Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-16 / 89. szám, szombat
A MAGYAR KOALÍCIÓ PÁRTJÁNAK KÖZLÖNYE * 2011. ÁPRILIS Az érdekérvényesítéshez széleskörű összefogásra van szükség A tavalyi parlamenti választások után a politikai elemzők többsége egy centet sem tett volna arra, hogy a Magyar Koalíció Pártja a súlyos vereség után talpra áll, és már az őszi helyhatósági választásokon életképességéről ad tanúságot, sőt, a legerősebb pártok közé sorakozik fel a kommunális politikát illetően. • Minek köszönhető ez a siker? Mit tett másként az MKP ősszel, mint a parlamenti választások előtt? - kérdeztük Berányi József pártelnököt.- A parlamenti választások eredménye sokkoló hatású volt, de nemcsak a párt vezetését lepte meg a sikertelenség, hanem tagságunkat, sőt, szimpatizánsaikat is. Ennek ellenére hideg fejjel tudtuk körülhatárolni a balsiker okait, ami szerintem alapvetően fontos volt, hiszen csak így láthattunk hozzá azokhoz a változtatásokhoz, amelyekre égető szükség volt. És nemcsak az addig kissé elhanyagolt pártépľtés okán, hanem azért, mert a rendkívüli közgyűlésre alig három hónappal a helyhatósági választások előtt került sor. Az elemzés egyértelműen arra utalt, hogy a pártnak nyitnia kell: részben új tagokkal frissíteni helyi szervezeteinket, fiatalokat, illetve köztiszteletben álló szakembereket bevonni a munkába, részben a civil szervezetek felé, amelyek jól ismerik kisközösségeink gondjait és igényeit, hiszen maguk is annak kielégítésén fáradoznak. És az is világossá vált, hogy konkrét, követhető és számonkérhető programokkal kell megszólítani az embereket, maximálisan figyelembe véve a helyi adottságokat, hogy az MKP valóban a közjó szolgálatát tudja felvállalni politikai eszközökkel. Azt hiszem, a felfokozott hangulat, amelyben a dunaszerdahelyi rendkívüli közgyűlés zajlott a váratlan sikertelenség miatt, a küldöttekre úgy hatott, hogy nemcsak észszel, hanem szívvel is felfogták a változás szükségességét, és következetesen tartották magukat a közös elhatározáshoz. Központi szinten pedig azzal tudtunk hozzájárulni a helyhatósági választások sikerességéhez, hogy mi is tartottuk magunkat ígéretünkhöz, nevezetesen konstruktív ellenzéke tudtunk lenni a kormánynak. Azaz: nyíltan támogattuk a jó szándékokat és célokat, ha pedig bírálni kellett, szakmai alapon tettük azt, nem személyeskedtünk, tartózkodtunk a sárdobálástól. Úgy érzem, a választók ezt is díjazták a novemberi szavazáson. És volt szerintem egy objektív tényező is: őszre kézzelfoghatóvá vált a kormány teljesítménye alapján, hogy Szlovákiában valóban szükség van az önálló magyar politizálásra, amit én meggyőződéssel vallók, s amiről tapasztalati alapon győződhettek meg a politikára figyelő emberek. • A járási konferenciák legtöbbje hasonló véleményt fogalmazott meg, és további fiatalítást, nyitást, a célirányos szakmai munka folytatását szorgalmazta, de az is szóba került, hogy ideje lenne, ha az MKP egyértelműen regionális pártként fogalmazná meg magát. Van erre esély?- Az MKP a szlovákiai magyarság érdekképviseletét vállalja fel az élet minden területére vonatkozóan, tehát emberi és kisebbségi jogaink védelme és fejlesztése is a célunk. Ahhoz, hogy ne csak mondjuk, hanem valóban regionális pártként működjünk, a velünk együtt élő szlovákok támogatását is el kellene nyernünk, ugyanakkor tudjuk, köreikben szintén olyan pártok a legnépszerűbbek, amelyek központi szinten jogaink csorbítását kezdeményezték és hajtották végre, illetve elégségesnek, sőt „standard felettinek" tartják a kialakult törvényes közeget. Ez problémát, diszharmóniát okozhat a gyakorlati politizálásban. Ugyanakkor az Európai Néppárt tagja vagyunk, amely Európában következetesen a szociális piacgazdaság megvalósítását szorgalmazza és követi, ami - nagyon leegyszerűsítve - többek között azt jelenti, hogy a központi hatalom saját beruházásaival - például az infrastruktúra fejlesztésével - és magánbefektetések támogatásával segíti a leszakadt régiókban a gazdaság beindítását, s munkahelyteremtéssel járulhat hozzá a szociális helyzet javításához. Ez teljes mértékben összhangban van a mi elképzeléseinkkel, ilyen értelemben viszont összhangot tudunk teremteni a mi céljaink és a velünk együtt élő szlovákok igényei között is. • Már szó volt arról, hogy az MKP az Európai Néppárt tagjaként, jobb-közép pártként konstruktív ellenzéke a jelenlegi szlovák jobb-közép kormánynak. Miként értékeli a Radičová-kormány és a parlamenti többség kilenc hónapos teljesítményét, és menynyire hatékony a párt ellenzéki politizálása?- Nem kizárólag a mi véleményünk, .hogy a kormány munkájára a kapkodás és helyben járás a jellemző, a parlamentben pedig a széthúzás és a bizalmatlanság látható leginkább. Mára egyértelműen kiderült, hogy nem négy-, hanem hatpárti koalíció vezeti az országot, és ideológiailag nagyon széles skálán mozognak, az egyre inkább ortodox kereszténydemokrácia és a neoliberalizmusig terjedő szabadelvűség határai között. Ez a sokszínűség sem magyarázza azonban azokat a kimondottan rossz tendenciákat, amelyek felfedezhetők a kormány és a koalíció szándékaiban és céljaiban. Én például nem hittem volna, hogy ez a kormánykoalíció ellenségnek tekinti majd az ön- kormányzatokat, és mindent megtesz ellehetetlenítésükért, vagy a tervezett adó- és járulék- reform leginkább az egyszemélyes vállalkozókat, illetve a kisvállalkozásokat sújtja majd, jelentősen rontva a vállalkozói közeget az országban. Ami az ellenzékiséget illeti: nem fogékony a kormány semmilyen javaslatra, pedig egészen konkrét beadványaink voltak a környezetvédelmi tárcához, az oktatásügyibe, sőt, az MKP volt az első párt, amelyik az államháztartási hiány csökkentése érdekében a bankadó bevezetését javasolta. Talán ebből az utóbbiból lesz végül valami. Mindez azonban nem tántorít el bennünket attól, hogy javaslatainkat, észrevételeinket a jövőben is nyilvánosságra hozzuk. • A kormánykoalíció tagja egy liberális párt, illetve a szlovákiai magyarság egy részének és más kisebbségeknek a támogatását is élvező politikai tömörülés, a Most-Híd. Ön szerint mennyiben tükrözi ez a tény a kormány emberi és kisebbségjogi politikáját? Sajnálatos - és talán ez a legnagyobb csalódás -, hogy saját programjához sem tartja magát ezen a téren a kormány. A romakérdéshez - finoman fogalmazva is - ellentmondásosan viszonyul a kormány, a belügyminiszter például leginkább kriminalisztikai szempontból közelíti meg a kérdést, ami teljességgel elfogadhatatlan, a non-profit szervezeteket pedig az ígért szoros együttműködés helyett szinte igno- rálja a hatalom. A kisebbségi jogok tekintetében az EBESZ, az Európa Tanács és a velencei bizottság ajánlásai ellenére sincs haladás, az átfogó kisebbségvédelmi törvény még csak a kormányprogramba se került be, az államnyelvtörvény módosítása legfeljebb ötven százalékban felel meg a nemzetközi elvárásoknak. Az, hogy benne maradt a törvényben pénzbírságolás lehetősége a nyelvhasználat miatt, még keservesen visszaüthet a jövőben. Súlyos hiba volt őszre halasztani az állampolgársági törvény módosítását, aminek még a többségi nemzet is kárát látja. Az egyedüli lépés, amely elfogadható, az a kisebbségi nyelvhasználati törvény első olvasatban elfogadott változata. De csak az, mert az előterjesztés bármilyen csorbítása a részletes vita során újabb csalódás lenne. Ez is azt igazolja, hogy szükséges az önálló magyar politizálás, s annak mentén az összefogás, hogy a parlamentben ne kilenc, hanem újra legalább 20 ember képviselje kisebbségünket a legközelebbi választás után.