Új Szó, 2011. május (64. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-06 / 104. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁJUS 6. Hasznos tanács 9 Az előző kormány törvénymódosításai miatt a második pillér elenyésző hozamot biztosít Nem tejelnek a nyugdíjalapok Ha nyugodt időskorra vágyunk, érdemes már most elkezdenünk takarékoskodni (Pavol Funtál felvétele) Anyagilag jól járhatunk a lakás bérbe adásával Ingatlan: stabil bevételt hoz Pozsony. A ma aktív korban lévők öregségi nyugdíja minden jel szerint jóval alacsonyabb lesz a bérükhöz képest, mint a jelenlegi nyugdíjasoké. Az ok egyszerű: kevesebb gyerek születik, a jövőben így kevesebben dolgoznak majd az egyre több nyugdíjasra. Mit tehetünk, hogy biztosítsuk magunkat az idősebb éveinkre? ÚJ SZÓ-ÖSSZE FOGLALÓ „Szlovákiában egyre kevesebb gyerek születik, a jövőben így megcsappan az aktív korosztály, miközben a nyugdíjasok tábora folyamatosan bővül. Az elosztó-kirovó nyugdíjrendszerben egyre kevesebben lesznek kénytelenek összeadni a pénzt a nyugdíjakra, amelyekre a nyugdíjasok számának a növekedése miatt az államnak egyre nagyobb összeget kell fordítania” - nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Ha az állam az elkövetkező időszakban is szeretné fenntartani a nyugdíjak nagyságát a bérszinthez képest, kénytelen lesz emelni az adókat és járulékokat, vagy ki kell tolnia a nyugdíjkorhatárt. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint ugyan az is segíthet, ha sikerül növelni a foglalkoztatottságot, a nyugdíjak fenntartásához azonban még ez sem lesz elég. „Hosszabb távon az emberek nem hagyatkozhatnak teljes mértékben az elosztó-kirovó nyugdíjrendszerre, hiszen ez nem biztosít majd olyan előnyöket, mint korábban” - vallja Arady. Nem érezhetik magukat azonban teljes biztonságban azok sem, akik a második nyugdíjpillérben is takarékoskodnak az idősebb éveikre. A második pillér nyugdíjalapjai ugyanis jóval kisebb hozamokat biztosítanak, mint azt korábban elképzelték. Az elmúlt egy évben az átlagos hozamok alig haladják meg az egy százalékot, miközben épp a legnagyobb hozamokkal kecsegtető progresszív alapok teljesítettek a legrosszabbul. Manapság ugyanakkor az emberek többségének ez utóbbiakban van a pénze. Az elemzők szerint még akkor is jobban jártunk volna, ha a pénzünket egyszerű határidős bankbetéten helyeztük volna el, hiszen míg a nyugdíjalapok az elmúlt egy évben 0,61 és 1,61 százalék közötti hozamot biztosítottak, az egy évre lekötött bankbetéten akár 2,8 százalékot is nyerhettünk. „Az előző kormány által foganatosított intézkedéseknek köszönhetően a második pillér ugyan csaknem teljesen biztonságossá vált, ugyanakkor azonban elenyésző hozamot biztosít. A legnagyobb előnyének manapság az számít, hogy az így megtakarított pénz átörökíthető” - állítja Mária Majerčíková, az OVB Allfinanz képviselője. A második nyugdíjpillér fennállása óta a legnagyobb hozamokat a konzervatív alapok biztosították, amelyek 2005 óta 16,5-19,3 százalékkal gyarapították a megtakarításokat. A feltételezések szerint hosszabb távon azonban épp ezeknek az alapoknak a legalacsonyabb a hozama, mivel a pénzt a törvény szerint csak a biztonságos kötvényekbe fektethetik, vagy például bankszámlákon helyezhetik el. A sereghajtók egyelőre mégis a progresszív alapok, amelyeknek az ígéretek szerint a legnagyobb hozamokat kellett volna biztosítaniuk. Ez utóbbiak az elmúlt hat évben 3,42 éš 7,8 százalék közötti összeggel gyarapították az emberek megtakarításait, vagyis még a legrosszabb konzervatív alapok is jobban teljesítettek. Mindez egyrészt a gazdasági válsággal, másrészt a Fico-kormány módosításaival magyarázható. Az előző kormány ugyanis bevezette azt a szabályt, hogy ha a nyugdíjalap-kezelő társaság veszteséget okoz az ügyfeleinek, ezt a saját pénzéből kell kifizetnie. Az alapkezelők emiatt visszariadtak a kockázatosabb befektetésektől, ami a hozamo* kon is meglátszik. Aki nincs megelégedve a jelenlegi alapja által biztosított hozamokkal, az nem csupán az alapot, hanem alapkezelőt is válthat. Tudnunk kell azonban, hogy a törvény szerint a progresszív alapokban csak 47, a kiegyensúlyozott alapokban pedig 55 éves korunkig takarékoskodhatunk. Az ennél idősebbek már csak a konzervatív alapokat választhatják, (mi) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a nyugdíjas éveinkre be szeretnénk magunkat anyagilag biztosítani, a megtakarításainkat ingatlanba is fektethetjük. Az utóbbi fő előnye, hogy hosszabb távon nem veszít az értékéből, sőt, az építési telkekből például egyre kevesebb lesz, ezek ára hosszabb időtávon akár jelentősebb mértékben is megugorhat. A lakás és a termőföld előnye, hogy amíg túladunk rajta, kiadhatjuk bérbe is. Ha például valakinek 50 ezer eurója van, és ezt bankban helyezi el, hosszabb távon 3 százalékos éves kamathoz juthat. Az adózást követően évente így 12L5 euró üti a markát. Ha a kamatok elérnék a 4%-ot, még akkor is csak 1620 eurót keresne évente. Ezzel szemben, ha lakásba fekteti az 50 ezer euró- ját, amit havi 300 euróért ad bérbe, miközben évi 100 euró lakásbiztosítást fog fizetni, a lakás felújítására pedig minden évben 500 eurót szán, tisztán még így is 2500 euróhoz juthat évente. Sokaknak persze nincs akkora megtakarításuk, hogy egy lakást a saját pénzükből megvásároljanak. Ha azonban már van egy lakásuk, egy másiÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jelzáloghiteit igénylőknek gondolniuk kellene arra is, hogy ha nyugdíjba vonulnak, bevételeik jelentős mértékben visszaeshetnek. Igor Sandtner, a Salve Finance társaság képviselője szerint épp ezért az embereknek például már a jelzáloghitel kiválasztásánál el kellene gondolkodniuk azon, hogy a jövőben lesz-e elegendő pénzük ennek a visszafizetésére. „Sokan egyáltalán nem gondolnak arra, hogy a nyugdíjbavonulást követően jelentős mértékben megcsappannak a bevételeik, és emiatt problémáik akadhatnak a hitel visszafizetésével” - vallja Sandtner. Manapság ugyanis egy átlagos nyugdíj az átlagfizetés 40 százaléka körül mozog, vagyis a nyugdíjasnak hirtelen több mint a felével alacsonyabb összegből kell megélnie, mint korábban. Ha valaki lakást vákat megvehetnek jelzáloghitelből is, amit aztán bérbe adva, a törlesztő részletek jelentős részét a bérleti díjból befolyt összegből fizethetik vissza. Ingatlanba a befektetési alapokon keresztül is befektethetjük a pénzünket, hiszen a szlovák piacon már több éve működnek ingatlanalapok. Ezek az elmúlt egy évben 2 és 6,94% közötti hozamot biztosítottak. Mint minden befektetés, így természetesen az ingatlanok sem számítanak százszázalékosan kockázatmentesnek. Ha az elkövetkező időszakban beütne egy újabb gazdasági válság, az ingatlanárak újra zuhanórepülésbe kezdhetnének. A jegybank adatai szerint a válság miatt Szlovákiában tavaly 4 százalékkal estek az árak. Hosszabb távon azonban még így sem vesztenek az emberek, hiszen az azt megelőző években 2002 és 2008 között például soha nem látott ütemben, egyes esetekben akár több mint 200 százalékkal nőttek az árak. Veszteség így csak rövidebb távon érhet bennünket. Ha ingatlant szeretnénk vásárolni, arra éppen most van a legjobb alkalom, hiszen a válságot követően ezek ára a mélyponton van. (mi) sárol, és havonta például 160 eurót fizet az energiaszolgáltatóknak, tudnia kell, hogy ez az összeg már nem lesz alacsonyabb, hiszen az áramszolgáltatók folyamatosan drágítanak, a lakásra fordított költségek így tovább nőnek. A lakás ráadásul idővel elöregszik, így egyre több pénzt kell fordítani a felújítására is, ami szintén nem filléres tétel. Mindezek fényében azoknak, akik úgy szeretnék magukat biztosítani az idősebb éveikre, hogy lakást vásárolnak, alaposan át kellene gondolniuk az ezzel járó összes rizikót is. Ha például vissza is fizetik a teljes hitelt, számolniuk kell az energiaárakkal, a lakásbiztosítással, a javításokkal. Sandtner szerint épp ezért még az aktív korban el kell kezdeni takarékoskodni, hogy az idősebb éveinkre ne kerüljünk nehéz anyagihelyzetbe. (mi) A nyugdíjalapok hozama az elmúlt egy évben (%) Konzervatív alapok Kiegyensúlyozott alapok Progresszív alapok Aegon 1,26 1,11 1,07 Allianz 0,59 0,63 0,61 AXA 1,23 1,19 1,22 ČSOB 0,94 0,97 0,99 ING 1,33 1,34 1,34 VÚB Generali 1,60 1,66 1,61 A nyugdíjalapok hozama a megalakulásuk óta (%) Konzervatív alapok Kiegyensúlyozott alapok Progresszív alapok Aegon +19,31 +8,14 +3,42 Allianz +16,87 +9,10 +7,13 AXA +16,52 +8,13 +6,40 ČSOB +18,60 +6,33 +4,93 ING +18,27 +7,61 +5,51 VÚB Generali +17,85 +9,82 +7,8 Forrás: Nyugdíjpénztárak Szövetsége A nyugdíj az átlagfizetés 40%-a körül mozog Megcsappanó bevételek Elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy mekkora összeget szeretnénk megtakarítani, és ehhez mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni Nagyobb a hozama az életbiztosításnak és a befektetési alapoknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a második nyugdíjpillér az idős korunkra megfelelő biztonságot jelent, kénytelenek vagyunk olyan megtakarítási formák után nézni, amelyek valamivel hatékonyabban gyarapítják a pénzünket. A bankok, a biztosítók, a nyugdíjtársaságok és a pénzpiaci alapkezelők rengeteg olyan terméket kínálnak, amelyeknek köszönhetően megtakaríthatunk bizonyos összeget az idősebb éveinkre. A pénzügyi elemzők szerint ezek kiválasztásánál elsősorban azt kellene figyelembe vennünk, hogy mekkora összeget szeretnénk megtakarítani, és ehhez milyen rizikót vagyunk hajlandók felvállalni. „Ha az ügyfél szeme előtt kizárólag az lebeg, hogy minél nagyobb összeget kuporgasson össze, a legjobb megoldásnak a befektetési alapok számítanak. Ugyanakkor, ha kevésbé rizikós befektetést szeretne találni, az életbiztosítást ajánlanám” - vallja Michal Kozák, a Partners Group társaság képviselője. Az életbiztosítások esetében azonban nem árt tudni, hogy az ügyfelektől nagyobb díjakat szednek be, mint amennyit a banki csomagoknál fizetnénk. A leggyakrabban kötött élet- biztosítási forma a vegyes élet- biztosítás. Ahhoz, hogy a biztosított összeget megkapja a kedvezményezett, a biztosított fél halála, vagy szerződés lejárta szükségeltetik. Ez a biztosítási forma egy nagyon kedvező elő- takarékossági formát is jelent a nyugdíj pénzügyi alapjainak a lefektetéséhez. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a szerződés lejárati dátuma, vagy a biztosított elhalálozása), a kedvezményezett megkapja a biztosított összeget aszerint, hogy az addigi futamidő alatt mekkora összeget fizetett be, illetve ez az összeg mekkora mértékben indexálódott a biztosító kezelésében. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkeztekor mindenképp kifizeti a hozamokat is. Ezek jelenleg 2,5% körül mozognak évente. A befektetési életbiztosítás a vegyes életbiztosításhoz hasonlítható. A kettő biztosítás közötti különbség a befektetési döntésekben érzékelhető, ennek mértékét a biztosított határozza meg. A kockázat mértékének a felek közötti megoszlása változó lehet. A várható hozam a befektetésben való kockázatvállalástól függ, tehát minél nagyobb kockázatot vállal valaki, annál magasabb a várható hozam is. A biztosított nem változtathat azon, hogy milyen eszközalapokba fektesse a biztosító a pénzét, a biztosító társaság viszont nem mindig garantál hozamot, sőt a biztosított akár a teljes befektetett összeget el is veszítheti. Míg az életbiztosítást az emberek bármelyik életkorban igénybe vehetik, a befektetési alapokat elsősorban a fiatalabbaknak ajánlják. Az ok egyszerű: ezek hosszabb távon ugyan szép hozamokat biztosíthatnak, rövidebb távon azonban akár nagyobb összeget is veszíthetünk. „Ezeket elsősorban azoknak ajánlanám, akiknek már vannak bizonyos tapasztalatai a befektetésekkel, és nem esnek pánikba, ha csökken a befektetésük értéke” - tanácsolja Mária Majerčíková, az OVBAllfinanzképviselője. (mi)
