Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-04 / 78. szám, hétfő
wvvw.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 4. Vélemény és háttér 5 A szocialisták a 2006-ban készített alkotmánytervezetüket még az irattárból is eltüntették Kiszivárgott az MSZP-s tervezet Hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek a Gyurcsány-kor- mány idején, 2006júniusában a Petrétei József vezette Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban - írja a Magyar Nemzet a szombati számában. MTI-HÁTTÉR A lap cikke szerint „a belső használatra készült, nem nyilvános anyag kidolgozásában részt vett az új alkotmány előkészítéséért felelős miniszteri biztos”. A Magyar Nemzet visszautal a Magyar Hírlap pénteki számában megjelent cikkre, amelyben Petrétei József azt nyilatkozta, hogy 2007-ben, távozásakor még a minisztérium irattárában volt az alkotmánytervezet normaszövege. A Magyar Nemzet a szombati lapszámban részletesen ismerteti a birtokába jutott dokumentumot, amit az online kiadásban így foglal össze: „a szöveg rövid preambulu- mában például megtalálható a Szent Koronára történő hivatkozás. Az is szerepel benne, hogy a legfőbb ügyész nem interpellálható, továbbá az, hogy az alkotmányt a parlament fogadja el, nem pedig népszavazás erősíti meg. Az ilyen módon megszületett alaptörvényt viszont teljesen bebetonozták volna: a szocialista alkotmányt csak úgy lehetett volna megváltoztatni - vagy helyette újat elfogadni -, ha azt a képviselők négyötöde két alkalommal is, legalább fél év eltéréssel megszavazza. A Gyurcsány-Petrétei-tervezet is tartalmaz közpénzügyi fejezetet; igaz, nem az adósság csökkentését íija elő, hanem az adósság növelésének lehetséges mértékét.” A szombaton megjelent újság a tervezet szövegéről egy egész oldalon ad tájékoztatást, és a bevezetőben megjegyzi: „... hiába titkosították a szocialisták a 2006-ban készített alkotmánytervezetüket, amelyet még a kormányváltás előtt az irattárból is eltüntettek: a dokumentum a Magyar Nemzet birtokába került”. A cikk így folytatódik: „az országgyűlési munkát az LMP- vel együtt bojkottáló, módosító javaslatokat nem készítő ellenzéki párt ugyanakkor máig hallgatott arról, mit is tartalmaz a Gyurcsány-féle alkotmánytervezet”. A Magyar Nemzet felidézi, hogy a Társaság a Szabadság- jogokért nevű civil szervezet 2006-ban az akkori minisztériumtól hiába kérte ki a dokumentumot, annak átadását Petrétei József megtagadta. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, akkor még a jogvédő társaság vezetőjeként pert indított, ám a Fővárosi ítélőtábla 2007-ben születet jogerős végzése szerint az igazságügyi tárca vezetője nem követett el jogsértést.-Szívem, most miért dühöngsz, ő legalább nem pártjelöltként került hozzánk! (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTAR Érdekek MOLNÁR NORBERT Bugár Béla egy dologban biztosan téved, még- hozzá abban, hogy Orbán Viktor magyar mi- niszterelnök azért mond néha kevésbé végig- ^ # • gondolt mondatokat, hogy felkorbácsolja az indulatokat a szlovák parlamentben. Orbán azért fogadtatta el a kettős állampolgár- I sági törvényt röviddel a szlovákiai választások előtt, mert az érdekei így kívánták. Le se bagózza, hogy ezzel esetleg befűt a határon túli magyaroknak. Most sem azért feszegeti a határon túliak választójogát Magyarországon, hogy gyengítse a szlovák parlamentben a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadtatásának a lehetőségét. Bár kétségtelen, ezt éri el, hiszen a szlovák honatyák és újságírók a választójogot és a nyelvhasználatot összemossák. Van a határon túli magyar politikusoknak egy szűk rétege, amelyet a minél rosszabb, annál jobb elve motivál, s ebben ideális játszótárs a mostani magyar kormány. Egyszerűen: mert ez az érdeke. Választójogot akar adni, mert három év múlva elkelhet az a szavazat, és mert a határon túliak lojalitása kell neki. Minél nagyobb a határon túli magyar lojalitása a magyar kormányhoz, s minél kisebb az országhoz, amelyben él, annál jobb neki. Mármint Orbánnak. Még egyszer: ez az érdeke. A Hídé (és részben az MKP-é is) más: nemzetiségi komfortot biztosítani a magyarnak és a többi kisebbségnek ebben az országban, még ha ebben szlovák koalíciós partnerei sokszor cserben is hagyják. Mert ők is csak az Orbán-féle gondolkodást tették magukévá. Bugáréknak nincs könnyű dolguk. Kicsit több energiát kellene fektetniük a koalíciós partnerek gondolkodásának megváltoztatásába. Mert nekik ez az érdekük. És nem Orbánnak tetszeni. Ezért érthetetlen, miért panaszkodnak a Híd politikusai, ha Orbán Viktor és politikai csapata ignorálja őket. Teljesen természetes és érthető a viselkedésük. Az adekvát válasz az lenne a Híd részéről, ha ugyanúgy ignorálnák a Fidesz vezető politikusainak olyan jellegű kijelentéseit, amelyek úgymond nehezítik a Híd érdekérvényesítő képességét és pozícióit a szlovák parlamentben és kormányban. A szlovákiai magyar kisebbség érdekében. Mert a mi érdekeinket a jelenlegi magyar kormány csak akkor veszi figyelembe, ha véletlenül egybevágnak a sajátjaiéval, vagyis ritkán. Éppen ezért kellene a Hídnak autonó- mabb módon viselkednie. Nem hagyni magát kiprovokálni. TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET A szlovák alvilágban Turek néven ismert Haris Sándort adta ki a magyar rendőrség Jozef Roháčért, Fenyő János médiavállalkozó feltételezett gyilkosáért cserébe - írja a Magyar Nemzet nevük elhallgatását kérő főtisztekre hivatkozva. A lapban az olvasható, hogy a Léván őrizetben lévő Roháč várható kiadatása rendőr-diplomáciai siker. A lap szerint Roháč büntetlenül megúszhatja az eljárást, ha felfedi a megbízó személyét, és vallomásával segíti egyéb ügyek megoldását. (MTI) A Kadhafi-rezsim egyik legfőbb titoktudója szökése pillanatáig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, korábban pedig a titkosszolgálatot vezette Londonban sok kérdésre választ várnak a líbiai dezertőrtől KERTÉSZ RÓBERT Amikor Musza Kusza svájci felségjelű, Tuniszból érkező repülőgépe leszállt a Londonhoz közeli Famborough repülőterén, az elmúlt három évtized legsúlyosabb nagy-britanniai terrorcselekményeinek koronatanúja, ha nem éppen egyik fő kitervelője került a brit külső hírszerzés (MI6) kezére. Jóllehet szombati londoni sajtóértesülések szerint Musza Kuszát felesége lefogásával próbálja hallgatásra bírni a líbiai rezsim, a dezertőmek valószínűleg nincs más választása, mint titkai felfedése az MI6 tapasztalt kihallgatói előtt. A Kadhafi-rezsim egyik legfőbb titoktudója szökése pillanatáig a külügyminiszteri tisztséget töltötte be, de az MI6 ügynökeit ez érdekelheti a legkevésbé. Az ősz, mosolytalan idős ember a líbiai diplomáciát alig másfél évig, a líbiai titkosszolgálatot viszont másfél évtizedig vezette, és már korábban, az 1980-as évektől magas tisztségeket töltött be a szolgálatnál. Az őt kihallgató brit hírszerzési tisztviselők reményei szerint így kulcsfontosságú információk birtokában lehet a két ország viszonyát legsúlyosabban terhelő, máig lezáratlan bűncselekmények ügyében. Az MI6 és a Scotland Yard nyitott dossziéinak sorában van Yvonne Fletcher halálának ügye. A fiatal brit rendőrnő 1984. április 17-én Líbia londoni Népi Irodája (nagykövetsége) előtt emigráns líbiai ellenzékiek tüntetésének rendjére ügyelt, amikor a képviselet épületéből rövid géppisztolysorozat dördült el. A 25 éves Flet- chert haslövés érte. Még beszállították a Westminster kórházba, ám ott belehalt sérülésébe. Az ügy következtében Nagy- Britannia és Líbiai hivatalosan megszakította diplomáciai kapcsolatait. Líbia később „általánosságban” felelősséget vállalt Yvonne Fletcher haláláért, és a rendőrnő családjának nagy összegű kártérítést fizetett. A gyilkos kilétére azonban soha nem derült fény, és a brit hatóságok Musza Kuszától most nyilván választ várnak egyebek mellett arra is, hogy ki lőtte le a rendőrnőt. Valószínűleg előkelő helyen szerepel a kihallgatok kérdéseinek listáján az is, hogy ki a felelős a csaknem negyedszázaddal ezelőtti lockerbie-i repülőgéprobbantásért, Nagy-Britannia történetének legvéresebb terrormerényletéért. Az azóta tönkrement amerikai Pan Am légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriMusza Kusza szökése fantasztikus hír mindazoknak, akik végre tudni szeretnék az igazságot Lockerbie-ről. ásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas. A repülőgép lángoló roncsai 11 ezer méteres magasságból a skóciai Lockerbie-re zuhantak. Az áldozatok közül tizenegy a kisváros lakója volt. London és Washington 1991-ben büntetőeljárást kezdeményezett két líbiai titkos ügynök ellen, de arról az áldozatok hozzátartozói sincsenek meggyőződve, hogy a tényleges felelősöket ítélték el. A hozzátartozók kampányszervezetének vezetője, Jim Swire Musza Kusza szökése után a BBC-nek kijelentette: a líbiai külügyminiszter dezertálása fantasztikus hír mindazoknak, akik végre tudni szeretnék az igazságot Lockerbie-ről. A jelek arra utalnak, hogy az MI6 és a Scotland Yard is kivételesen értékes információforrásnak tartja a szökevényt. Musza Kusza hollétéről érkezése óta teljes a hírzárlat; William Hague külügyminiszter - arra az újságírói kérdésre, hogy hol van a líbiai külügyminiszter - csak annyit mondott egy félmosoly kíséretében, hogy „az Egyesült Királyságban, biztos helyen”. A sajtó Musza Kusza érkezésével hozza összefüggésbe azt is, hogy a szökés tényének ismertté válása előtt alig néhány órával jelentette be a brit kormány a londoni líbiai nagykövetség öt diplomatájának kiutasítását. A szűkszavú hivatalos indoklás szerint biztonsági kockázatot jelentenek. Sajtótalálgatások szerint azonban a valós meggondolás az lehetett, hogy a Kadhafihoz hűnek tartott diplomaták elsősorban volt főnökükre - és így a brit hírszerzés legígéretesebb líbiai információforrására - jelenthettek volna veszélyt, ha a nyomára bukkannak. (MTI)
