Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-18 / 90. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 18. Kultúra Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját Mács József Száz évünk hiteles krónikása Talán nem véletlen, hogy az első hús-vér szlováki­ai magyar író, akivel ta­lálkoztam, Mács József volt. Az időpont valami­kor a nyolcvanas évek eleje, helyszín a várgedei alapiskola. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mács A vesztes című, akkori­ban megjelent kisregényét de­dikálta, s még élénken emlék­szem arra, hogy a kisregényt, amely a szerző gyerekkori él­ményeiből merít, előzetesen el is olvastam. Mács József ereje teljében ma ünnepli 80. szüle­tésnapját. Ez utóbbi mondat nem dip­lomatikus megjegyzés, több annál. Mács ugyanis az ominó­zus várgedei találkozás óta szinte semmit sem változott. Ma is aktív, írja a regényeit, nem rejti véka alá véleményét ügyes­bajos dolgainkról, s alig van olyan rendezvény, ahol ne ta­lálkoznánk vele. Bár évtizedek óta Pozsonyban él, havi rend­szerességgel felbukkan szülő­földjén is, ahová nem hazajár, hisz otthon van. Újságirói pályá­ja során Csehszlovákia összes zegzugát bejárta, s a gömöri és a csallóközi magyarok élete mel­lett nem hagyta hidegen a szu- détanémet vidékekre deportált magyarok élete sem, s pörös száját bizony nem fogta be egy percre sem, bár voltak idősza­kok, amikor csak az íróasztalfi­óknak írhatott, mert kommu­nista elvtársai nem tűrték a ke­ményebb kritikát. De lapozzuk fel nagy vona­lakban Mács József életrajzát is, hiszen egy ilyen születésnapi köszöntőnél azt is illik. Bátka, Szívós-szög, 1931 - az első je­lentős dátum az ünnepelt életé­ben. Szülőfalujában végzi az elemi iskolát is, innen Rima­szombatba kerül az Egyesült Protestáns Gimnáziumba. Mire itt végezhetne, közbeszól a má­sodik világégés és a benesi dek­rétumok; magyarul csak a hatá­Ma is aktív, írja a regényeit, nem rejti véka alá véleményét ügyes-bajos dolgainkról... (Somogyi Tibor felvétele) ron át-átszökve Sárospatakon és Miskolcon tanulhat. A tanári diplomát már Pozsonyban ve­heti át 1955-ben. Időközben új- ságíróskodik, az Új Szónál kap állást, de már az 1956-os ma­gyar „ellenforradalomról” meg­van a maga véleménye, így egy ideológiailag kevésbé fontos orgánumnál, az- Új Ifjúságnál kap bizonyítási lehetőséget. 1960-ban kerül a Héthez, s elő­ször kulturális mellékletét, a Fórumot szerkeszti, annak 1970-es betiltásáig. Később, a Magasság és mélység című re­gényéért, amelyet a Haraszti Mészáros Erzsébet főszerkesz­tette Nő kezd közölni, őt magát is évekre elhallgattatják. A re­gény egy hithű, kommunista lány életét idézi meg, aki pártfő­iskolai előadóként hajadon szül egy gyereket, de miután elvtár­sai megalázzák és kiközösítik, egy pap segíti ki s fogadja be. Mács megtörtént esetet mesél el, s ezzel megbocsáthatatlan bűnt követ el a rendszerrel szemben. Irodalmi pályája viszont már jóval korábban indul, előbb a rövidebb műfajokat részesíti előnyben, humoros karcolato­kat, szatirikus rajzokat, adoma­szerű történeteket közöl mint­egy felvizezve a sokkal súlyo­sabb riportjait, de idővel áttér a hosszabb elbeszélésekre. 