-enesBerényi József meggyőződése, hogy szükség van az önálló magyar politizálásra A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának NYILATKOZATA A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa köszönetét fejezi ki a párt tagságának aktív és alkotó szellemű részvételéért a párt helyi szervezeteinek tisztújító közgyűlésein és járási konferenciáin, és pozitívan értékeli, hogy a tanácskozások többségén nyíltan és őszintén értékelték az elmúlt időszak tevékenységét, rámutatva a hiányosságokra is - a jobbítás szándékával. Az Országos Tanács megnyugvással állapítja meg, hogy mind a helyi szervezetek, mind a járási szervek munkájába egyre több új tag — köztük sok tehetséges és tennivágyó fiatal - kapcsolódik be. Az MKP OT tagjai a helyi szervezetek közgyűlésein és a járási konferenciákon tapasztalt alkotó közhangulatot jó előjelnek tekinti az április 16-ára összehívott országos tisztújító közgyűlés sikeres lebonyolításához. Az MKP OT megnyugvással állapítja meg, hogy szándékaival összhangban széleskörű politikai és társadalmi együttműködés alakult ki régióinkban a közelgő népszámlálás előtt annak érdekében, hogy a polgárok átfogó és részletes információkat kapjanak az esemény politikai, gazdasági, szociális és társadalmi fontosságáról. Az MKP OT ezúton is arra biztatja a polgárokat, családokat, hogy a nép- számlálás során önbecsüléssel és bátran vállalják őseik hagyatékát, magyar nemzetiségüket, anyanyelvűket és hitüket, ezzel is igazolva, hogy ragaszkodnak szellemi gyökereikhez, szülőföldjük hagyományaihoz, és mindezek birtokában törekszenek az egyenrangú és egyenjogú polgári élet kiteljesedésére, beleértve az anyagi és szociális biztonságot is. Az MKP OT üdvözli, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa részletes vitára alkalmasnak tartotta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosító javaslatát. Nyugtalanságának ad azonban hangot azért, hogy a tervezet vitájában szélsőségesen nacionalista és rasszista megnyilvánulásokra is sor került, sőt, sok esetben eltérve a tárgyalt témától, a képviselők magyarellenes, uszító és gyűlöletkeltő hangnemben szólaltak fel, egyértelműen visz- szaélve mentelmi jogukkal. Sajnálatos, hogy a jelenség ellen csak kivételes esetekben emeltek szót a kormánykoalíció képviselői, pártként, frakcióként egyik sem határolódott el az ellenzéki képviselők rágalomhadjáratától, ami által ők is hozzájárultak ahhoz, hogy a szlovák politika a kormányváltás ellenére ismét legfelsőbb szinten keltsen félelmet a. nemzeti és etnikai kisebbségben élő polgáraiban. Az MKP OT súlyos hibának tartja a jobbközép pártokat tömörítő kormánykoalíció nyilvánosságra hozott adó- és járulékreform-tervezetét, valamint az önkormányzatiságot egyre inkább sújtó, sőt, a szubszidiaritás elvét megkérdőjelező intézkedéseit és terveit. Az MKP felszólítja a szlovák kormányt, a gazdasági válság és a költségvetési egyensúly megteremtésének terheit elsősorban az állam effektiv működtetésével, a felesleges állami kiadások lefaragásával oldja meg, s ne rontsa további terhekkel a vállalkozói környezetet, illetve ne csorbítsa a pazarlás álságos vádjával az önkormányzatok jog- és hatásköreit.
