Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-05 / 79. szám, kedd
o N on A brazil Päto már a 42. másodpercben gólt lőtt az Internek 19. oldal 2011. április 5., kedd, VII. évfolyam, 13. szám A HÉT KÉPE. Simon Mignolet, a Sunderland belga kapusa nyújtózkodik a labdáért Patrick Vieira lövése nyomán, de későn: a labda teljes terjedelmével áthaladt a gólvonalon. (Fotó: TASR/AP, Jon Super) Egy futballfüggő naplójából Kedd Ébresztő hajnali háromkor. Még alszik a város, amikor útra kelek. A repülőn az ÉS-t olvasom, benne interjú egy holland sportszociológussal. Kiprich Józsefről beszél, aki kultuszfigura lett Hollandiában, a Feyenoord-szurkolók imádták. Eseden volt a mozgása, foghíjas a nyelvtudása, és mégis. Ott azt szeretik, ha a focista nem balette- zik, hanem keményen odateszi magát. Márpedig Kiprich odatette magát. S amikor szavazni kellett, hogy melyik volt a kilencvenes évek legszebb Feyenoord- gólja, a legtöbb voksot egy közönséges Kiprich-tizenegyes kapta... A Feyenoord mindig is a kikötői munkások csapata volt, és Kiprichen érezték, hogy egyszerű gyerek, közülük való. Az amszterdami stadionnál már órákkal a kezdés előtt pezseg az élet, több ezer narancsmezes szurkoló tolong a kioszkok és a büfék körül, szól a zene, mindenki vidám (talán mert van tengerük, és övék a világ egyik legjobb csapata). A tömeg utat nyit két öregnek, akik nagy összpontosítással túljutottak a mozgólépcső jelentette akadályon: egy nyolcvanéves házaspár, rozoga bácsi rozoga nénivel, karonfogva csoszognak a stadion felé. Nem is ez a meglepő. Hanem az, hogy mindketten talpig narancssárgában vonulnak, még a holland trikolórt is az arcukra festették. így kell ezt csinálni, nyolcvanévesen is, nincs mese. A holland újságírók hitedenkedve méregetnek bennünket, ahogy felugrálunk és üvöltünk a magyar góloknál. Ok vé- bédöntőkön edződnek, egy ilyen meccs nem hozza lázba őket. Úgyhogy egy idő után már nekünk szurkolnak. Nekünk, esélyteleneknek. Szolidaritásból. S a végén szinte szégyellik, hogy csapatuk mégis megnyerte a meccset. Hollandia- Magyarország 5-3. A lefújás után egy holland kolléga megveregeti a vállamat. „Sorry, mate”, mondja, mintegy elnézést kérve, amiért elrontották a boldogságunkat. Istenem, pedig a 78. percben még 3-3 volt... Meg kell a szívnek szakadni. Péntek Egy Fradi-Üjpest sohasem babazsúr. Most sem az. A meccs előtt egy jólfésült, elegáns tavaszi kabátot viselő fiatalemberre leszek figyelmes, aki az Újpest-tábor felé fordulva áll a sajtótribün szélén, egyik kezével a kerítésbe kapaszkodik, a másikkal pedig azt mutatja nagy átéléssel valamelyik újpestinek, hogy „elvágom a torkodat”, nyissz-nyassz, mutatja, végetek van. És közben kiabál. Teli szájjal, megállás nélkül. Nyissz-nyassz, mocskos lilák. Senki sem szól rá. Minek is. Hadd tombolja ki magát. Nyilván nehéz és sanyarú élete lehet, ha ennyi frusztráció halmozódott fel benne. Pár perc múlva valóban megnyugszik, és elégedetten visszaül a helyére. A jelenetnek nincs sok köze a rivalizáláshoz, ellenben elmeorvosi szempontból roppant érdekes eset. Akárcsak az a civil ruhás rendőr, aki a meccs után egy pszichopata mosolyával magyarázza, hogy a könnygázfelw Elvágom a torkodat, mutatja, nyissz-nyassz, végetek van. hőkön túl szolgálati beavatkozás zajlik, nézelődni is tilos. Szombat Komárom-Diószeg (Sládkovičovo), IV. liga, délnyugati csoport. A főtribünnel szemközt három nyugdíjas, nyakukban lila-fehér sál, kezükben lila-fehér zászló. A góloknál meglengetik. (Összesen háromszor.) Végig anekdotáznak, Mészölyről, Grosicsról és a diószegi születésű Józsáról. Lexikális tudásuk lenyűgöző. „Emlékszel arra, amikor...?” A másik emlékszik. így telik el a délutánjuk. Napoznak a komáromi stadionban, köpik a szotyolát, felemlegetik a régi spílereket, s néha bekiabálnak valamit, megszokásból. Vasárnap Búcs-Pat, járási I. osztály. A belépő ára egy euró, itt igazán illetlenség lenne felmutatni a nemzetközi újságíró-igazolványt. A meccsválasztás telitalálatnak bizonyul. „Futballcsapat, futballcsapat nagyon sok van, de olyan csapat, mint a búcsi, az csak egy van. Góllövés a tudománya, a páti csapat elmehet a Jednotába.” Ézt énekli egy 15-20 fős klasszikus B-közép (dobossal). A játéknak is megvan a maga romantikája, a végén még egy szép átemeléses gólt is látunk (szerzője: Matyika), szóval egy rossz szavunk sem lehet a búcsi vasárnap délutánra. Talán csak a partjelző életéért aggódtunk egy kicsit, a népharag ugyanis ellene fordult, miután beintett három kamu lest a hazaiaknak, de remélhetőleg ő is épségben hazaért. A hét tanulsága: ne tévézz, hanem menj ki a meccsre! Gazdag József AMSZTERDAMI FRADI-ÚJPEST: EURÓPAI ÚTIRAJZOK A DERBI KÉPEI TABELLÁK Focitipp on tour: Hangorkán, 12 ezer néző Adatbankok, táblázatok, Hollandiában jártunk. és ferencvárosi győzelem. heti tv-menü. 14-15. oldal 16-17. oldal 18-19. oldal FUTBALLVILÁG: HETI KRÓNIKA Az elmúlt hét legfontosabb eseményei, röviden. 20. oldal 1 ,Á
