Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-20 / 92. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 20. Vélemény És háttér 5 A gyanúsított megint a KDH, mely most könnyebben tudná racionalizálni az átállást... Variációk egy kormányválságra A permanens kormány- válság ellenére stabilizálódni látszik a politikai tér Szlovákiában. RAVASZ ÁBEL Ha a kormány nem bukik meg - és erre a koalíciós partnereknek a hatalomhoz való érthető ragaszkodása miatt az újabb és újabb balhék ellenére is elég jó az esély a koalíció belső problémái és ineffektivi- tása, valamint a Smer eddigi langyos ellenzéki tevékenysége konzerválni látszik a jelenlegi erőviszonyokat. Ezt a FOCUS legújabb közvélemény-kutatási eredményei is alátámasztják, melyek szerint Robert Fico pártja stabilizálta magát 40% felett, sőt lassan növekedő pályán mozog, miközben a kormánypártok össz- támogatottsága nem csökkent jelentősen-igaz, átrendeződés következhetett be a nagyot vesztő KDH és SaS irányából az SDKÚ és a Híd felé. Stabilnak tűnik a 4—4,5% környékén mozgó MKP is, melyjelenleg az egyetlen olyan parlamenten kívüli politikai erő, amely meg tudja közelíteni az 5%-os küszöböt - bár Igor Matovič jó előre bejelentett saját pártja még nem szerepel a mérésekben. A szlovákiai megkérdezettek mintegy kétharmada tudna és akarna pártot választani jelenleg, azaz a jelek szerint nincsen tömeges kiábrándulás a politikából. Ha valamelyik kormányválság végül a Radičová-kabinet tényleges bukásához vezetne, a helyzet nagy nyertese a Smer lehetne, mivel a pártnak valószínűleg sikerülne elkerülni az előrehozott választások kiírását, és találni egy partnert egy új parlamenti többség előállításához. Ez paradox módon a változatlanul erős SDKÚ-t leszámítva a kisebb koalíciós pártoknak egyaránt érdekük lenne - a jelenlegi leosztás mellett a KDH és az SaS a csökkenő szavazói bázisa miatt, a Híd pedig az MKP konkurenciája miatt nem lehetne biztos a sikerben az előrehozott választásokon. Matovičnak időre van szüksége, az OKS pedig reális támogatottságával a mostani négyfős képviselőcsoportjához képest csak veszíthetne. Nem mindegy azonban, hogy ki lenne a Smer partnere. Az SaS számára szavazói bázisa összetétele, a Híd számára pedig az MKP nyomása miatt jelentene „halálos ölelést” a szövetség Robert Ficóval, Matovič pedig ha akarna sem tudna egy stabil kormányzáshoz elegendő szavazatot biztosítani a Smemek. A „szokásos” gyanúsított ezért megint a KDH, mely már a parlamenti választások után is labilisnak tűnt, most pedig könnyebben tudná racionalizálni az átállást szavazói bázisa számára. A Smer, úgy tűnik, hogy nem tud - vagy nem akar - igazán potens módon rontani a kormány belső stabilitásán, annak ügyei elsősorban belül keletkeznek és ott is válnak konfliktusokká, melyek lefolyását Fico és emberei maximum egy „ejnye!” szintű beszólással tudják befolyásolni. A másik oldalon a kormány intézkedései sem túl acélosak, elfogadásuk akadozik és folyamatos kompromisszumokhoz kötött. Éppen ezért a Fico-féle intézkedések eltörlése nem a Smer lesöpré- seként, hanem puszta túlélésként jelenik meg, ami lehetetlenné teszi a párt népszerűségének elszipkázását. Ez utóbbi célra Igor Matovič létrejövőjobb-populista pártja lehet majd alkalmas - ha elég időt kap a megszerveződésre. A permanens kormányválság forgatókönyvét meglepő módon eddig nem az ellenzék írta, hanem maguk a koalíciós pártok. Könnyen lehet azonban, hogy a végén mégis Robert Fico mondja ki a csattanót. A szerző a Publicus Slovensko elemzője 1 """" j/i / / [/ i u \ A lU —_ '^7- Eddig úgy bántunk az alkalmazottakkal, mint a hímes tojással, de a gazdasági eredmények nem igazolták stratégiánk helyességét. Javaslom tehát a hideg víz és a korbács módszerét... (Peter Gossónyi rajza) GLOSSZA Papagájok harca VERES ISTVÁN Szlovákia mégiscsak egy piros- fehér-zöld zsinórral körbekötözött szalámi- rúd, ahogyan a tavalyelőtti cseh uniós elnökség kreatív művészei ábrázolták. Hétfőn az összes szlovák párt a magyar alkotmány elfogadását várta, hogy elmondhassák ugyanazt: Szlovákiának észen kell lennie, mert Szűz Mária országa visszaköveteli egykori jussát. Hogyezatémaa románokat vagy a szerbeket miért nem izgatja fel, annak talán az lehet az oka, hogy Trianon nekik csak plusz területeket adott, nem pedig az egész mai országuk területét. Szlovákia viszont úgy ahogy van, Magyar- országból szakadt ki, ezért uralkodhat el némely szlovákokon ma is a gyarmati életérzés. Ez viszont nem meglepetés, őkeztmondjákmárhúsz éve. Mint a papagájok. A meglepetés, hogy külügyminiszteri találkozó készül, Martonyi és Dzurinda elbeszélgetnek majd arról, milyen jogon visel Magyarország felelősséget a hatuma törzsek sorsa iránt, amikor azok Szlo- venszkóban például mindent megkapnak, ami a boldogsághoz kell. Még nagyobb meglepetések akkor érhetnek majd minket, ha a magyar uniós elnökség végével Martonyi János búcsút int a külügynek, ahogyan azt már néhány hónapj a érzékeltetik nem hivatalos források. A minisztérium persze cáfol, de érdemes elgondolkodni azon, milyen szlovák-magyar viszonyoknak nézünk majd elébe, ha Martonyi utódja a jelenlegi külügyi államtitkár, Németh Zsolt lesz. A kétoldalú párbeszédekben nagyobb szerepet kaphatnak majd a múltbeli sérelmek és az autonónia kérdése, amely Budapest szerint a határon túliak identitásmegőrzésének záloga. Persze Németh külügyminisztersége egyáltalán nem biztos, viszont a következő tárcavezető véleményének a miniszterelnöké mellett valószínűleg sokkal kisebb súlya lesz majd, mint Mártonja esetében. Orbán Viktor pedig már tavaly kijelentette, hogy nem rendelik alá a nemzetpolitikai célokat a külügyi kapcsolatoknak. Pedig Szlovákia esetében a két téma közé igencsak bekívánkozik az egyenlőségjel. A szlovák nacionalisták ugyanis a magyar nemzetpolitika úgynevezett céljain örömmel csemegéznek. A következő években tehát valószínűleg fennmarad egy állandó politikai feszültség, amiből mindenki profitálhat. Kivéve persze azokat, akiknek az érdekeit a megtisztelt politikusoknak képviselniük kellene, vagyis az embereket. De hát a papagáj ok már csak ilyenek. Zajosak, szeretik felverni a port, és előszeretettel pottyantanak nagyokat az alattuk levők fejére. KOMMENTAR Népszínmű alkotmányból SZOMBATHY PÁL Kész hát a mű, Magyarország új alkotmányt kapott kétharmados gazdáitól, akik mindenképpen nagyot akartak, újat, emelkedettet; olyat, ami saját politikai hatalmukat, berendezkedésüket is jól szolgáló emlék egyben. Ez a Fidesz-féle, Orbán Viktor által vezérelt alkotmányalkotás lényegesen különbözik az 1989-estől, a demokratikus átmenet mindenki-mindenkivel tárgyaló, izzadságos kompromisszumokat kötő, lázas aprómunkában megfogant alaptörvényétől. Az a megegyezés alkotmányozása volt ezer vitával, emez a győztesektől sietve kapott, viszonylag egynemű, zárt körben megírt alaptörvény. Finomítás, árnyalás, szemléletek összecsiszolása minél rövidebben, tömörebben, elegánsabban: mindez elmaradt. E munkamódszer nem érdekelte az új világ kigondolok, jobban bíztak saját tempójukban és akaratukban. Sólyom László, a töprengő, tipródó, tehát gondolkodó volt államfő találóan fogalmazott: olyan az új alkotmány, mint a Nemzeti Színház épülete. Dagályos és eklektikus. Egy ízlés, egy politikai stílus önkifejeződése. Ám legyen. Nyelvében él a nemzet, alkotmányában legfeljebb éldegél. Használja, ha életszerű, tiszteli, ha közös erőfeszítés emelkedett, minőségi eredménye. Az új alaptörvény politikai legitimitása, szavatossága közösségünk mindennapjaiban mutatkozik majd meg. Alkotmánnyal takarózni a politikában sokáig nem lehet. A szimbolikus üzenetek fontosak - de hitelességüket aláássa, ha külön készülnek ellenzéki életszakaszra, s merőben ellentétes előjellel kormányzati berendezkedésre. Szeretjük a forradalmat, míg be nem vackoltunk a sáncokon belül. Döntsön a nép, csak ne mifelettünk. Tipikus rövidlátó politikusi attitűd, oldalaktól, országoktól függetlenül. Az élet most úgy hozza, hogy a nagy többséggel tavaly hatalomra kerültek megismerkedhetnek a dölyf ellenreakcióival, a tüntetésekkel, érdekvédelemmel, szakszervezetekkel, polgári mozgalmakkal, szakmai közösségek tiltakozásaival, állampolgári öntudattal - hisz valójában mégiscsak együtt rendezzük be Magyarországot, bármekkora légyen is, és erőből meg akaratból bármekkora várak építhetők, de az urait sokkal hamarabb kisöprik, ha dacolnak a csendesnek tűnő, állandóan változó alakú többséggel. Az idő a kevélység nagy ellensége. Ha múlik, ha telik. Kellene ezt olyanoknak mondani, akik nyolc évet vártak türelemmel? A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ DER STANDARD DIE PRESSE Korlátozott szavatosságú birodalom címmel ír az új alkotmányról a Der Standard. Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge - írja a lap. Kérdéses, mennyire bontakozhat még ki nyilvános ellenállás Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép: „Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani.” A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán. „Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik meg akarják majd kockáztatni a demokráciát” - áll a liberális osztrák napilap kommentárjában. A Die Presse osztrák konzervatív napilap beszámol arról, hogy az alkotmányt a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik nemmel szavazott. A cikk kitér arra, hogy az alkotmányt bel- és külföldön is bírálatok érik. Többek között ismerteti a „keresztény-nacionalista alaphanggal”, az alkotmány- bíróság hatáskörének szűkítésével és „a hatalommegosztás elvének fellazításával” kapcsolatos bírálatokat. Felidézi, hogy Ban Ki Mun ENSZ- főtitkár a szavazás előtti budapesti sajtótájékoztatóján nemzetközi tanácsadók megkérdezésére hívott fel és kijelentette, a kormánynak biztosítania kell a törvények összhangját a nemzetközi egyezményekkel. Kitér arra is, hogy a Medián közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság hatvan százaléka egyetértene egy népszavazás kiírásával. A Fidesz álláspontja szerint azonban - teszi hozzá - már egy éve, a parlamenti választásokkor lezajlott a népszavazás. (MTI)
