Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-14 / 111. szám, szombat
Filmstúdiók mesterei az Arany utcácskában A barrandovi filmstúdiók legjobb szakemberei készítik azokat a történelmi bútordarabokat és berendezési tárgyakat, amelyek a világhírű prágai Arany utcácska kéttucatnyi házában kapnak helyet: a Moldva-parti cseh metropolisz egyik legvonzóbb és legfestőibb idegenforgalmi látványossága egyéves felújítás után júniusban nyílik meg újra a turisták és a széles nagyközönség előtt. A nagyrészt a 16. és a 17. századból származó kéttucatnyi házacska, amely fecskefészekként tapad az ősi Hradzsin várfalához, már fel van újítva, jelenleg a bebútorozásuk, a minikiállítások elkészítése és véglegesítése van folyamatban. A házikók mintegy felében megmaradnak a korábbi tárlatok, berendezési tárgyak, míg a másik fele teljesen új bútorzatot kap. Itt jutottak szóhoz a barrandovi filmstúdiók mesterei. „Számunkra ez nem pénzügy, hanem becsületbeli és presztízsügy. Ilyen munkát kapni, mint az Arany utcácska bútorainak és berendezéseinek az elkészítése, egyedülálló a világon” - mondta újságíróknak Pavel Jiras történész, az Arany utcácska kiállításainak a kurátora. Az egykori berendezési tárgyakat a filmstúdiók műhelyeiben készítik, majd fokozatosan elhelyezik őket a parányi házikókban, hogy a látogatók reális képet kaphassanak az egykori lakók életkörülményeiről. „Az egyik kiállítás a II. Rudolf korában élt várkapuőrzők, katonák lakásába nyújt betekintést, egy másik pedig az akkoriban nagy becsben álló aranyművesekébe. Lesz ott reneszánszkori kocsma, de varrónői szoba is, korabeli orvosi rendelő, valamint egy jósnő szobája is megtekinthető lesz. Egy-két házba barokk bútorok kerülnek” - mondta Pavel Jiras. Az összes berendezési tárgy szakértőkkel együttműködve készül. „Mindennek úgy kell kinéznie, mintha a lakók csak tegnap hagyták volna el otthonukat” - jegyezte meg a történész. Szavai szerint a történelmi filmek számára már rengeteg tárgyat készítettek a barrandovi mesterek, ez a munka azonban őket is lenyűgözte. „Ahol lehetett, ott a bútorokat és a berendezéseket megpróbáltuk az ereded vagy ahhoz nagyon hasonlító anyagból előállítani. Minden darabnak ráadásul réginek, használtnak kell kinéznie” - tette hozzá. A felújítás legfőbb oka a helyi csatornarendszer tarthatadan állapota volt. Tudni kell azt is, hogy az Arany utcácska a valóságban nem szilárd talajra, hanem a hosszú évtizedek folyamán a Szarvas-árok szélére kihordott különféle törmelékre és szemétre épült, így geológiai szempontból eléggé ingatag. A helyi csatornázást legutóbb valamikor a 20. század közepén újították fel, de csak részben, és ma már nagyon kikezdte az idő vasfoga. A Prága leglátogatottabb műemlékei közé tartozó Arany utcácskát évente több mint egymillió ember keresi fel. Felújítása a nem végleges adatok szerint mintegy 40 millió koronába került, miközben a Hradzsin egy évig is komoly bevételektől esett el. Korábban csak a bérleti díjakból évente mintegy 20 millió korona folyt be a kasszába, és jelentős bevételi forrás a belépődíj is. Az Arany utcácska ma is álló legrégibb házai a Hradzsint elpusztító 1541-es tűzvész után épültek, többségük azonban a 17. századból való. A legenda szerint itt éltek II. Rudolf német-római császár alkimistái, a 20. század elején egy ideig itt lakott Franz Kafka, a világhírű prágai német író is. Az Arany utcácska házai mai formájukat, kinézetüket az 1950-es évek első felében elvégzett felújításkor kapták. Kokes János
