Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-30 / 99. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com December a határidő Helsinki. December elejére el kell végezni az Európai Unióban az atomerőművek biztonsági kiértékelését, és be kell mutatni az eredményeket. Ezt tegnap Helsinkiben je­lentette be Günther Oe- ttinger, az EB energiaügyi biztos, miután meglátoga­tott két finn atomerő­művet és egy tárolóhelyet, amelyet most építenek a kiégett fűtőelemek szá­mára. (MTI) Egymást lövik a katonák Damaszkusz. Miköz­ben az uniós országok a szíriai rezsim elleni lehet­séges szankciókról ta­nácskoztak nagyköveti szinten, Szíria nagyváro­saiban tízezrek tüntettek, hogy szolidaritásukat fe­jezzék ki a hadsereg által megszállt Deraa lakosai­val, és politikai szabadság- jogokat követeljenek. Több helyütt is voltak sú­lyos összecsapások, né­hány városban civil ruhás rendőrök lőttek a tömeg­be. A legnagyobb ellenzé­ki csoport, a Muzulmán Testvériség a kormányel­lenes tüntetések kirobba­nása óta tegnap először szólította fel a szíriaiakat, hogy vonuljanak az utcák­ra és tütakozzanak a Bas- sár el-Aszad elnök népir­tást elkövető rendszere el­len. Egyébként Deraából, a népi elégedetlenség központjából szemtanúk egymással harcoló kato­nákról adtak hírt. „Az 5. hadosztály zászlóaljai megvédték az embereket, és viszonozták a tüzet, amikor a 4. hadosztály rá­juk támadt” - mondta egy ellenzéki szóvivő. Ez utób­bi hadosztály élén Bassár el-Aszad elnök testvére, Maher áll. (MTI) Több francia is meghalt Rabat. Tizenhatra emelkedett a marokkói Marrakes egyik zsúfolt ká­vézója ellen csütörtökön elkövetett merénylet ál­dozatainak száma: teg­napra virradóra a kórház­ban ketten belehaltak sé­rüléseikbe. Francia kor­mányzati források nem végleges adatai szerint legalább hat francia ál­lampolgár vesztette életét a robbanásban, tízen pe­dig megsebesültek. Állító­lag a halottak között van egy holland nemzetiségű is - még nem tudtak min­den áldozatot azonosíta­ni. Halid Nasziri kormány- szóvivő szerint az öngyil­kos merénylet mögött az al-Kaida észak-afrikai szárnya állhat. (MTI) Sohasem tagadta meg gyökereit, lengyel hazája iránti szeretetét, a munkásként szerzett tapasztalatokat Hozzájárult a kommunizmus bukásához A Vatikánban minden elkészült a holnapi ünnepségre (SITA/AP-felvétel) Megnyitották II. János Pál pápa sírját Róma. Vasárnap avatják a Vatikánban boldoggá II. János Pált, aki sok egyéb mellett azzal is beírta ne­vét a történelembe, hogy ő volt az „utazó pápa”. Hu­szonhat éves pápasága alatt 129 országban járt, s köztük több olyan volt, amelynek földjére római katolikus egyházfő koráb­ban soha nem tette a lábát. ÖSSZEFOGLALÓ Elutazott például Nagy-Bri- tanniába, járt a többségében gö­rögkeleti vallású Romániában is: az 1054-es nagy egyházsza­kadás óta ő volt az első pápa, aki meglátogatott egy ortodox többségű országot. A pápák kö­zül ő járt először Görögország­ban, Auschwitzban, s elsőként ő keresett föl egy mecsetet is da­maszkuszi útja során. Kiemel­kedő jelentőségű volt 2000. márciusi zarándokútja a Szent­földön, amikor Jordániába, Iz­raelbe és a palesztin területekre látogatott. Találkozott két fő­rabbival, a jeruzsálemi főmufti­val, és imádkozott a Siratófal­nál. Összesen 1247 613 kilomé­tert utazott, azaz több mint há­romszor tette meg a Föld és a Hold közötti távolságot. Ami pályáját illeti, kevés szó esik arról, hogy a lengyel Karol Józef Wojtyla rövid ideig falusi segédlelkész is volt, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja lett. Egyházi közössé­gét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrákra vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krak­kói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíbo- rosi rangra emelte. Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között ülé­sező II. vatikáni zsinat munkájá­ban, bizonyítva: tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirde­tés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál pápa utódául - álta­lános meglepetésre - a viszony­lag ismeretlen Wojtylát válasz­tották meg. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 132 év óta a legfiatalabb pápa. Arra törekedett, hogy helyre­állítsa a tanbeli egységet, meg- rendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, és a katolikus egyház kormányzásá­ban is új rendszert vezetett be. Sohasem tagadta meg gyökere­it, lengyel hazája iránti szerete­tét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztala­tokat, a lengyel zsidók deportá­lásának elítélését és a kommu­nizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi lá­togatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásá­hoz. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg, teme­tésére április 8-án került sor. Halála után szokatlanul ha­mar, két hónap múlva megindí­totta a boldoggá avatási eljárást utódja, £VI. Benedek. Az eljárás egyházmegyei szakasza ponto­san két évvel II. János Pál halála után zárult le. 2011. január 14-én közzétették: XVI. Bene­dek megtörténtnek ismert el egy, II. János Pál közbenjárására bekövetkezett csodát, s ennek alapján elrendelte a néhai egy­házfő boldoggá avatását. Az orvosokból, teológusok­ból, bíborosokból és püspökök­ből álló bizottság ugyanis cso­dának minősítette Marie Simon- Pierre francia apáca felépülését a Parkinson-kórból. Az apáca társnőivel II. János Pálhoz fo­hászkodott, s két hónappal a pá­pa halála után egy reggel arra ébredt, hogy visszanyerte moz­gásképességét, „mintha újjászü­letettvolna”. (MTI, ú) Leon Panetta váltja Gatest a Pentagon élén, négycsillagos tábornok fogja irányítani a ClA-t Obama új arcokkal folytatja az eddigi politikát ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Általános a vé­lemény, hogy jól választott az elnök, amikor csütörtökön hiva­talosan is bejelentette, milyen vérfrissítésre kerül sor az ameri­kai biztonságpolitikában. Ba­rack Obama ünnepélyes külső­ségek közepette Leon Panettát, a CIÁ eddigi igazgatóját nevezte ki védelmi miniszterré, a CIA ve­zetésével pedig David Petraeus tábornokot, az Afganisztánban harcoló amerikai és NATO-erők parancsnokát bízta meg. Az af­ganisztáni erők élén Petraeus helyét John Allen tábornok, a közel-keleti térségért és Közép- Ázsiáért felelős Középső Pa­rancsnokság (CENTCOM) pa­rancsnokhelyettese veszi át, az USA új kabuli nagykövete pedig az amerikai diplomácia veterán­ja, Ryan Crocker lesz. Az elnök nemzetbiztonsági csapatában a személycserék nem azonnali hatállyal lépnek életbe. Gates, a Pentagon főnöke június végén vonul vissza, Pet­raeus pedig várhatóan szeptem­ber elején foglalja el Langleyben a CIA igazgatói székét. Obama közölte: gyors jóváhagyást kér a szenátustól. Az amerikai védel­mi politika kulcsszereplőinek cseréje ezzel nem ért véget, mert Mike Mullennek, az egyesített vezérkar főnökének mandátu­ma szeptember végén jár le, és hamarosan tudományos karri­errel váltja fel helyettes külügy- miniszterségét James Steinberg is. A diplomáciai tárca vezetője, Hillary Clinton korábban ismé­telten bejelentette, hogy Obama első mandátumának végéig kí­ván hivatalban lenni, az elnök­nek tehát, ha sikerül újraválasz­tatnia magát, az újabb ciklusá­hoz újabb külügyminiszter után kell majd néznie. A leköszönő Gates, akit Oba­ma George Bush kabinetjéből emelt át, a kormányzat egyik legbefolyásosabb tagja. Távozá­sát jó előre, már tavaly bejelen­tette, ugyanakkor az elmúlt hó­napokban kiderült, hogy állás­pontja olykor nem egyezett Hil­Robert Gates (balról), a Pentagon távozó főnöke, az utódja, Leon Panetta és David Petraeus, a CIA új főnöke (TASR/AP-felvételek) lary Clintonéval, például a kül­ügyminiszter által támogatott líbiai beavatkozás ügyében. Panetta, a 72 éves, demokrata párti olasz-amerikai politikus a mindenkori legidősebbként kezdhet ezen a poszton. Mind a Capitoliumot, mind az admi­nisztráció logikáját évtizedek óta ismeri, Bili Clinton elnöki stábfőnöke is volt a Fehér Ház­ban. A Pentagon új főnökeként érvényesítheti költségvetési szaktudását: Amerika két nagy háborújának leépítése, illetve az egyre riasztóbb adósságtömeg lefaragásokat jelent majd a vé­delemnél. Petraeus, az 58 éves tábornok akkor került legutóbb reflektor- fénybe, amikor tavaly a sajtó­botránya miatt menesztett Stan­ley McChrystalt váltotta az Af­ganisztánban harcoló csapatok élén. Bár a hírszerzés berkein be­lül egyesek morognak, amiért egy egyenruhás kerül a CIA élé­re, Washingtonban nem számí­tanak arra, hogy a rendkívül fe­gyelmezettnek tartott négycsü- lagos tábornok jelölését elle­nezné a kongresszus. Szakértők a már bejelentett és a várható személycserék elle­nére nem jósolnak nagy változá­sokat az amerikai kül- és bizton­ságpolitikában. (MTI, NOL, ú) Aknatelepítés Viagrával harcolnak Bengázi/New York. NATO- illetékesek tegnap közölték: Moamer Kadhafi erői Miszráta kikötőjében aknákat telepítet­tek, hogy megakadályozzák a felkelőknek segélyeket szállító hajók kikötését. Tunézia pedig hivatalosan is tiltakozott, mert Kadhafi csapatai a felkelők ül­dözése közben csütörtökön át­lépték a tunéziai határt. Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet a BT tanácskozásán kijelentet­te, Kadhafi erői egyre gyakrab­ban erőszakolnak meg nőket, és egyes katonák ennek előse­gítése érdekében Viagrát kap­tak. A BT az ENSZ New York-i székhelyén, zárt ajtók mögött vitatta meg a líbiai helyzetet. Diplomaták elmondták, Rice felvetette ezt a kérdést a ta­nácskozáson, de senki nem vá­laszolt rá. A líbiai katonáknak történő állítólagos Viagra-osz- tásról először egy brit lap szá­molt be. Ha az értesülés helyt­álló, úgy azt jelentheti, hogy a Kadhafi-erőket parancsnokaik bátorítják a nemi erőszakra a líbiai lázadókat támogató terü­letek lakosságának megfélem­lítése céljából. Az ENSZ egyre többet foglalkozik a nemi erő­szak háborús „bevetésének” problémájával. (MTI) Róma. Megnyitották tegnap II. János Pál síiját, és kopor­sóját a Szent Péter-bazilika kriptájába, Szent Péter síija elé vitték. Holnap a koporsót már kora reggel a pápai oltár (főoltár) elé helyezik át, ahol a hívek leróhatják tiszteletü­ket. A ceremónia után a ko­porsót a bazilika második ol­dalhajójában található Szent Sebestyén-kápolnába viszik, amelynek restaurálását csak nemrégiben fejezték be. Fe­derico Lombardi vatikáni szóvivő tegnap közölte, hogy az egyházfő síiját fedő már­ványlapot Krakkóba szállít­ják, és egy II. János Pál tiszte­letére épített új templomban állítják ki. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents