Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-16 / 89. szám, szombat
8 A MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJÁNAK KÖZLÖNYE 2011. ÁPRILIS fife -HÍRVIVŐ NÉPSZÁMLÁLÁS ÄSISs^ítaNIEOBYvatei:ov *011 Népszámlálás 2011 - Számolunk veled! A népszámlálás az évtized eseménye. Az Európai Unió tagországaiban zajló felmérés, mely számunkra, szlovákiai magyarok számára különösen fontos. Nemzetiségi szempontból ugyanis nem mindegy, hányán fogják magukat idén májusban magyarnak vallani. Szüléink, nagyszüleink örökségéről, szülőföldünk jövőjéről van szó. Szlovákia kis ország, de mi, magyarok nyelvünkkel és kultúránkkal két országban is otthon érezhetjük magunkat. Egyéni lehetőségeink kitágulnak, két ország munkaerőpiacán, társadalmi és kulturális életében egyaránt érvényesülhetünk. Nem hiába mondják: ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz. Az idei népszámlálás a Magyar Koalíció Pártja számára is az egyik legfontosabb kihívás. Ezt tudatosítva a civil szféra és a politika is összefogott. A nép- számlálás ugyanis közös, nemzeti ügyünk. Az MKP azon kívül, hogy áprilistól saját népszámlálási kampányt indít, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalával együtt a közös felvilágosító munkában is részt vesz, melyhez örömünkre a legfontosabb országos civil szervezetek is csatlakoztak. A népszámlálás május 21-én lesz. A kérdés, leszünk-e még félmillióan. Ne várjuk, hogy meglepődjünk, hanem csökkentsük a meglepetés lehetőségét. Helyi és regionális ön- kormányzataink a felmérés ismeretében juthatnak különböző támogatásokhoz, a népszámlálási adatok elengedhetetlenül fontosak az adónkból befolyt összegek visszaigényléséhez. Külön figyelmet érdemelnek azok a települések, ahol a magyarság aránya a 20 százalékos kisebbségi nyelv- használati küszöb környékén mozog. Elmondhatjuk, hogy az elkövetkező tíz évben a magyar nyelv használata, az anyagi támogatások, a régiók fejlődése függ attól, hogy hány magyar ember él településeinken és régióinkban. Szlovákia javát szolgálja, ha nyelvében, kultúrájában minél sokszínűbb ország marad. A népszámlálást megelőző felvilágosító kampány keretében áprilisban és májusban az MKP „Számolunk veled,, címmel országos óriásplakát kampányt indít. Ezen kívül községeinket, településeinket is meglátogatjuk, ahol színvonalas, vándorszínházas formában rövid kultúrműsor keretében igyekszünk eljuttatni minél több emberhez a nép- számlálás üzenetét. Az ezzel kapcsolatos bővebb információt az MKP honlapján és a Facebookon tesz- szük majd közzé (www.mkp.sk). Az egyes helyszínekről pedig a kiválasztott települések hangosbemondóin keresztül is tudomást szerezhet. Ami a további felvilágosító kampányt illeti, a Kerékasztallal közösen az elmúlt hetekben közös plakátok, szórólapok készültek, melyekhez egy népszámlálásos kisfilm is társult. A kisfilm április közepétől az interneten, illetve a regionális elektronikus médiában lesz látható. A legfontosabb tudnivalókat ezen kívül egy szépen illusztrált füzetecskében is összegyűjtjük, melyet reményeink szerint a májusi népszámlálás előtt minden egyes magyar háztartás kézhez kap. Az MKP ezúton is szeretné felhívni a felvidéki magyar emberek figyelmét arra a három legfontosabb kérdésre, mely a népszámlálási adatlapokban szerepel. Ezek a 20-as, a 21 -es és a 22-es kérdés, vagyis a nemzetiség, az anyanyelv és a leggyakrabban használt nyelv. Három válasz a jövőért, a magyar közösségért! Válasza, vállalása nemcsak számadat. A népszámlálás közös ügyünk. Arra kérünk mindenkit, hogy kapcsolódjanak be a közös munkába. Lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá, hogy minél többen vallják magukat magyarnak, magyar anyanyelvűnek, és tüntessék fel ezt a leggyakrabban használt nyelvként. A népszámlálással kapcsolatos információkat megtalálják a www.nepszamlalas2011 ,sk honlapon, vagy elektronikus levélben is tájékozódhatnak a nepszamlalas2011 ©gmail.com címen. Előre is köszönjük mindenkinek. Az MKP számol Önökkel. KIRÁLY ZSOLT, az MKP „Számolunk veled - Népszámlálás 2011" kampányának koordinátora Mindenki számít f \ Is Népszámlálás 2011 MÁJUS ( < < A második világháború után a református lelkészek képzése Prágában folyt. Mivel a magyarországi tanulás elképzelhetetlen volt, saját intézmény létrehozását nem engedélyezte a hatalom, egyházunk örült ennek a lehetőségnek, hisz a prágai oktatás színvonala európai volt, sok nemzetközileg is elismert tanár oktatott itt. Én magam is ott végeztem a tanulmányaimat a rendszer- váltás idején. A megnyíló határok lehetőséget adtak arra, hogy két szemesztert Genfben tanuljak. Ott tartózkodásom alatt derült ki, hogy Közép-Európából többen is leszünk. Elsőként érkeztem, és a dékán nagy örömmel újságolta, hogy Magyarországról, Romániá- ból—és Szlovákiából is jönnek. Engem az első napokban cseh diákként tartottak számon. Nagy volt a meglepetés a hazaiak részéről, mikor mindenhonnan magyarok jöttek. Ők románra, szlovákra és csehre számítottak, és minden országból magyar anyanyelvűek érkeztek. Az előadások szünetében pedig a hallgatók is meglepve tudatosították, hogy mi, közép-európaiak akkor és ott mindannyian egy nyelvet beszéltünk. Időbe tellett, míg megértették, hogy bár a zsebeinkben más-más ország útlevele lapul, mi mindannyian magyarok, a magyar nemzet tagjai vagyunk. Ez az életkép is tükrözi a jelenlegi magyar valóságot. Nemzetünk jelentős része Magyarország határain kívül él, és nem azért, mert ezt választotta, hanem mert a történelem ilyen helyzetet teremtett. Mi, keresztyének hisszük, hogy Isten a történelem ura, tudatosítjuk azt is, hogy a történelem pedig az emberi hűség és helytállás színtere. Istentől a magyar nemzet, nyelv és kultúra iránti hűség megélésének ajándékát kaptuk. Minden népnek és nyelvnek joga van a létezésre, minden nyelv és kultúra értéket és sajátos színt képvisel, mely gazdagítja az emberiséget. Az egyén mindig közösségben tud létezni, családban, rokoni körben, nemzeti közösségben. Ahogy családunkat nem mi magunk választottuk, úgy nemzeti hovatartozásunkat sem. Ezek mindegyike Istentől kapott ajándék az ember számára. Egy bibliai történetet szeretnék felidézni. Jézustól azt kérdezték ellenfelei, hogy kell-e adót fizetni a császárnak. Ha nemmel válaszolt volna, azonnal politikai felforgatónak lehetett volna nevezni, ha igennel, akkor pedig a zsidó nép árulójának. Hozatott egy pénzérmét, melyen a császár képmása volt. És ezután mondta: Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és az Istennek azt, ami az Istené. Én ezt a történetet nagyon aktuálisnak tartom a felvidéki magyarság életére nézve. Annak az államnak, amelynek területén van a szülőföldünk, jó polgárainak kell lennünk, de elvárható az államtól, hogy a nekünk járó jogokat biztosítsa. A számunkra adatott demokratikus eszközökkel küzdenünk kell azért, hogy a többséggel egyenlő elbírálásban részesüljünk Istennek pedig meg kell adnunk, ami az Istené: hűségeseknek kell lennünk ahhoz a nemzethez, amelybe ő belehelyezett bennünket. Élnünk kell azzal a történelmi és kulturális örökséggel, mely meghatározója létünknek. Mindez pedig államhatároktól független. Sokszor használjuk magunkra a szlovákiai, kárpátaljai vagy erdélyi magyar megnevezéseket. Nincs is ezzel semmi gond addig, amíg a lényegről el nem tereli a figyelmet. Arról, hogy mi mindannyian itt, a Kárpát-medencében egy nemzet tagjai vagyunk, akik magyarnak vallják magukat. Ennek a megélése céljából indult az az egységesülési folyamat, mely több, magyarok által lakott állam területén élő református híveket kapcsolja ösz- sze. A református egyház az államhatárok ellenére mindig kölcsönös egymásra figyelésben, egységben élt az elmúlt száz évben is. Jelenleg azonban elérkezett az idő, hogy egységét közös alkotmány elfogadásával is kinyilvánítsa. Egyházunk arra biztat mindenkit, hogy vállalja fel hovatartozását. Tudjuk, hogy népszámlálás lesz, és ennek a felvállalásnak ott is meg kell jelennie, de nem csupán erre a helyzetre kell gondolnunk. Bátran kell használnunk anyanyelvűnket az élet minden területén. Azt pedig mindig örömmel kell tudatosítanunk, hogy mi nem félmilli- ónyian vagyunk, hanem sokkal többen és egy olyan néphez tartozunk, melynek kultúrája, nyelve, történelme mindannyiunk közös öröksége. Keresztyénként hiszem azt, hogy az emberi élet megítéltetik, de nem emberi szempontok szerint, hanem a mindenek fölötti hatalom által. Az isteni ítélet pedig a szeretet által átitatott. Túl sok az indulat, a harag, a gyűlölet, a lenézés, az elutasítás itt közöttünk. De túl sok az önfeladás, a könnyebbnek tűnő út választása, a hűtlenség is a mi életünkben. Több szeretet- re, nagyobb hűségre, a másik megértésére, tiszteletére és elfogadására lenne szüksége világunknak. Én még nem adtam fel a reményt. GÉRESI RÓBERT f) § A Magyar Koalíció Pártjának közlönye. Ingyenes példány. Kiadja az MKP Központi Irodája. Čajakova 8, 811 05 Bratislava, tel.: 02/52 49 51 64, fax: 02/52 49 52 64 Szerkesztette: Neszméri Sándor www.mkp.sk, e-mail: dunajsky@smk.sk I 4 4
