Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-06 / 104. szám, péntek
16 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 6. www.ujszo.com (Fotó: Köteles Szabolcs) A sikeres biokertészkedés titka a szakszerűen előállított és a termesztett növényekhez folyamatosan kijuttatott biokomposztban rejlik A legfontosabb minőségjavító tényező a kertben Mindössze egy-két évtizede annak, hogy a kertbarátok térségünkben felfedezték maguknak a vegyszermentes kertészkedést. Óriási szerepe volt ebben Alwin Seifert Kertészkedés „mérgek” nélkül c. könyvének, amely magyarul 1981-ben jelent meg. E kiadvány alapműnek számít napjainkban is, szakírónk is erre hivatkozik e heti írásában. KÖTELES GÁBOR Alwin Seifert nagy jelentőséget tulajdonított a Kertészkedés „mérgek” nélkül c. könyvében és későbbi előadásaiban a biokomposzt megfelelő készítésének. Miközben a biokertészkedés sikerét a mikroorganizmusokkal és a földigilisztákkal átdolgozott biokomposzt rendszeres használatában látta. Én, az említett szerző komposztkészítési eljárását saját feltételeimhez és erőnléti lehetőségeimhez igazítottam. A kert árnyékos sarkában kijelöltem egy 6x1 méter alap- területű helyet a komposzt készítésére. Ezen a helyen 0,40 méter mély gödröt ástam és a föld feletti részen a gödröt 0,40 méter magasan körülkerítettem deszkával, betonnal. Ebbe a berendezésbe rakom immáron harminc éve a kertben, a háztartásban valamint a háztájiban (nyúl- és tyúktrágyát) keletkező szerves hulladékot. A masszát rendszeres időközönként forgatom. A folyamatos anyaggyűjtés és -felhasználás révén a telep egyharmadában érett komposzt található, a második szektorban tárolom az átforgatott komposztot, míg a harmadik részben gyűjtöm a komposztálandó friss anyagot. A szerves anyagot összerakás előtt 5-10 em hosszú darabokra aprítom és ebből 35-40 cm vastag réteget a gödör aljába rakok, taposás nélkül. Erre a szerves hulladékból álló rétegre terítettem kb. 5 cm vastagon az apró állatok trágyáját. Ha rendelkeztem fahamuval és csontzúzalékkal, akkor azzal is nagyon vékonyan megszórtam a közeget, majd az egészet vékony földréteggel takarom. A földtakaróra a fent leírt módon újabb réteget rakok, amit 8-9 hétig érlelek. Komposztáláskor ügyelek a közeg megfelelő nedvességére is. Ha az összerakott anyag bűzlik, az annak a jele, hogy a közeg túl nedves és az anyag rohad. A penészedés a nedvesség hiányáról árulkodik. A már bomló anyagba a szemmel látható és nem látható élőlényeken kívül beköltöznek a giliszták, és jelenlétükkel nagyon kedvezően befolyásolják a komposzt érését. Hat-nyolc hét múlva ugyan lehúzódnak a talaj mélyebb rétegeibe, de a petéik a komposzthalomban maradnak. A kikelő giliszták tovább javítják az organikus közeg minőségét és azt a földet, tot a fokozatos felhasználás ütemében rostálom. A rostán fennmarad részeket az új komposzthalomba keverem. Ez kiváló oltóanyag, gyorsítja az anyagok lebomlását. A fenti biokomposzt készítési módszert azért kedvelem, mert viszonylag kis helyet foglal, és 4-6 áras kert esetében elegendő biokomposztot állíthatok vele elő a fagymentes hónapokban. Legnagyobb hátránya, hogy az anyagforgatás igényes kézi munka, amely a komposztáló méretei miatt nem gépesíthető. Közel harminc éve végzem ezt a munkát és az ezzel az eljárással kapott kiváló biokomposztnak köszönhetően termelek a családom részére tetszetős és egészséges, fölösleges vegyszerektől mentes zöldséget, gyümölcsöt. Tapasztalatom szerint a siker a biokomposztban és annak megfelelő használatában rejlik. A szerző a szepsi mezőgazda- sági szakiskola nyugalmazott szaktanára Milyen a jó komposzt? A komposzt belsejének levegősnek kell lennie, így a bomló anyagok az oxigén jelenlétében nem büdösödnek meg. Fontos, hogy a komposzthalom elég nagy méretű legyen. A lebomlási folyamat megindulásához ugyanis el kell érnünk egy kritikus tömeget. Ha nagyon lelkesek vagyunk és minden héten átforgatjuk a készülő komposztot, akkor az 3 hónap alatt elkészül és felhasználható. Ha sosem forgatjuk át a komposztot, akkor kb. fél-egy év alatt bomlanak el az összetevői. Ha sokat komposztálunk, érdemes két külön komposztsilót használnunk, hogy amíg az egyikben érlelünk, addig a másikból folyamatosan hordhatjuk a kertbe a kész komposztot. A kész komposztnak nincs kellemetlen szaga, egynemű, földszerű, kézben könnyen morzsolható anyag. Keverhetjük a kerti ágyások földjébe, de szét is teríthetjük a talaj felszínén. A komposzttal dúsított földbe ültetett növények megérzik a tápanyagot, gyorsul növekedésük, egészségesebbek lesznek. A komposzt a sovány, kifáradt talajt újra termékennyé teszi, (bálint) PIACI ÁRSÉTA Pozsony május 4-én Komárom május 4-én Rimaszombat május 4-én Zseliz május 4-én Losonc április 30-án Szepsi május 4-én Kassa május 4-én Sárgarépa 0,80 euró/kg 0,80 euró/kg 1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,75-0,80 euró/kg 0,80-0,85 euró/kg 0,60 euró/kg Petrezselyem 2-2,20 euró/kg 1,30 euró/kg 2 euró/kg 1,50 euró/kg 1,50-1,75 euró/kg 2 euró/kg 1,50 euró/kg Burgonya 0,70-0,85 euró/kg 0,60-0,70 euró/kg 1 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60 euró/kg 0,60-0,89 euró/kg 0,60 euró/kg Hagyma/fokhagyma 0,90/5-10 euró/kg 0,60/6 euró/kg 0,90/6,80 euró/kg 0,80/4 euró/kg 0,60-0,70/5,30-6,10 euró/kg 0,75/5,20 euró/kg 0,65/5,80 euró/kg Paprika 2,20-3,20 euró/kg 0,40 euró/db 3,50-4 euró/kg X 3,30 euró/kg 3,20-3,40 euró/kg 3,80 euró/kg Paradicsom 2 euró/kg 1,90-2 euró/kg 2,90 euró/kg X 2-2,50 euró/kg 2,20 euró/kg 1,50-1,75 euró/kg Zeller 2 euró/kg 1 euró/kg 0,90 euró/kg X 1,50 euró/kg 2 euró/kg 1,40 euró/kg Zöldhagyma/retek 0,50/0,40 euró/csomó 0,40/0,30 euró/cs 0,80/0,80 euró/csomó 1/0,50 euró/cs 0,35-0,60/0,40-0,60 euró 0,40-0,60/0,30-0,60 euró 0,40/0,40 euró/csomó Saláta/tojás 0,60/0,14 euró/db 0,35/0,10-0,11 euró/db 0,60/0,11 euró/db 0,45/0,15 euró/db 0,40-0,60/0,09-0,11 euró/db 0,60/0,10 euró/db 0,50/0,10 eüró/db Kel/káposzta 1,30/1 euró/kg 1,20/0,70 euró/kg 1,40/0,80 euró/kg x/x 1,30/0,95-1 euró/kg 1,20/0,85-1 euró/kg 1,10/0,90 euró/kg Karfiol/karalábé 1,70/0,80 euró/db 1,20-1,60/0,25 euró/db 2-2,50 e/kg/0,80 e/db x/0,60 euró/kg 1,75 e/db/0,60—0,70 e/kg 1,30-1,70/0,70 euró/db 1,70 e/db/0,80 e/kg Alma/körte 0,99-1,60/1,55-2 euró/kg 0,90/x euró/kg 1,20/2,30 euró/kg 1/x euró/kg 0,80-1,20/1,40-1,50 e/kg 0,99-1,20/1,55 euró/kg 1,15/1,95 euró/kg Oióbél/mák/méz 10/5/4-7 10/3,50/5-8 7,90/3/5,20 euró/kg 5/4,50/6 euró/kg 6,80-7/4/x euró/kg 7/4/6 euró/kg 8/4/8-10 euró/kg ahol az érett komposzt felhasználásra kerül. Fagymentes hónapokban a komposztált anyagot 6-8 hét elteltével átforgatom. A forgatásnál ügyelek arra, hogy az anyag a szélekről a közepére, felülről pedig alura kerüljön. Ha forgatáskor a közeget száraznak találom, akkor megfelelően nedvesítem. Az átforgatott anyagot magmentes fűvel, fűkaszálókkal takarom és hagyom tovább érni. Amikor a komposztált anyag annyira elbomlott, hogy már csak a vastagabb fás részek maradtak meg, a komposz-
