Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-10 / 107. szám, kedd
12 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 10. www.ujszo.com Az előző évihez képest várhatóan 12 százalékkal A gazdaságos és környezetkímélő termeléshez talajvizsgálatra alapozott fejtrágyázásra van szükség Csökken a durumbúza termelése TÁJÉKOZTATÓ A világ durumbúza termelése a 2010/11. évi szezonban, az előző évihez képest várhatóan 12 százalékkal visszaesik (mintegy 29 millió tonnára). A legnagyobb csökkenés Kanadában következik be, ahol a tavalyi 5,4 millió tonnával szemben mindössze 3,0 millió tonnás termésre lehet számítani, mivel a vetésterület az elmúlt évi alacsony ár és a kedvezőtlen időjárás hatására 42 százalékkal (az egy évvel korábbi 2,29 millió hektárral szemben 1,27 millió hektárra) zsugorodott. Az EU ez évi termése a 2010. évi 8,1 millió tonnával szemben - azonos nagyságú vetésterület mellett - előreláthatólag 7,9 millió tonna körül alakul, amelynek mintegy 45 százalékát Olaszország adja, ahol a durum búza az ország búza-ve- tésterületéből 67 százalékkal, búzaterméséből pedig 64 százalékkal részesedik. További számottevő termelő még Franciaország, Görögország és Spanyolország. Jelentős termesztési körzetet képez Észak-Nyugat Afrika (főleg Tunézia, ahol a durum búza az összes búzatermés 80 százalékát teszi ki, valamint Marokkó és Algéria), az arab országok étkezési szokásainak megfelelő termékek előállítására berendezve. Itt a jelenlegi szezonban várhatóan 2,8 millió hektáros területről mintegy 4,4 millió tonna termést takarítanak be, ami 25 százalékos visszaesést jelent az előző szezon terméséhez képest. Az USA-ban is a tavalyinál valamivel kevesebb termésre (2,9 millió tonnára) lehet számítani, ami az átlagtermés csökkenésére vezethető vissza. Viszonylag jelentős durumbú- za-termesztés folyik még Törökországban (1 millió tonna), Indiában (1,2 millió tonna) és Oroszországban (1 millió tonna). Ezek termése a tavalyi szinten alakul, (ag-eu) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Baktériumtrágyával állítják helyre a termőtalajt Gyorsítják a talajélet rehabilitációját ISMERTETŐ A magyarországi Devecser és Kolontár térségében megkezdődött a vörösiszap által mintegy ezer hektáron károsodott talaj termőképességének helyreállítása. Amint azt az Agribussi- nes.hu hírül adta, az ehhez felhasznált, speciális baktériumtrágya két nyíregyházi cég adományaként jutott el a térségbe. Az Agrova-Bio Kft. és a Szu- ro-Trade Kft. mintegy 7,5 millió forint értékben 10 ezer liter baktériumtrágyát ajánlott fel a talaj termőképességének és a talajélet visszaállításának elősegítésére. A szer kijuttatása már megkezdődött a katasztrófával érintett területekre - közölte Vajda Péter, a cégeket összefogó Phylazonit Kft. ügyvezetője. A kutatások szerint a talajban lévő, a növények számára kedvező baktériumok aránya a korábbi milliárdos nagyságrendről néhány százezerre esett vissza, így a termőterület gyakorlatilag növénytermesztésre alkalmatlanná vált. A baktériumtrágya a termőföldbe történő beinjektálásával viszont hamarabb elindulhat a talajélet rehabilitációja és a regeneráció - fogalmazott az igazgató. A termék egyébként három baktériumtörzset tartalmaz: a cellulózbontó, nitrogénmegkötő és a foszformobilizáló baktériumok a növényeket segítik a számukra fontos kémiai anyagok felvételében. A trágyázás gyorsítja a csírázást és a növény fejlődését, így a tenyészidőszak 8-10 nappal lerövidülhet. Vajda Péter hozzátette: eredetüeg egy hektárra mintegy tíz liter baktériumtrágya kijuttatását tervezték, de látva a pusztítás nagyságát 20 literre emelték az egységnyi területre jutó anyag mértékét. Mint kifejtette, a baktériumtrágya kijuttatása még néhány hónapig eltarthat, azt viszont nem tudni, a beavatkozást követően pontosan mikor állhat helyre teljesen a termőföld eredeti állapota. (agribussiness) Nem csak a nitrogént pótolja A tavaszi munkák fontos része a növények fej- és lombtrágyázása. Az egyes növények tápanyaghasznosítása alapvetően függ az okszerű tápanyag-ellátástól, azaz a megfelelő mértékékű és arányú műtrágyahasználattól. ISMERTETŐ Fejtrágyázáson sokan csak a nitrogén pótlását értik, holott az egyéb tápanyagok (a foszfor és a kálium, stb.) talajszerkezettől függő kiegészítését is jelenti. Például homoktalajokon a bemosódás miatt célszerű a szükséges műtrágya meghatározott részének tavaszi kijuttatása, míg kötött, agyagos talaj esetében nem mindig ez célszerű. A gazdaságos és egyben környezetkímélő termelés megvalósításához szükség van arra, hogy a talajainkat talajvizsgálatokkal ismeijük meg, és ennek figyelembevételével műtrágyázzunk. A növényvizsgálattal pedig azt ellenőrizzük, hogy a számításunk helyes volt-e, és milyen kiegészítésre van még szükségünk, illetve lehetőségünk. A tápanyagpóüás legfontosabb elemeit Wimmer Károly, a bácsalmási Agrolabor vezetőjének írása alapján ismertetjük. Nitrogén A növényi életben egyetlen elem sem mutat olyan feltűnő hajtás- és termésnövelő hatást, de ennek ellenkezőjét is, mint a nitrogén. Ismeretes, hogy a nitrogén nem ásványi eredetű, de a növények túlnyomó többségben csak ásványi formában képesek felvenni. A nitrogénfelvétel a talajoldatból a gyökerek segítségével NH4+ és NO3- ionok formájában történik. Az említett ionok a talajban gyorsan átalakulnak és bomlanak. Célszerű a kijuttatásukat a növényi felhasználás időpontjához minél közelebb hozni, azaz tavasszal fejtrágyaként kijuttatni. A nitrogén a fiatal növekvő szakaszban a szervek felépítésében játszik szerepet, míg az érés során a magvak tartalék fehérjéinek kialakulásában vesz részt. Ha fiatal korban nem jut elegendő nitrogénhez a növény, akkor fejlődésében visszamarad, sárgul. A sok N az egyéb tápanyag felvételét gátolva a növény fejlődését csökkenti a fi- tohormonok szabályozó hatása révén. Ha az érés során jut túl sok N-hez a növény, akkor a felhalmozódó nitrit-, nitrát-vegyü- letek okoznak mérgezést, mind az embernél, mind az állatnál. A gyakorlatban előfordul, hogy túl korán adnak nagyada- gú N-műtrágyát. Ha a növény még nem képes azt felvenni, a hatóanyag bomlik, elveszik. Ez a veszteség elérheti a 40%-ot is. Gyakran megtéveszti a gazdát a nitrogén azon tulajdonsága, hogy adagolása után a tábla szemlátomást „bezöldül”. Ez azt is jelenti, hogy az egyéb hiánytüneteket is elfed, megtévesztve ezzel a termelőket. A növények optimális nitrogén ellátása vizuálisan nem ismerhető fel, ezért van szükség a pontos laboratóriumi meghatározásra, a levélvizsgálatokra. A foszfor A növényi anyagcsere-folyamatok mindegyikében, a fotoszintézisben, a légzésben, az energiaközvetítő és átalakító folyamatokban, az öröklést szabályozó vegyületek kialakulásában vesz részt. A fiatal növénynél a szövetek kifejlődésében fontos, de nem olyan szembetűnő hatású, mint a nitrogén. A búzánál a bokrosodást, a kalászt hozó szárak számát növeli. Az érés során a keményítő beépülését szabályozza, ezáltal a gabona minőségét befolyásolja jelentősen. A foszfortáplálkozás körülményei hatással vannak még a gyökérrendszerre, a talaj vízkészletének hasznosítására, a szárazságtűrésre, a toxikus hatások kivédésére, azáltal hogy a növényi sejtet megfelelő állapotban tartja. A foszfor hiányára a búzafélék érzékenyebbek, mint pl. a kukorica. Ez azzal magyarázható, hogy a búza kritikus fejlődési szakaszában (kora tavasz) még hűvös van, a felvétel még csökkent mértékű, a foszforfelvétel ideje lerövidül, és ezt a növény már pótolni nem tudja. A foszfortöbblet is gáüó hatással van mind a fejlődésre, mind a szemtermésre, azáltal hogy egyéb létfontosságú elemek felvételét gátolja. így például relatív Zn-, Cu- és Fe-hi- ányt okozhat. A réz hiánya pl. a nitrogén felvételét önmagában is 25%-kal csökkentheti. Gyakori hiba, hogy a foszfort nem a talaj adottságainak megfelelően adagolják, figyelmen kívül hagyva a tápanyagok arányát. A kálium A kálium szerepe a növényi anyagcsere-folyamatokban a tápelemek kölcsönhatása miatt lényegesen szerteágazóbb, mint a többi elemé. Ez abból is eredhet, hogy a legkisebb ion átmérőjű elem (a H+ionon kívül), és így mindenhova „befér”. Szabályozza a növényben a tápanyagszállítás rendszerét. A legnagyobb mértékben, a vegetatív szakaszban vesznek fel káliumot a növények. Szerepe van a vízháztartás egyensúlyában, azaz kellő káliumellátottság mellett a növény a szárazságot is jobban tűri. Kimutatták, hogy a bakteriális és a gombabetegségekkel szemben a növény ellenállóbb. Az érés során részt vesz a keményítő és a cukrok beépülésében. Hiánya nem minden esetben látszik azonnal, hiszen más elemek beépülésének gátlásával hat. Sokszor ez az ún. „rejtett éhség” csak terméscsökkenésben nyilvánul meg, más, súlyosabb esetekben az idősebb leveleken jelentkezik. A nagyadagú K-műtrágyázás viszont a „luxus fogyasztáson” túl gátolja a Ca, Mg, és a Na felvételét. (agrolabor) A leveleken keresztül nem pótolható a fejlődéshez szükséges összes tápanyag A lombtrágyázásnak is vannak korlátái TÁJÉKOZTATÓ A növény a levelén keresztül is képes valamennyi tápanyag felvételére, amelynek a mértéke függ a növény állapotától és a bejuttatandó tápanyag kémiai kötésétől. Általában az ún. komplex kötésben lévők jobban értékesülnek, mint az ún. ionkötésben lévők. A levélen keresztül azonban annyi tápanyag nem pótolható, amennyire a növénynek összesen szüksége van. Ismert az a mondás, hogy „gyökeres megoldás csak gyökéren keresztül lehet”. A levéltrágya a tápanyagfelvételbe beállott eltérések helyreállítására, azaz a tápanyagegyensúly visszaállítására alkalmas. Gyártó cégek többnyire általános, egy-egy növényfajra kidolgozott lombtrágyát ajánlanak, amelyek a termelési környezet (pl. a talaj) tulajdonságait nem, csak a növény általános igényeit veszi figyelembe. Ezzel a jelentkező hiányt csökkenti ugyan, de a többletre még többet tesz. A levéltrágyát célszerű növényvizsgálatokra alapozottan alkalmazni. A mintavétel a növény fajától és fejlődési állapotától függ (pl. gabonák esetében 12 ha-ként egy vizsgálati minta szükséges, amely legalább 80 növényből áll, az első mintavétel az álhajtás felegye- nesedésekor, a második a virágzás kezdetén történik). így lényegesen hatékonyabb és olcsóbb a tápanyagpótlás, mintha ötletszerűen végeznénk. Csak annyi tápanyagot, és olyan formában használunk fel így, amennyi feltétlenül szükséges, tehát környezetünket és pénztárcánkat is óvjuk, (agrolabor) (Archív felvétel)
