Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-01 / 76. szám, péntek

8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 1. www.ujszo.com Berlusconi Nobel-békedíjra javasolná Lampedusa szigetét - az EB nem kényszeríthet senkit a menekültek befogadására Róma ismét uniós segítséget kért a menekültáradat miatt ÖSSZEFOGLALÓ Róma/Brüsszel. Olaszor­szág ismét segítséget kért a többi uniós országtól a menekültprob­léma kezeléséhez, Franco Frat- tini külügyminiszter sokkolónak nevezte a szolidaritás hiányát a többieknél. Szerinte a már Itáli­ában tartózkodó menekülteket vagy vissza kell fordítani Tuné­ziába, vagy Európa más országa­iban kell őket elhelyezni. Szer­dán Silvio Berlusconi kormány­fő is utalt arra, hogy ez ügyben már tárgyalások folynak a tuni­szi hatóságokkal. Berlusconi Lampedusán járt, ahol kataszt­rofális helyzet alakult ki, a mindössze 20 négyzetkilométe­res sziget dugig megtelt észak- afrikaiakkal. Á sziget lakossága lázadozik, mert jelentősen rom­lott a közbiztonság és a köz­egészségügyi helyzet. Alfredo Mantovano olasz bel­ügyminiszter-helyettes közölte: az év eleje óta 18 ezer, többségé­ben tunéziai menekült ért partot csak Lampedusán. Egy tegnapi, a menekültekkel foglalkozó uniós vitafórumon Ferdinando Nelli Feroci olasz nagykövet, va­lamint Simon Busuttil máltai EP- képviselő kifejtette: már több százezren hagyták el Líbiát a harcok kezdete óta, és közülük több mint 200 ezren Tunéziába, illetve Egyiptomba távoztak. Olaszországba az év első három hónapjában összesen 22 ezer menekült jutott be, holott tavaly csak4400,2009-ben pedig 9500 volt a számuk az egész évben. Máltára a líbiai harcok miatt 17 ezer embert menekítettek, zö­mük azóta távozott, összesen 89 különböző országba. Az elmúlt 24 órában azonban 816-an ér­keztek tengeri úton a szigetor­(TASR/AP-felvétel) Megkezdték a lampedusai menekültek átszállítását a „csizmára szágba, és őket képtelenség re­patriálni, mert szomáliaiakról, eritreaiakról, illetve etiópokról van szó. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos is azt mondta a fóru­mon, Rómának segítségre van szüksége, de hozzátette: az EB nem kényszerítheti arra a tagál­lamokat, hogy észak-afrikai menekülteketfogadjanakbe. Berlusconi azt ígérte a lam- pedusaiaknak, hogy 2-3 napon belül' elszállítják - dél-itáliai táborokba - a jelenleg a szige­ten tartózkodó hatezer mene­kültet. Különleges támogatást, adófizetési moratóriumot és benzinárcsökkentést helyezett kilátásba a szigeten lakóknak. Sőt bejelentette: kormánya ja­vasolni fogja Lampedusa jelö­lését a Nobel-békedíjra a be­vándorlók javára tett erőfeszí­tésekért. (MTI, SITA, ú) Londonba szökött a líbiai külügyminiszter, akitől a brit és az amerikai szolgálatok létfontosságú információkat remélnek Belülről morzsolódik szét a Kadhafi-rezsim London/Tripoli/Bengázi. El­menekült Moammer Kad­hafi bizalmi embere. Nyu­gati remények szerint a lí­biai rendszert belülről jól ismerő diplomata nagy se­gítség lehet ahhoz, hogy Kadhafit eltávolítsák a ha­talomból. A NATO hivata­losan tegnap reggel vette át a líbiai katonai műveletek irányítását. ÖSSZEFOGLALÓ Brit források rendkívül ko­moly áttörésként értékelték, hogy a líbiai rezsim egyik benn­fentese, Musza Kusza külügy­miniszter Londonba szökött. Az 59 éves politikus szerdán késő este érkezett Farnborough re­pülőterére Tuniszból. A tegnapi hivatalos brit külügyi közle­mény szerint Musza Kusza kö­zölte a brit kormánnyal, hogy le akar mondani tisztségéről. A The Times értesülése szerint Musza Kuszát érkezése után azonnal kihallgatta a brit hír­szerzés. A lapnak egy kormány­forrás „élő információs kin­csestárnak” nevezte