Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-20 / 92. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 20. Kultúra 7 Április 29-én kezdődik a „korcsolyaszezon", lehetőség nyílik a képek görkorcsolyán való megtekintésére is, saját vagy kölcsön korcsolyán Francia vadak a kassai galériában Pillanatkép a megnyitóról (A szerző felvétele) Kassa. A „vadak” jelző egy kritikus, Louis Vaux- celles elméjéből pattant ki néhány francia képzőművész sajátos modern stílusa kapcsán, akikre többek között Van Gogh, Seurat, Signac és Gauguin művészete volt nagy hatással. FECSÓYVETT A megnevezés a párizsi Grand Palais Őszi Szalonjának 1905-ös kiállítása kapcsán került a köztudatba Henri Matisse, André Derain, Maurice de Vlaminck, Henri Manguin, Albert Marquet és Charles Camoin munkáival és stílusával kapcsolatban, akik látásmódjukat, mondanivalójukat, a világról alkotott képüket főként a tiszta, érintetlen színek intenzív használatával, durva, spontán ecsetvonásokkal fejezték ki, melyek vad és primitív hatásuk mellett mégis a kiegyensúlyozottság, a harmónia és az öröm megjelenítésének szolgálatában álltak. A fiatal művészek Matisse köré csoportosultak, a képzőművészeten belül azonban mindegyikük saját elképzeléseit próbálta megvalósítani. A mozgalom rövid ideig tartott, Matisse 1908-as művészeti akadémiájának létrehozása után a csoport feloszlott, képviselői pedig lassan felhagytak a tiszta színek használatával. A Kassai Francia Napok kicsú- csosodásaként április 14-én a fauvisták munkáiból nyűt kamarakiállítás a Kelet-Szlovákiai Galériában. A tárlat anyaga Ivan Markovié, Ausztriában élő szlovák származású gyűjtő magán- tulajdona, aki már 1980-as emigrációja előtt is foglalkozott hazai képzőművészeti alkotások gyűjtésével. Nyugati utazásai során beleszeretett a 19-20. század fauvistáinak alkotásaiba. Terve az volt, hogy egy komplex gyűjteményt alakítson ki műveikből, így mind a 13 fauv művésztől találhatunk képeket a gyűjteményben. Kis-Szemán Zsófia, a Pozsonyi Városi Galéria művészettörténésze, a kiállítás kurátora a megnyitón elmondta, hogy a tárlat anyagának zöme nem tartozik az 1905-1908-as időből származó fauv művek közé, inkább kései művek, kisebb grafikák, rajzok, de néhány festmény is látható. Az alapgyűjtemény kiegészült Renoir és Chagall kevésbé ismert munkáival. A kurátor elsőként Henri Matisse-t, a fauv művészet atyját emelte ki, akinek a költő, Stefan Mallarmé verseskötetéhez készített illusztrációja, Mallarmé asszony legyezője van jelen a kiállításon. ,Antoine Guillaume Minartz Bal au 14. Juliet című festményén, - aki még 1905 előtt megismerkedett T oulus Lotreccel, és hatására az éjszakai párizsi élet nagyon intenzíven jelenik meg az alkotásain - a Bastille bevételének július 14-i ünneplését láthatjuk. Az összes kiállított kép közül ezen a festményen figyelhetőek meg leginkább a fauvista stílusjegyek. Minartz alkotásaiban ezek a expresszív színek végig megmaradtak“ - árulta el az alkotások között sétálva. Chapuis Tavaszi erdő című műve az expresszionizmus és az impresszionizmus határán mozog. Ő is jelen volt az 1905-ös párizsi kiállításon, ez a festménye épp abban az évben készült. Georges d'Espagnat szintén az impresszionizmusból indult, a nyers színek alkalmazását később részben ő is ő is megtartotta, ez a kiállításon látható Virágcsokor című festményén is szembetűnő. „Henri Charles Manguin 1905 után a tengerhez költözött, tájképeket készített, ezen kívül a család jelenik meg nagyon intenzíven munkáin. A kiállított szerzői nyomaton, amelyen felesége Jean szerepel, többféle technikát alkalmazott. A colo- rizmus tiszta vörös, kék, zöld megjelenéseiben látható, s legjellemzőbb, hogy épp a pillanat hatása ragadta el, amely egyébként is egyik jellegzetessége a fauv művészek alkotásainak.“ - mondta Kis-Szemén Zsófia. A legismertebb nevek közül találkozhatunk még André Derain, Georges Braque, Paul Signac és Pierre Bonard munkáival. A vándorkiállításon, amelyet először a Pozsonyi Városi Galériában tekinthetett meg a hazai közönség, összesen 31 rajzot, grafikát és akvarellt lehet szemrevételezni. Kassán az anyag május 29-ig látható, ezután Liptószentmiklósra vándorol tovább. A kiállítást egész idő alatt számos érdekes kísérőprogram színesíti a francia modernista alkotás szellemében. A képzőművészeti iskolák diákjai a kiállított művek által inspirálva különféle happeningekkel színesítik a tárlatot, például megalkotják Mallarmé asszony hatalmas legyezőjét Matisse munkája alapján, de érdekesnek ígérkezik Vlaminc megfestett utcarészletének ragasztófóliaverziója is. A közelgő jégkorong-világbajnokság idején is attraktív programokkal várják az érdeklődőket. Április 29-én kezdődik a kiállítás „korcsolyaszezonja”, ettől kezdve lehetőség nyílik a képek görkorcsolyán való megtekintésére saját, vagy helyben kölcsönözhető korcsolyákon. Április 19-én este a francia Jolle Léandre improvizációs koncertjére került sor, május 14-én a Múzeumok éjszakája alkalmával pedig az „Eco stílus éjszakája“ címmel késő éjszakába nyúlóan a művészet és a divat öszefüggéseit lehet megszemlélni egy független „eko- fashion show” keretén belül. A Recy-Diva's, [LU:KA], Se- wologylab, We Are Not Sisters és Me & Cocoon reciklációs csapatainak műsora a tervek szerint egy hatalmas táncparival ér majd véget. A könyvfesztiválon átadták a díjakat: Az Év Kiadója a Magvető, második a Kossuth Kiadó, harmadik helyen pedig a Kalligram Kiadó végzett Uniós díszvendégek, beszélgetések, figyelemre méltó újdonságok CSAPODY KINGA Budapest. A könyvfesztiválra négy nap alatt hatvanezren váltottak jegyet, legtöbben szombaton látogattak ki a Millenárisra. Sokan családostól, gyerekekkel érkeztek, őket végig játszóház várta, ahol ameddig a szem ellátott, gyerekkönyvek sorakoztak. Meglepően sok kamasz jött. Lehet, hogy mégis olvasnak a fiatalok? Persze a nézelődőkön és a vásárlókon kívül azért ez elsősorban a könyves szakma és az irodalmárok randevúja. A dedikálások és pódiumbeszélgetések mellett az idei fesztivál gerincét a díszvendégek adták. A névsor hosszú, így csak néhány nevet említek: Jan Novák (Csehország), Jean Rouaud (Franciaország),Ilija Trojanow (Németország), Marco Mal- valdi (Olaszország), Rui Cardoso Martins (Portugália), Mircea Cärtärescu (Románia), Pavol Rankov (Szlovákia), Drago Jančar (Szlovénia). A vendégek számos beszélgetésen vettek részt olyan neves magyar szerzők társaságában, mint Esterházy Péter, Garaczi László, Tóth Krisztina vagy Németh Gábor. Szintén több országból kaptak meghívást elsőkönyves szerzők, akik nem csak a négy nap során mutatkozhattak be, de a Magyar Lettre IntematiKönyves pavilonok felülnézetből (A szerző felvételei' nale hasábjain, az Élet és Irodalom mellékletében és egy angol-magyar nyelvű kiadványban is publikálhattak. Több kiadó is a Könyvfesztiválra időzítette egy-egy könyvének bemutatóját, amelyek ilyenkor kiemelt figyelmet Ennek okait is vizsgálja az izgalmas regény, az elnyomáson kívül a hajlamot és a személyeket körülvevő közeg gyávasága is az okok között szerepel. Szintén érdekes programpont volt Jan Novák cseh és Pavol Rankov szlovák díszvendég író közös bemutatkozása. Őket Mészáros Sándor, a Kalligram szerkesztője kérdezte, majd vasárnap a dunaszerdahelyi Li- lium Aurum Kiadó gondozásában megjelent Holnap hétfő című regényt is ő méltatta. A kiadó még egy nagyon szép könyvvel mutatkozott be a könyvfesztiválon, a Borúra derű a Távolkelet fülledt világába repít minket. Az alcím segít eligazodni, hogy mit is várjunk: Erotikus mesék a török múltból. A fesztivál elég illusztris alkalom különböző díjak átadására is. Az IBBY Év Gyermek- könyve-díjátadó ismét megerősítette a jelenlévőket abban, hogy a magyar mesekönyvek mind tartalmukban, mind kinézetre nagyon színvonalasak. Átadták az Ev Gyermekkönyve díjait és a nemzetközi Honour List okleveleit. Életmű kategóriában a nemrég elhunyt Békés Pál kapta a díjat, amelyet édesanyja és gyermekei vehettek át. Ha már gyermekirodalom, nem állom meg, hogy a gyerekszerzőként, skandináv típusú gyerekverseiről ismertté vált Kiss Ottó most megjelent A másik ország című regényét ajánljam. A ’70-es évektől a rendszerváltásig játszódó sztori főhősének szerelmi története áll a középpontban, a díszletet mégis finoman szövik át a történelmi események, az Alföld jellegzetes világa. A zárónapon nyújtották át, immár hagyományosan az Év Kiadója Díjakat. Hangzó irodalom kategóriában az Irodalmi Fülbevalók sorozat kiadványa, az Örkény István, Mese-levelek nyert, amelyet Mácsai Pál tolmácsol a lemezen. Az Év Kiadója a Magvető Kiadó lett, a második a Kossuth Kiadó, harmadik helyen pedig a Kalligram Kiadó végzett. Idén sem maradhatott el a kerek születésnaposok köszöntése. A rendezvény házigazdája, Tarján Tamás köszöntötte a 80 éves Czigány Györgyöt, Szakonyi Károlyt, a 75 éves Bárdos Pált és feleségét Fenák- el Juditot, valamint Buda Ferencet és Kabdebó Lórántot valamint Ungváry Rudolfot. 70 éves lesz idén Jankovics Marcell, Kis Pintér Imre, Komáromi Gabriella, Szakolczay Lajos és Végei László is. 60 éves pedig Barna Imre, Dérczy Péter, Kőbányai János, Kukorelly Endre és Markó Béla, valamint Tur- csány Péter. Nekik sok boldog, alkotásban gazdag évet kívánunk még, és reméljük, hogy Könyv- fesztivál jövőre is lesz, az ideinél több könyvvel és több elégedettszerzővel, olvasóval. Tavaszi hangulat a Millenárison kapnak. A Svájcban élő, szlovák anyanyelvű és szlovákul író szerző, Dušan Šimko Gubbio Besúgók könyve hat különböző időben és térben játszódó hat történet, melyeket (többnyire) valós személyek kapcsolnak össze, és még valami: az árulás.
