Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-30 / 99. szám, szombat
10 Szalon ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com A legelső műsor 1951. május 1 -jén, a munka ünnepén, pontosan 11 órakor szólat meg a 417 méteres középhullámon és néhány rövidhullámon is A Szabad Európa Rádió létrejötte Az 1949-ben New Yorkban bejegyzett Nemzeti Bizottság a Szabad Európáért (NCFE) azt a célt szolgálta, hogy összefogja a különböző kelet-európai emigráns érdekeket megtestesítő nemzeti bizottságok tevékenységét. VAJDA BARNABÁS Az egyik alapító, Paul Henze szerint a Szabad Európa Rádiót (SZER) azoknak a kelet-európai politikai emigránsoknak találták ki, akik a szovjet hatalomátvételek miatt az USA-ban rekedtek, s mivel „ezek az emberek fokozatosan kínossá váltak a külügyminisztérium számára”, ezért „valami konstruktívat kellet nekik kitalálni”. A különféle emigráns nemzeti csoportok és bizottságok személyi kapcsolatai jobbára a második világháború előttre nyúltak vissza. A csehszlovák SZER alapítóinak legtöbb tagja nemhogy az 1948. februári kommunista fordulat előtt, hanem 1938 előtt is a politikai vezetés képviselője volt, mint pl. Petr Zenki, Ján Papánek vagy Jozef Lettrich. Ők mindhárman a Washingtonban 1949. február 25-én megalakult Szabad Csehszlovákia Tanácsának a tagjai voltak, és nem meglepő, hogy a SZER megalakításában felkínált sajtólehetőség kapóra jött számukra. Zenki, Papánek és Lettrich aktív részvétele a SZER megalakulásában a világháború utáni USA-beli csehszlovák exu- lánsok egyik legjelentősebb politika sikere volt. Az USA és Nyugat-Európa felfogásában az 1948. februári prágai kommunista fordulat az összes keleteurópai politikai hatalomváltásánál nagyobb vihart kavart, de a külpolitikai okok mellett szerepe volt benne a T. G. Masaryk alapította Amerika-barát Csehszlovákia iránt az 1938-as „árulás” miatt érzett lelkiismeret- furdalásnak is. Azonban hiába tartották az országot a két világháború közti időszaktól közép-európai mintademokráciának, az USA 1948. február után radikálisan megváltoztatta viszonyát a sztálinista Csehszlovákiával szemben. A Klement Gottwald által levezényelt eseménysort 1948 februárjában annyira nem várta senki, hogy J. L. Gaddis szerint az „Washingtonban kisebbfajta háborús pánikot keltett”. Csehszlovákia olyan mértékben igazolni látszott G. F. Kennan teóriáját arról, hogy a Szovjetunió már rég nem az a békés szövetséges, aki a második világháború győzelmi szakaszában volt, hogy ez elegendő alapot szolgáltatott egy erős propagandaadó felállításához. A rendszeres csehszlovák SZER-adás megszervezése egy évet vett igénybe. Az alapozást Ferdinand Peroutka New Yorkban végezte mint az első New York-i csehszlovák főszerkesztő, Pavel Tigrid pedig Münchenben irányította a szervezést. Készítői 1950. július 4-én THIS IS RADIO FREE EUROPE t ENGLISCHER GARTEN. MUNICH broadcasting In the Freedom service in 75, 49. 41, 31. 25. 19, 16, 13 meter and medium wave bands. A SZER fejléces papírja a rádió lógójával (a jobb felső sarokban) A SZER ún. célországai (Képek: a szerző archívumából SZER-ellenes gúnyrajz a korabeli csehszlovák sajtóból (Pravda, 1956. február 3., 3. old.) (az amerikai függetlenség ünnepnapján!) sugároztak először egy kísérleti adást Csehszlovákia felé; egyúttal ez volt a SZER mint rádió legelső műsora is. A kísérleti adásokat cseh és a szlovák exulánsok készítették egy ideiglenes New York-i stúdióban. A szalagra rögzített műsorokat egy teherautóról is sugározták, amely az NSZK területén a csehszlovák határ közelében mozgott. Karel Jankovs- ký-Drážďanský szerint elsősorban Pavel Tigrid érdeme volt, hogy 1950-ben az adások lehetségessé váltak. Ugyan Peroutka volt 1951-1961 között az „ideológiai főnök”, de a komolyabb rádiós tapasztalatokat Tigrid hozta, aki a háború alatt a BBC csehszlovák szerkesztőségének bemondója és szerkesztője volt. Az induló szerkesztőség tagja volt kezdettől a szlovák Ľudovít Sebesta is, a stúdió berendezése és a jövendő munkatársak felkutatása pedig Josef Kodlička rendező érdeme volt, aki Ján Stránskyval európai menekült- táborokban kereste az embereket. Karel Sedláček szerint igen nagy büszkeségre adott okot, hogy a csehszlovák szerkesztőség a román, a magyar és a lengyel előtt tudott rendszeres napi műsort készíteni. A provizórikus viszonyok ellenére az 1950. július 4-i első kísérleti adás után kevesebb mint egy évvel, 1951. május 1-től a csehszlovák adás kapacitása napi 11 és fél órára nőtt. Ugyanekkorra, 1951. május 1-jére elkészült és sugározni kezdett a SZER második adója, a München melletti 35 kilowatt teljesítményű holzkircheni adótorony. A legelső műsor 1951. május 1-jén, a munka ünnepén, pontosan 11 órakor szólat meg a 417 méteres középhullámon és néhány rövidhullámon is: „Volá hlas svobodného Československa, rozhlasová stanice Svodbodná Evropa.” Az adást szándékosan időzítették május 1-jére, a Kelet-Európábán nagy propagandaértékkel bíró munka ünnepére. Az adás után ünnepi fogadás volt a müncheni Bayerischer Hof Hotelben, ahol C. D. Jackson, az NCFE elnöke szólt az egybegyűltekhez. A Szabadság hadjárat nevében is szóló Jackson a „politikai hadviselés fegyverének”, „a szabadság kiváló eszközének” nevezte az új rádiót, egyben előrevetítette a SZER hosszú távú működésének elvi alapját, a rugalmas reagálást: „A SZER hangja dinamikus, nem pedig statikus politikai hadviselést fog képviselni.” Jackson pár nappal a beszéd előtt érkezett Münchenbe, és miután végigellenőrizte az összes építményt, a fogadáson külön megdicsérte a németek és az amerikaiak mellett „a cseh és a szlovák munkatársakat”. „Egy alapvető küzdelem részesei vagyunk - mondta az NCFE elnöke, majd beszédét az felavatás ünnepélyes mozzanatával zárta: - Ezennel átadom küldetésének ezt az új rádióállomást, hogy vigye győzelemre az emberiességet az embertelenség fölött.” Ezután Ferdinand Peroutka olvasott fel egy beszédet. Többek között ezt mondta: „Igyekezni fogunk, hogy a fogalmaknak és a szavaknak visszaadjuk eredeti tartalmukat, amelyet az emberiség mindig is szánt nekik. [...] Egyetlen folyóirat nagyon keveset jelentene egy szabad országban. De egyetlen szabad folyóirat, egyetlen szabad rádióadó egy diktátori országban - az forradalom. Mert az ilyen [diktátori] rendszer azon alapszik, és azáltal tartja fönn magát, hogy csak a kormány beszélhet, és senki nem válaszolhat, s hogy mindenkit el lehet ítélni, de senki nem védekezhet. [...] És most hozzátok fordulok és nektek beszélek, otthoni testvéreim: Sztálin és Gottwald képei között jártok, és nem vesztek róluk tudomást, és magatokban Masaryk képét hordozzátok.” Figyelemre méltó, Peroutka milyen óvatosan, sőt realistán figyelmeztetett a SZER várható csehszlovákiai hatását illetően: „Mi itt eddig égő betűkkel írtunk híreket a sorsotokról a világ falára. De nem mi itt, hanem ti magatok otthon döntőtök arról, hogyan alakuljanak a dolgok a hazánkban, amikor majd csak egy rossz álom lesz minden, ami ma történik. Nem tőlünk függ, hogy megmondjuk, mit kell tennetek. A tiétek a kockázat, ezért csak nektek van jogotok dönteni a tetteitekről.” A politikaiak mellett földrajzi és szociológiai okai is voltak, hogy kezdetben Csehszlovákia volt a SZER legkorábbi és első számú célterülete. 1955-ig, amíg a szovjet hadsereg Ausztria keleti területein állomásozott, ez volt az egyetlen ország (az NDK-t leszámítva), amely a nyugattal közvetlen határral rendelkezett. A geográfiai megközelíthetőség különösen jól érvényesült a ballonos akciók során, amikor különféle küldeményeket küldtek Csehország fölött (később Ausztria fölött is) Lengyelország, Szlovákia és Magyarország fölé. A csehszlovákiai lakosság rádió- készülékekkel való ellátottsága sem kerülte el az elemzők figyelmét. Az NCFE 1959-es éves jelentése rámutatott, hogy míg Csehszlovákiában minden negyedik embernek, Magyarországon ötből csak egynek, Romániában pedig 18-ból egy embernek van rádiókészüléke. A csehszlovák adások 1961 után már napi 18 órát tettek ki a lengyel és a magyar adással megegyezően. Az már minőségi kérdés, hogy sok korai műsort mélyen átitatott az antikom- munista lelkesedés, mint pl. ezt az 1951. májusi felhívást: „Halló, Bratislava! Pillanatokon belül a csehszlovák kommunista rendőrség veszélyes bolsevik informátorainak és ügynökeinek a nevét fogják hallani. A Szabad Európa Rádió szólítja Pozsony lakóit. A lehető legnyomatékosabban óvunk mindenkit Absolónova elvtársnőtől, aki a kommunista rendőrség veszélyes ügynöke, és akinek az a feladata, hogy az állambiztonság számára új ügynököket és informátorokat kerítsen a fiatalok közül. Absolonova elvtársnő kb. 170 cm magas, szőke, és figyelmét főleg a fiatal férfiakra irányítja.” Az 1951-1956-os időszakota CIA által kezdeményezett és a SZER műsoraiban megtámogatott légballonos akciók jellemzik. Az ötlet Frank Wiesnertől eredt, aki a CIA-nál katonai készleteket is felhalmozott, köztük egy adag második világháborúból megmaradt meteorológiai léggömböt. 1951 és 1956 nyara között összesen legalább öt nagy és több kisebb ballonos-szórólapos kampány indult Csehszlovákia, Magyar- ország, Lengyelország és az NDK felé. Az első ,A szabadság ballonjai” nevű volt, amely kísérletijelleggel zajlott 1951 augusztusától, és amelynek két hete alatt 3000 léggömb négymillió szórólapot vitt át Csehszlovákiába. Utólag a SZER amerikai munkatársai a rádió és a ballonos-szórólapos kampányok összekötését „multimediá- lis akciók”-nak nevezték. Az igen nagy feltűnést keltő ballonok által a SZER neve nemcsak Kelet-Európa köztudatába került be, hanem az amerikaiba is. Az az amerikai sajtó, amely 1950 nyarán még „titkos rádióadónak” nevezte a SZER-t, két évvel később már nagyhatású propagandaadóként beszélt róla. De 1951-ben a SZER-t mint rádiót keleten sem nagyon regisztrálták. Egy 1951. szeptember 15-én keltezett jelentésben arról tájékoztatták a hírközlésért felelős szovjet minisztert, hogy van ugyan egy „magát Szabad Európának nevező rádióadó”, ám annak nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. A Szovjetunió 1956. december 11-én nyújtotta be a kérelmét, hogy az ENSZ tűzze 11. ülésszakának napirendjére az „USA beavatkozása a népi demokráciák belügyeibe” témát. Ennek alapján 1957. február 28-án részletes vita zajlott az ENSZ közgyűlésében, amely lényegében összefoglalta a két nagyhatalom, valamint Csehszlovákia álláspontját az ezt megelőző öt-hat év mediális propagandaeseményeiről. Támadó beszédében V. V. Kuznye- cov néven nevezte az USA „ideológiai felforgató központjait”, köztük az NCFE-t, amelyek „végső a célja a szovjet rezsim megdöntése Kelet-Európábán”. Josef Ullrich csehszlovák ENSZ- képviselő bőségesen kitért az országa ellen irányuló propagandaakciókra: „A csehszlovák hatóságok bőséges mennyiségű adattal és bizonyítékkal rendelkeznek az Amerikai Egyesült Államok felderítésének Csehszlo- vákia-ellenes tevékenységeiről. A szocialista berendezkedésű országok elleni tevékenység végrehajtásában fontos szerepet játszanak egyes amerikai ún. magánszervezetek, mint a Committee for Free Europe, vagy az ún. Crusade for Freedom, vagy a Free Europe Committee rádióállomása, az ún. Radio Free Europe. Az USA Csehszlovákia ellen végrehajtott ellenséges akcióit továbbá ballonok indításával hajtja végre. Ezek a ballonok olyan szórólapokat dobnak le Csehszlovákia területe fölött, amelyek felforgató anyagokat tartalmaznak a Csehszlovákiában fennálló társadalmi rend és a legitim csehszlovák kormány ellen.” A vita H. C. Lodge amerikai ENSZ-követnek is lehetőséget adott, hogy megismételje az USA akkor már csaknem egy évtizede képviselt álláspontját Kelet-Európát illetően: „A kommunista rendszereknek az emberi test és elme fölötti totális ellenőrzési igénye vezetett el a gondolat- és információs szabadságnak ahhoz a korlátozásához, amit a Szovjetunió teremtett Kelet-Európábán. A sajtócenzúra, a rádióadások zavarása, az utazási korlátozások, a határőrség, a történelem újraírása és a hírek meghamisítása - ez az a sajnálatos helyzet, amely Kelet-Európábán jelenleg fennáll.”