a volt líbiai külügyminisztert. A BBC kiemelte, Musza Kusza 1994-től 2009-ig a líbiai titkos- szolgálat vezetője volt, és alap­vető szerepet játszott a Lon­donnal és Washingtonnal foly­tatott tárgyalásokban, amelyek eredményeként Kadhafi feladta a tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztését célzó programját. Kuszának bennfentes kapcsola­tai voltak a brit hírszerzéssel (MI6), és pontosan tudta, kit kell felhívnia Londonban dezer­tálásának előkészítésére. Szö­késéről a brit és az amerikai tit­kosszolgálatok korábban meg­kezdhették az egyeztetéseket. William Hague külügymi­niszter délutáni sajtóértekezle­tén közölte: Musza Kuszának Musza Kusza (TASR/AP) nem ajánlottak fel semmilyen mentességet a brit vagy a nem­zetközi igazságszolgáltatási el­számoltatás alól. A szökéssel kapcsolatban Hague úgy fo­galmazott: a líbiai rezsim töre­dezőben van a rá nehezedő nyomás alatt, és belülről mor­zsolódik szét. Musza Kusza múltja erőtelje­sen összefonódik több olyan sú­lyos merénylettel és terrortá­madással, amelyet Nagy-Bri- tanniában követtek el az elmúlt évtizedekben. A The Times fel­idézi, hogy Musza Kuszát, aki a michigani állami egyetemen szerzett szociológusi diplomát, 1980-ban Líbia londoni nagy­követévé nevezték ki, ám ez rö­vid életű megbízatásnak bizo­nyult. Még abban az évben személyesen és nyíltan jelentet­te ki a The Times riporterének, hogy a Kadhafi-rezsim Nagy- Britanniában élő líbiai ellenzé­kiek meggyilkolásáról döntött, és ő támogatja ezt. E nyilatkozat napján kiutasították Nagy-Bri- tanniából. A '80-as évek végén Kusza a líbiai külső hírszerzés helyettes vezetője lett, ez a szolgálat tehető felelőssé a loc­kerbie-i repülőgép-robbantá­sért, amely Nagy-Britannia tör­ténetének legvéresebb terror­merénylete. Az azóta tönkre­ment amerikai Pan Am légitár­saság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztet­ték életüket, köztük 4 magyar utas. A gép lángoló roncsai a skóciai Lockerbie-re zuhantak. Az áldozatok közül 11a kisvá­ros lakója volt. Hivatalosan is átvette a NA­TO tegnap reggel 6-kor az USA- tól a líbiai hadműveletek irányí­tását. Anders Fogh Rasmussen főtitkár azt mondta, a NATO nem támogatja azokat az ame­rikai és brit felvetéseket, ame­lyek szerint az ENSZ-határozat megengedné a líbiai felkelők felfegyverzését. Pár órával korábban az ame­rikai kongresszus több bizott­sága is szembehelyezkedett Obamával, az amerikai elnök ugyanis nem zárta ki azt a lehe­tőséget, hogy fegyverrel látják el a lázadókat. Bár Kadhafi erői szerdán há­rom városból is kiverték a felke­lőket, ez utóbbiak tegnap azt ál­lították, hogy egyelőre nem hát­rálnak tovább Bregától. Egy át­állt százados szerint Bregában utcai harcok folynak, és a Kadha­fihoz hű erők kis csoportjai gép­kocsikon száguldoznak a város­ban, és lőnek az emberekre. A Vatikán egy magas rangú tisztségviselője megbízható szemtanúkat idézve azt közöl­te, hogy legalább 40 civil meg­halt a nyugati erők légicsapása­iban Tripoliban. Brüsszelben közölték: a NATO kivizsgálja az ügyet. Bár hivatalos adatok nincse­nek, a brit külügy egyik tegnapi dokumentuma szerint a Kad­hafi elleni megmozdulások kezdete óta mintegy ezer em­ber halhatott meg. (MTI, ú) Nem akarja 30 kilométeresre bővíteni a japán kormány az erőmű körüli kitelepítési körzetet Műgyantával szórják be a romos épületeket Lövészek a sarkvidékre Moszkva. Az orosz vezér­kar még az idén északi­sarkvidéki bevetésre al­kalmas, gépesített lövész- dandárt hoz létre és telepít a Kola-félszigetre, a pe- csengai támaszpontra. Ko­rábbi sajtóhírek szerint Moszkva legkésőbb 2015- ig járőrökkel, valamint a Jeges-tengeren hadiha­jókkal akarja alátámaszta­ni érdekeit a térségben, és igényeit szükség esetén kész katonai erővel is megvédeni. Oroszország be akarja bizonyítani, hogy északi-sarkvidéki kontinentális talapzata ki- terjedtebb az eddig feltéte­lezettnél, s ez további ter­mészeti kincsek kiaknázá­sát teszi lehetővé. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Tokió. Műgyanta permetezé­sével is mérsékelni akarják a ra­dioaktív szennyezést a Fukusi- ma-1 atomerőműnél. Közel 60 ezer liter műgyantát szórnak az erőmű épületei körül a talajra. A felhígított gyanta hamar megszi­lárdul, s zöld színű réteget al­kotva akár egy évig is megma­radhat a talaj felszínén. Szak­emberek szerint így meg lehetne akadályozni, hogy a romokra ülepedett radioaktív részecskék a légkörbe kerülve továbbterjed­jenek. A permetező mobil be­rendezés távirányítható, kezelő­je akár 150 méter távolságra is dolgozhat az erőművi objektu­moktól. Tegnap ugyanis arról szóltak a hírek, hogy a sugárzásveszély jelentős mértékben hátráltatja a mentési és helyreállítási munká­latokat. Egy mentőtiszt elmond­ta, az erőműhöz közeli területe­ken még több száz holttest is le­het a romokalatt. Időközben a hatóságok hiva­talosan közölték: a sugárzás mi­att nem szedik össze az erőmű 20 km-es körzetében a szökőár áldozatainak holttestét. Tarta­nak attól, hogy az azonosítást végző szakemberek sugárfertő­zést kapnának a holttestek vizs- gálataközben. Egyre nagyobb hazai és nem­zetközi (Nemzetközi Atom­energia-ügynökség, ENSZ) nyo­más nehezedik a japán kor­mányra annak érdekében, hogy az erőmű körüli kitelepítési kör­zetet 20 kilométerről bővítsék 30 kilométeresre. A kabinet azonban tegnap is elutasítóan reagált, mondván, „egyelőre nem terveznek ilyen intéz­kedést”. Edano Jukio szóvivő utalt rá, a 20-tól 30 kilométerig terjedő sávban az ott élőkre bíz­ták, hogy elköltöznek-e. Tokió álláspontja szerint ez inkább a létszükségleti cikkek beszerzé­sének lehetősége miatt javasolt, mert nincs olyan egészségügyi kockázat, amelyindokolná. Kan Naoto kormányfő - aki tegnap az első külföldi ven­déggel, Nicolas Sarkozy francia elnökkel is tárgyalt - megerősí­tette, üzemen kívül helyezik a Fukusima-1 atomerőművet, de arra nem tért ki, hogy az első négy reaktor mellett az 5-ös és a 6-os blokkot is véglegesen le- állítják-e. (MTI, ú) Bizottságosdi Vérfürdő Latakiában Damaszkusz. Egy londoni központú szíriai embeijogi szer­vezet szerint sok embert megöl­tek a kelet-szíriai kikötőváros­ban, Latakiában lezajlott szerda esti tüntetés részvevői közül. Az Emberi Jogok Szíriai Bizottsága állítja: a rendőrök 25 békés pol­gárt öltek meg. Bassár el-Aszad államfő szerdán este először in­tézett beszédet a néphez, amióta kormányellenes tüntetések kezdődtek, s azokat a biztonsági erők vérbe fojtották. Aszadtól a tiltakozók politikai reformok, például az 1963 óta tartó szük­ségállapot eltörlésének bejelen­tését várták. Beszéde után az elégedetlen tüntetők újra az ut­cára vonultak Latakiában. Aszad tegnap állítólag elrendelte egy, a szükségállapottal foglalkozó bizottság felállítását. (MTI) Levélbomba az atomenergiának Genf. Levélbomba robbant tegnap reggel Oltenben, a svájci atomenergetikai vállalatokat tömörítő Swissnuclear kon­zorcium épületében, két nő könnyebben megsérült. Egyelő­re senki nem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. A kis­városban van az Alpiq atomenergiai vállalat központja. A Greenpeace félszáz tagja tüntetett tegnap a cég székházánál, követelve, hogy az Alpiq vonja vissza egy új reaktor építése iránt benyújtott kérelmét. A Greenpeace elhatárolódott a merénylettől. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents