žitňanská jelenlegi igazságügyi miniszter kerülne - ő ezekre az információkra nem akart reagálni. Lapértesülések szerint állítólag már olyan ajánlat is elhangzott a koalíción belül, hogy ha kormányátalakításra kerülne sor, akkor az SDKÚ semmilyen pozícióba sem jelölné Mikuláš Dzurinda pártelnököt és a párt alelnökét, Ivan Miklóst. Ezeket az információkat hivatalosan senki sem erősítette meg. Másokért nem kezeskednek Maguk a koalíciós képviselők sem biztosak abban, hogyan szavaznak majd kollégáik. Ján Fige! KDH-elnök az STV hétvégi vitaműsorában óvatosan nyilatkozott: csak a KDH képviselőiért hajlandó kezeskedni. „Másokért nem vállalom a felelősséget, de bízom benne, hogy mindenki tudja, milyen következményekkel jár a szavazás. A koalíciós szerződést négy évre írtuk alá, nem látok okot arra, hogy egy év után eltöröljük, vagy átértékeljük” - mondta. Hasonló véleményt fogalmazott meg a Szlovák Rádió vitaműsorában Dániel Kraj- cer, az SaS kulturális minisztere is. Sólymos László, a Híd alelnöke szintén úgy nyilatkozott, pártja Iveta Radičová kormányát támogatja, és nincs ok arra, hogy más összetételű kormányon gondolkozzon. Kijelentette, a Híd egyetlen képviselője sem fog Trnkára szavazni. Radičová vagy Trnka. Ján Baránek politológus szerint a koalíció túléli a holnapi főügyészválasztást. „Ha ez a kormány megbukna, nem lennének előrehozott választások. Véleményem szerint új kormány alakulna, az SDKÚ nélkül” - mondta Baránek. Michal Horský politológus szerint a politológusi elemzések célja nem kozmológiai, tehát a kormány bukásának pontos időpontjának meghatározása, hanem egyfajta esélylatolgatás, a lehetőségek elemzése. „Most úgy tűnik, a koalíciós képviselők tudatosították, hogy Radičová nélkül kikerülhetnek a hatalomból. Radičová bukása után aligha lehetne ugyanilyen összeállítású kormányt felállítani. Az igazi kormányválság az ősz és a szüret beköszöntével jön el” - mondta a SITA hírügynökségnek Horský. Grigorij Mesežnikov politológus szerint Radičová kabinetje Trnka megválasztása után is működhetne. „Eddig is elegendő problematikus ember került magas beosztásba. Itt van például Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Sok tekintetben az államfő sem teljesíti a pozíciójával kapcsolatos elvárásokat. Ha Trnkát megválasztják, a kormány elfogadhat olyan ellenintézkedéseket, amelyekkel korlátozná a ténykedésével összefüggő negatívumokat”-mondta. (SITA, dem) RÖVIDEN Pozsonyban terjeszkedik a ČSA Prága/Pozsony. A ČSA cseh légitársaság Pozsonyban is kiemelt légibázist alakít ki. Júniustól a szlovák főváros repülőteréről hat európai városba (Amszterdam, Barcelona, Brüsszel, Párizs, Róma és Larnaca) indít járatokat, méghozzá heti 24 alkalommal. A legintenzívebb összeköttetés Pozsony és Párizs között lesz, heti 7 járattal, Rómába 5-ször, Amszterdamba 4-szer, Brüsszelbe és Larnacába 3-szor, Barcelonába pedig heti kétszer repülnek a ČSA Boeing 737-500-as gépei. A Štefánik repülőtér legnagyobb ügyfele az ír Ryanair, amelyik 16 járatot indít a szlovák fővárosból, a lengyel LOT és az orosz Aeroflot a közelmúltban állította le pozsonyi érdekeltségeit. (SITA) Csődvédelem alatt a Tipos Pozsony. A Pozsonyi I. Járásbíróság péntektől engedélyezte a Tipos fogadóiroda csődvédelem alá helyezését, ami azt jelenti, hogy a társaság átmenetileg védelmet kap a hitelezői elől. A Tiposnak erre azért van szüksége, mert a ciprusi Lemikon Limited 66 millió eurót követel az állami szerencse- játékokat lebonyolító társaságtól. A Tipos 2008-ban már 16 milliót fizetett a ciprusi félnek. Az alkotmánybírság ráadásul elfogadta a Tipos panaszát a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen, mely szerint fizetni kellene a Lemikonnak. A bírósági döntés így a beadvány tisztázásáig nem lép hatályba. (SITA) Szennyezettek a déli járások Pozsony. A dél-szlovákiai járások a legszennyezettebb régiók közé tartoznak, és ez a súlyos betegségek gyakoribb kialakulását eredményezi - derül ki a környezetvédelmi tárca jelentéséből. A legrosszabb a helyzet a Lévai, a Korponai, a Nagykürtösi, a Losonci, a Poltári, a Rimaszombati és a Nagyrő- cei járásban. A daganatos betegségek nagyobb arányban fordulnak elő a fővárosban és Kassán, Dél-Szlovákiában leginkább Dunaszerdahely, Galánta és Nyitra környékén. A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából szintén Dél-Szlováki- ában és Közép-Szlovákiában legrosszabb a helyzet. (TASR) A legszebb ajándék, amit a HZDS adhat, az a politikai életből való csendes és végleges kivonulás Mečiar a visszatérésről ábrándozik Mečiar 500 emlékplakettet osztott szét - a saját ábrázatával (SITA-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya. Bár a választók tavaly politikai nyugdíjba küldték Vladimír Mečiart, ő tovább ünnepelteti magát és szívesen visszatérne. „2010-ben nem kerültünk be a parlamentbe, dé közeleg az idő, amikor Szlovákiának ismét nagy szüksége lesz a HZDS-re. Felkészülünk erre a feladatra” - mondta szombaton Mečiar Besztercebányán, ahol a párt nagyszabású rendezvényt tartott 20 évvel ezelőtti megalakulása apropóján. A pártot azóta is megszakítás nélkül Mečiar vezeti, most 3000 híve előtt szónokolt, a mintegy 500 megjelent „ős HZDS-es” tagnak pedig emlékplakettet adott át. A plaketten természetesen ő látható, a következő szöveggel: Vladimír Mečiar, a szlovák államiság atyja. Michal Horský politológus szerint a legszebb ajándék, amit a választóknak adhat a HZDS, az a politikai életből való csendes és végleges kivonulás. „Mečiar autoritativ kormányzása annak idején nemzetközi elszigeteltségbe taszította az országot, az állampolgárok nem ezt érdemelték” - mondta Horský. Grigorij Mesežnikov szerint a HZDS-nek nincs mit ünnepelnie. „Húsz éve létezik, de még semmi jót nem tett az országért” - vélekedik a politológus. Ján Baránek politikai elemző szerint sincs mit ünnepelnie a pártnak, legfeljebb a „régi szép időkre” emlékezhet, amelyek szerencsére már soha nem térnek vissza. „Mečiar idejében Szlovákia „fekete lyuk” volt. Ez a párt megosztotta a társadalmat, ami máig érződik. Ez volt a mi vadnyugati korszakunk, de túléltük - ez a mečiari idők egyetlen pozitívuma. (SITA, TASR) 18 százalékos küszöböt javasolnak A KDH beleköt a kisebbségi nyelvhasználatba SITA-HÍR Pozsony. Újabb vita várható a Híd és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) között, ezúttal a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban. A Híd kompromisszumos 15%-os kvótája ugyanis elfogadhatatlan a KDH számára. „Számunkra problémát jelent a kvóta csökkentése. 15 és 20% közötti kompromisszumot szeretnénk” - mondta Pavol Ábrahám. A KDH alelnöke 18%-os kvótát szeretne látni a törvényben. , „Akompromisszum a 15%, mi ugyanis eredetileg 10%-os küszöböt szerettünk volna” - reagált Sólymos László. A Híd frakcióvezetője hozzátette: „A KDH tudja, hogy ez a törvény számunkra nagyon fontos. Ha nem ért egyet a küszöb csökkentésével, akkor nem is a százalékokkal van baja, hanem valami teljesen mással.” A KDH szeretné elérni, hogy az egészségügyi intézményekben ne legyen kötelező a kisebbségi nyelvhasználat. Ha csak az orvos és a nővér van jelen, és egyikük sem beszéli a kisebbség nyelvét, akkor tolmácsot kellene biztosítani, amire nincs pénz - érvelnek. Ebben a kérdésben a Híd nyitott a tárgyalásra. A parlament ebben a hónapban második olvasatban tárgyalja a törvénytervezetet. TASR-HÍR Pozsony. Elképzelhető, hogy a parlament e héten kezdődő ülésszakán nem tárgyalnak a szlovák állampolgársági törvény módosítására benyújtott két javaslatról. Mivel egy-egy javaslat esetében legalább fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ismét előterjeszthető legyen a parlamentben, Radoslav Procházka (KDH), az alkotmányjogi bizottság elnöke szerint sem Igor Ma- tovič (Egyszerű Emberek), sem pedig a Smer indítványa nem kerül napirendre. Az alkotmány- jogi bizottság ma foglal állást azzal kapcsolatban, hogy a májusi ülésszakon foglalkozhat-e a parlament a két javaslattal. A kereszténydemokrata Procházka megjegyezte, ha a két indítvány a képviselők elé kerül, az egyiket kész támogatni, méghozzá azt, amelyikről előbb lesz szavazás. „Egyik javaslat tartalmával sincs gondom” - fűzte hozzá. Procházka az állampolgársági törvény módosítása kapcsán az ellenzékkel szavazott, amiért a koalíciós politikusok részéről számos bírálat érte. A Fico-kormány tavaly a választások előtt fogadta el a törvényt, mely szerint elveszti szlovák állampolgárságát az, aki felveszi másik országét. Talán csak ősszel kerül a parlament elé Tovább tologatják az állampolgársági törvényt