1961-ben jelenik meg A kamasz című kisregénye, amely önélet­rajzi elemeket tartalmaz. En­nek párjaként is felfogható a 20 évvel később napvilágot látott A vesztes, amely két kisregényt ötvöz egybe. Az 1968-as év szlovákiai magyar irodalmi szenzációja az Adósságtörlesz­tés című regénye, amely két év várakozás után jelenhet meg, s amely az addig teljesen tabu­témának számító csehországi kitelepítéseket örökíti meg Szekeres Bálint sorsán keresz­tül. A szülőföldhöz és a hagyo­mányokhoz való ragaszkodás a témája későbbi regényeinek is, amelyek önállóan is egységes egészek, Szeberényi Zoltán szerint mégis akár trilógiaként is kezelhetőek. A Kétszer ha­rangoztak és a Szélfúvásban is a kiszolgáltatottság, a honta­lanság kérdésével foglalkozik, Szekeres mellé pedig Cséplő Hermin és Hargitai Gergő is felsorakozik. Már a nagyepika és a lélektani regény jeleit mu­tatja az 1987-ben megjelent Temetőkapu című regénye, amelynek hőse, Márton Boris- ka mellett immár a gömöri táj is, ahová Mács, ha nem is fizi­kailag, de virtuálisan végleg hazaköltözik. Máig . legnagyobb szabású vállalkozása az Öröködbe, Uram című tetralógiája, amely a szlovákiai magyar irodalom egyik legnagyobb és legjelentő­sebb vállalkozása. A dokumen­tarista regény közel egy évszá­zadot ölel fel a gömöri magyar­ság életéből, s ezzel Mács nem­csak apjának, őseinek, hanem az itt élő, több történelmi katak­lizmát elszenvedő gömöri ma­gyarságnak is hiteles emléket állít. A több mint 650 oldalas mű, amelyet a budapesti Püski Kiadó jelentetett meg egy kö­tetben, településtörténet és szociográfia, elégikus vallomás, történelmi olvasókönyv, anek­dota-gyűjtemény, memoár és vallomás is egyben. Mács József ezzel a monu­mentális munkájával persze nem tette le a tollat, azóta két új regénye (Trianon harangjai, Bolondok hajóján) is megjelent. Mint írtam, Mács Józseffel először Várgedében találkoz­tam, azóta kikophatatlan az éle­temből. Ő volt eddig az egyetlen szlovákiai magyar tollforgató, aki odahaza is felkeresett, hogy átnyújtsa akkor megjelent re­gényét, de nála is nem egyszer találkoztunk, s én órákig csak hallgattam őt. Mintha csak egy történelemkönyvet nyitottam volna ki, amelyet azóta is gya­kortafellapozok. XVII. Gyurcsó István Emléknap A múlt öröksége NAGY ERIKA Garamkövesd. A XVII. Gyurcsó István Emléknap első részét Keszegh Ágnes alpol­gármester, a rendezvény szer­vezője nyitotta meg, majd át­adta a teret a szavalóverseny­nek. A versenyzők, szám sze­rint huszonkilencen, többek között Dénes György, Koncsol László, Tóth Elemér, Bettes Ist­ván, Gál Sándor, Tóth László, Barak László, Csontos Vilmos, Kulcsár Ferenc, Tőzsér Árpád, Gyurcsó István, Márai Sándor, Hodossy Gyula és Juhász Kata­lin verseivel léptek a porondra. A bírálóbizottságot ebben az évben a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) biztosítot­ta. Elnöke Hizsnyai Zoltán Jó­zsef Attila-díjas költő volt. Az SZMÍT égisze alatt létrejött Fia­tal írók Körének ifjú tehetsége, Hajtman Kornél is kivette ré­szét a végső eredmény megszü­letésében. A nógrádkövesdi is­kola két díjat vitt el a legkiseb­bek kategóriájában, a felső ta­gozatosok közül első helyen végzett a Párkányban tanuló Pathó Gyöngyvér, a második díjat az esztergomi ferences gimnázium diákja, Fodor Mar­tin kapta, a párkányi gimnázi­um tanulója, Strbík Laura a muzslai Lakatos Lindával osz­totta meg a harmadik díjat. A legnagyobb diákok kategóriá­jában a párkányi gimnázium két tanulója is remekelt, Gar- denö Klaudia az élen végzett, második helyezett pedig Barna Gergely lett. A képzeletbeli do­bogó harmadik fokára pedig az esztergomi ferences gimnázi­um diákja, Dömötör Barnabás állhatott. Az emléknap második részé­ben M. Csepécz Szilvia vezeté­sével Hodossy Gyula költésze­tével ismerkedhettek meg a je­lenlévők. A falu központjában álló Gyurcsó-szobornál Ho­dossy Gyula az SZMÍT elnöke­ként arról beszélt, hogy: „Im­már XVII. alkalommal jöttünk itt össze, hogy emlékezzünk Gyurcsó István költőre, Hubík István szerkesztőre, műfor­dítóra, hogy beszélgessünk a versekről, hogy verseket hall­gassunk szép, okos és ügyes gyermekek tolmácsolásában, hogy találkozzunk, eszmét cse­réljünk irodalmi és emberi ér­tékek sűrűjében, hogy közös­séget építsünk. Itt, ezen a he­lyen emlékezünk meg Keszegh Pálról, Pali barátunkról, aki hosszú éveken át volt lelke e rendezvénysorozatnak. Nem felejtjük az ő hitét, lelkesedé­sét, a költészet iránti szerel­mét, mint ahogy nem felejthet­jük el Sliva Judit polgármester asszonyt sem. Ha az előbb azt mondtam, Pali volt a lelke e napoknak, akkor Juditka volt a motorja és kormányosa.” A koszorúzás után az ünnep­ség résztvevői Hubík István emléktáblájánál tisztelegtek, majd a helyi temetőben elhe­lyezték a kegyelet virágait Gyurcsó István, Sliva Judit és Keszegh Pál sírjánál. Pál Adrienn közönségdíja Magyar sikerrel zárult szombat este a linzi Crossing Europe filmfesztivál: Kocsis Ágnes Pál Adrienn című, már Cannes- ban is elismert filmje a seregszemle közönségdíját nyerte el. A 2004-ben életre hívott fesztivál ma Ausztria egyik legfon­tosabb filmes eseménye. A felső-ausztriai város mozijaiban április 12. és 17. között összesen 160 rövid- és nagyjátékfilm volt látható. A Pál Adrienn az első magyar alkotás, amely dí­jat nyert a rangos eseményen. Az elismerést Kocsis Ágnes személyesen vette át a szombat esti díjkiosztón. A 2010-es cannes-i világpremiert követően Kocsis Ágnes filmje számos nemzetközi elismerésben részesült. A Pál Adriennt hamaro­san országszerte műsorra tűzik az osztrák mozik. (MTI) Kiállítással mutatkozik be az új szlovákiai magyar építészgeneráció - a Fiatal Építészek Fóruma - a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében egymás munkájába Betekintés TÁRLATAJÁNLÓ Pozsony. A Fiatal Építészek Fórumának (FÉF) kiállítása, vagyis huszonhárom fiatal épí­tész egy-egy bemutatkozó tab­lója látható a hónap végéig a Magyar Intézetben. Ahogy Sza­bó Krisztián műépítész, a kiállí­tás kurátora elmondta, a Fiatal Építészek Fórumával - melynek ötletgazdája, mentora Istenes József műépítész - szeretnének egy állandó jelleggel megújulni és bővülni tudó, aktív építész­közösséget létrehozni, mely kö­zös erővel közös célokért tud majd küzdeni, és alkalomadtán nézeteinek hangot is adni. „Fontos számunkra egy konkrét nyelv használata, mely gördü­lékenyebbé teszi a társaságon belüli kommunikációt, s mivel a leghatékonyabb kifejezőeszköz az anyanyelv, ezért a magyar nyelvet választottuk. Nem tit­kolt szándékunk továbbá a szlovákiai magyar kultúra és a magyar nyelv szabad gyakorlá­sának propagálása, a többi kul­túra tiszteletben tartása mellett” - fejtette ki Szabó Krisztián. Ennek első konkrét formája­ként valósult meg e mostani, kétnyelvűén szerkesztett kiállí­tás. „Bemutatkozó céllal jött lét­re magunk és a külvilág felé egyaránt, hogy betekintést nyerjünk általa egymás munká­jába, gondolkodásába. Fontos volt az anyag áttekinthetősége és a jó olvashatósága, ezért minden kiállító előre meghatá­rozott szerkesztésű tablón mu­tathatta be munkásságát. Az egységes tablókra az alapvető szakmai életrajzi adatok, egy önarckép, a tervezési eszközö­ket bemutató rövid szöveges rész, valamint három egymás alá rendezett sorban a munkák kerültek”-jellemezte a kiállított anyagot a műépítész kurátor. A megnyitót kerekasztal-be- szélgetéssel kötötték össze. Ezen Istenes József műépítész a FÉF megalakulásának körül­ményeit fejtette ki, Ján Bahna műépítész, a Szlovák Építészeti Társaság (SAS) nevében üdvö­zölte a FÉF megalakulásátés az első kiállítást. A beszélgetésen részt vett két budapesti ven­dégelőadó, Szemery Samu és Kádár Bálint műépítészek, akik a Kortárs Építészeti Központot (KÉK) képviselték. A kiállítást a tervek szerint az idén Besztercebányán, Kassán, Miskolcon és Budapesten is megtekinthetik majd. (tébé) A kiállítás megnyitóját kerekasztal-beszélgetéssel kötötték egybe (Peter Procházka felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents