Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-19 / 91. szám, kedd

20 Karrier - hirdetés ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 19. www.ujszo.com Számos társaság kínál nem fix munkaidős állást Rugalmas munkavégzés A munkavállalók 28 százaléka kénytelen munkahelyi feszültségek között élni és dolgozni A rossz munkahely jellemzői ÖSSZEFOGLALÓ Világszerte már a vállalatok négyötöde kínál alkalmazottai számára rugalmas munkavég­zési lehetőséget. Többségük na­ponta tapasztalja a rugalmasság előnyeit, mint a megnövekedett hatékonyságot, valamint a mun­ka és a magánélet egészséges egyensúlyának elérését. A Regus felmérése 80 ország 17000 vá­laszadója alapján jutott arra a következtetésre, mely szerint a rugalmas munkavégzés ma már nemzetközi szinten is általáno­san elfogadott gyakorlattá vált: a cégek 81%-a ad bizonyos fokú szabadságot alkalmazottainak annak megválasztásában, hogy mikor és hol dolgozzanak. Ezen cégek 60%-a szerint a szabadabb elvű módszer kevesebb költség­gel jár, mint a helyhez és időhöz kötött irodai munka. A rugalmas munkavégzésre lehetőséget adó vállalatok háromnegyede azt ta­pasztalja, hogy jelentősen javul a dolgozók életében a munka és a magánélet közötti egyensúly, nő a motiváció és az elégedett­ség. A válaszadók 70 százaléka szerint a rugalmas munkavég­zés családbarát megoldás, ami remek eszköz lehet a családos munkatársak motiválására és jutalmazására. Ám függetlenül attól, hogy az embernek van-e családja, a rugalmas munkavég­zés a többség szerint minden­képpen javít az életminőségen. A vállalatok fele úgy látja, a rugal­mas munkavégzés mellett nőtt a munkatársak hatékonysága, negyedük szerint ennek segítsé­gével a cégek könnyebben bir­kózhatnak meg a hirtelen növe­kedés okozta erőforrás-hiánnyal. Szintén a vállalatok negyede gondolja úgy, hogy e gyakor­latnak köszönhetően szélesebb munkavállalói kínálatból vá­laszthatnak új munkatársakat, és akár távoli városokban élő szakembereket is alkalmazhat­nak. Mark Dixon, a Regus vezér- igazgatója így látja a helyzetet: , A rugalmas munkavégzés mód­szere bizonyítottan jótékony hatással van a munkáltatókra, a munkavállalókra, a családok­ra, az egész társadalomra, sőt még a környezetre is. A 17 000 fő részvételével végzett felméré­sünk elsőként bizonyítja adatok­kal a rugalmas munkavégzésből fakadó előnyök hozzáadott érté­két.” (HRport.) Sokan hazaviszik a mun­kahelyi gondjaikat, mi­vel nem tudnak ki-, illet­ve átkapcsolni. így vál­hatnak a munkahelyi problémákból családi bajok. És sajnos ezeket otthon megoldani nem, legfeljebb a feszültséget enyhíteni lehet - empati­kus családi segítséggel. ÖSSZEFOGLALÓ Ha az emberek annak ellenére sem érzik jól magukat a munka­helyükön, hogy a munkájukat szeretik, annak számos oka le­het. De mindegyik visszavezet­hető valamiképpen az elismerés, a pozitív megerősítés hiányára. Vegyük sorra, melyek a rossz munkahelyi légkör fő okozói és hogy mit tehetünk ellene. A munkavállalók 28 százaléka kénytelen munkahelyi feszültsé­gek között élni és dolgozni - ez derült ki nemrégiben az Európai Unió felméréséből. Térségünk­ben ez az arány feltételezhetően magasabb, mivel nálunk átla­gosan rosszabbak a munka- és életkörülmények, mint az EU gazdagabb országaiban. Kevés pénzért sok igazságtalanság Talán még az alacsony fize­tésnél is rosszabbul viselik az emberek, ha munkahelyükön sorozatosan méltánytalanság éri őket, ha igazságtalanul bánnak velük. Ilyen lehet, amikor két vagy több ember helyett kell dolgozni (esetleg helyettesíteni), de ezt sem dicsérettel, köszönettel, sem magasabb fizetéssel nem ho­norálják. Lelkiismeretes, oda­adó munkánként nem kapunk semmiféle anyagi kompenzá­ciót, de még csak szóbeli elis­merést sem. Az is a méltány­talanságok közé tartozik, ha kollégáink, netán főnökünk lenyúlja az ötleteinket és az érte járó elismerést is, esetleg az ezért járó pénzbeli juttatást anélkül zsebeli be, hogy min­ket megemlítene, ne adj isten honorálna. Hasonlóképpen igazságtalannak érezzük, ami­kor főnökeink, munkatársaink között vannak olyanok, akik képtelenek felelősséget vállal­ni szavaikért, tetteikért, és az esetleges kudarcokért minket okolnak. Különösen kellemet­len, ha a cég értekezletein, el­igazításain rukkolnak elő min­ket is érintő valótlanságokkal. Hazugság és frusztráltság Mondjuk el annak, aki igaz­ságtalanul bánt velünk, miért érezzük rosszul magunkat, és min szeretnénk, ha változtat­na. A rövid, pontosan megfo­galmazott mondatok rendsze­rint hatásosak. Rendkívül rossz hatással van munkahelyi közérzetünk­re az, ha főnökünk vagy mun­katársunk arra kér minket, hazudjunk. S ezt olyan álságos indokkal kéri, mint a cégér­dek meg a lojalitás. Nehéz egy ilyen kérést visszautasítani, hiszen senki sem akar ellen­ségeket szerezni a munkahe­lyén, pláne nem a saját főnöke személyében. Ezt a szituációt a lélektanban frusztrációnak nevezik, és az egyik legártal- masabb stresszforrásnak szá­mít. Az ember akkor érzi iga­zán frusztráltnak magát, ha valamit meg szeretne tenni, de nem veheti, vagy ellenkezőleg: nem akar megtenni valamit, mégis rákényszerül. A sorozatos frusztráció szo­rongáshoz, pánikbetegséghez vezethet, amelynek következ­ménye akár a teljes munkakép­telenség is lehet - márpedig az utóbbi nagyon hosszadalmas (lelki) betegségnek számít. Ezért bármilyen nehéz is: uta­sítsuk vissza az olyan dolgo­kat, amelyeket csak az önbe­csülésünk feladásával tudnánk megtenni. Visszaélnek a hatalommal A jó főnök a hatalmát arra használja, hogy beosztottjai számára biztosítsa mindazt az anyagi és erkölcsi megbecsü­lést, amelynek hozománya a szívesen és jól végzett munka, vagyis a termelékeny, magas színvonalú munkavégzés. Sok vezető pozícióban lévő ember azonban tévesen értel­mezi a főnök fogalmát: vissza­él hatalmával. Munkatársait megalázza, kigúnyolja, netán szexuálisan zaklatja. Az em­beri lélek nagyon nehezen vi­seli a kiszolgáltatottságot. Ha valakinek a munkahelyén nap mint nap szembesülnie kell azzal, hogy a felettese vagy felettesei mindig az erő pozíci­ójából tárgyalnak vele, örökké utasítgatják, s nem tartják őt érdemesnek arra sem, hogy megindokolják utasításaikat, akkor ez a helyzet egy idő után lázadást szül. A megalázott emberek egy darabig tűrnek, idővel azonban morogni kez­denek, s megpróbálják megin­gatni a vezető pozícióját. Ezzel a tevékenységükkel levezetik a bennük felgyűlt feszültséget. Legjobb, ha nevek említése nélkül elmondjuk a főnöknek, hogy sokan vagyunk, akik ezt nem szeretnénk tovább tűrni. Kérjük, változzon meg. Ha ez az akció sikertelen, jöhet akár az összeesküvés is, ami vagy sikerrel jár vagy nem. Ha nem, akkor új munkahelyet kell ke­resni. (noinap.hu) AUASAJANLAT Utazó cirkusz azonnali belépéssel felvesz bemondói és ügyin­tézői munkakörbe munkaerőt, tökéletes magyar- és szlovák- nyelv-tudással. Érdeklődni a következő telefonszámon: 0036-20-4917 497, katalexc@gmail.com MR9111499 fi ttJ 2 = E •fi E (Ll O M irt •o o ■ E I JS l JV £o. j »o w "o n S ^ i§ S K tv 2 ^ C :3 O NI ji ^2 fi , jj « o ni í 2 i £ c -a» JÉ t Í2 <u fi ž! : =0 i2 :0 g r 2 m _l < 3 O JZ Sj- N «­ro c 0O cn -o ~ N «N ro •Ž 3 TS ■S ü E * ■<= Síi í öi .- Ž ’íjs f í 5 N E & ^ (Ľ 5, 2 M >

Next

/
Thumbnails
Contents