Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-04 / 78. szám, hétfő

o NI <«n Jó tanácsok '••ž i■& „gerinceseknek" 12. oldal 2011. április 4., hétfő, 9. évfolyam, 12. szám Milyen betegségeket okozhat a sugárzás? A sugárzás mértéke a fukusimai atomerőműben elérte a potenciálisan veszélyes szintet, írta a BBC. Hogy Európára is ez vár-e, a szakemberek szerint nem való­színű, ám nem árt ismerni a sugárbetegség következményeit. A sugárbetegség egy bizonyos típusú szervi elváltozás köz­keletű elnevezése, mely az ionizáló su­gárzás hatására jön létre. Általában rövid ideig tartó hatást szoktak alatta érni, de következ­ményei hosszabb távra is kihat­hatnak. A rádiumot bányászó munkások és a szovjet nukleáris programban részt vevők körében figyelték meg először, akik hosz- szabb ideig ki voltak téve a sugár­zás hatásainak. A sugárzás mérté­kének pontosabb meghatározása érdekében bevezettek egy válto­zót, amely a relatív biológiai ha­tást vizsgálja. Ezt a röntgen és a sievert segítségével mérik. » A gyerekek nagyobb veszélyben vannak. Mi­vel gyorsabban nőnek, mint a felnőttek, sejtjeik is gyorsabban osztód­nak... Azonnali hatások A mérsékelt sugárzásnak kitett embereknél órákkal a sugárfertő­zés után hányinger jelentkezhet. Ezt később hasmenés, fejfájás és láz követi. A tünetek az első pár nap után rövid időre megszűn­hetnek, de egy-két hét elmúltával a betegség sokkal súlyosabb tüne­tekkel tér vissza. Egy nagyobb mértékű sugárzás után az összes tünet azonnal megjelenik, és gyakran végzetes hatással van a belső szervekre is. Egy egyszeri, 1000 milliSievertes dózis esetén jelentkeznek a sugárbetegség tü­netei és csökken a fehérvér- sejtszám is, de még nem halálos mértékben. A legdurvább dózis az egyszeri, 500Ó milliSievertes adag, mely egy hónapon belül megöli a vele érintkezésbe kerü­lő, egészséges felnőttek felét. Magát gyógyítaná a test A sugárfertőzés után az első és legfontosabb dolog, hogy a fer­tőzött ruhákat és cipőket ki kell dobni, a bőrünket pedig szap­panos vízzel meg kell mosni. Be lehet venni fehérvérsejt-szám emelő gyógyszert, hogy meg­előzzük az immunrendszer ká­rosodását. Olyan, speciális gyógyszerek is kaphatóak, me­lyek a belső szervekben radiokatív részecskék által ke­letkezett sérüléseket kezelik. A spontán lebomló radioaktív anyagok ugyanis jelentős káro­kat okoznak a test belső kémiá­jában, megtörve a szöveteket al­kotó atomok és molekulák köz­ti kötéseket. A test erre úgy vá­laszol, hogy megpróbálja helyrehozni az okozott károkat, de néha a sugárzás már túlságo­san elterjedt vagy túl nagy eh­hez, illetve a természetes helyre- állítási folyamatban is előfor­dulhatnak hibák. Hosszú távú hatások A sugárzásra a legérzékenyeb­bek a belek és a gyomor, illetve a csontvelő. A betegség mértéke attól függ, milyen hosszú időt töltött az érintett személy a su­gárzásba és mekkora szintű su­gárzás érte. A rák szintén po­tenciális veszélyforrás, de a szervezet öngyógyító mechaniz­musa is nagy károkat tud okoz­ni, sokszor genetikai változáso­kat, mutációkat hozva létre a testben, ami deformitásokhoz vezethet a születendő generáci­ók esetében. Ilyen lehet a fej vagy az agy méretének csökke­nése, a kevéssé mégformált sze­mek, a lassú növekedés és a sú­lyos tanulási nehézségek. A gyerekek nagyobb veszélyben vannak. Mivel gyorsabban nő­nek, mint a felnőttek, sejtjeik is gyorsabban osztódnak, és így nagyobb az esélye, hogy káros folyamatok indulnak be náluk. A csernobili események után például drámai módon meg­nőtt a gyerekeket sújtó pajzsmi- rigyrák előfordulási arányi. (MTI, informed) VESZÉLYES BETEGSEG A MAGAS TÜDŐVÉRNYOMÁS Szlovákiában is működik egyesületük... A BIZTONSÁGOS SÚLYCSÖKKENTÉS ALAPJAI Tudnunk kell, merre induljunk a testsúlycsökkentés rögös útján... 14. oldal AZ APAVA VÁLÁS MAR A NEMZÉSNÉL KEZDŐDIK ...egyes férfiak lelkileg túlzottan megterhelőnek érzik a szülést. 15. oldal HA VÉDI A FÜLET, SERKENTI AZ AGYÁT Károsíthatja a hallást a közelről érkező erős zaj... 17. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents