Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-16 / 89. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 16. www.ujszo.com ■Enai Alamizsna a családoknak Tokió. A fukusimai atomerőművet üzemeltető vállalat, a TEPCO elnöke tegnap bejelentette, cége kezdeti kártérítésként mintegy 12 ezer dollárt fizet a veszélyeztetett körzetből kitelepített családoknak. Egyelőre mintegy 50 ezer családról van szó, az atomerőmű 30 km-es öve­zetéből telepítették ki őket. Az érintettek alamizsnának tartják ezt az összeget, so­kan Tokióba utaztak, hogy a cég ottani székhelye előtt adjanak nyomatékot köve­teléseiknek. (MTI) Ünnepel a Pentagon Washington. Az ame­rikai hadsereg bejelentet­te, sikerrel végrehajtotta eddigi legnehezebb raké- taelfogó kísérletét: Lock­heed Martin és a Raytheon rendszerek alkalmazásá­val lelőtt egy közepes ható- távolságú ballisztikus cél­pontot a Csendes-óceán fö­lött. A Pentagon szerint a kísérlet megmutatta, mire képes első lépcsőben az új „európai szakaszolt adap­tív megközelítés” (EPAA), amelyet Barack Obama el­nök 2009 szeptemberében jelentett be Európa és az ott állomásozó amerikai erők védelmére. (MTI) AI-jelentés Szíriáról London. Szíriában, ahol tegnap is tízezrek tüntettek több városban, legkeve­sebb 200 embert öltekmeg a biztonsági erők vagy a polgári ruhás rendőrök az­óta, hogy március közepén kormányellenes tiltakozá­sok robbantak ki. Az Am­nesty International (AI) ar­ról számolt be, hogy név szerinti listát kapott a tün­tetések során megölt, leg­kevesebb 200 emberről, míg a valós szám sokkal nagyobb is lehet. (MTI) Találgatás Minszkben Minszk. Tizenháromra nőtt a hétfői minszki metró­robbantás halálos áldozata­inak száma, mivel a kórház­ban elhunyt az egyik súlyos sebesült, egy 47 éves férfi. Huszonegy sérült állapota továbbra is súlyos, 28-é pe­dig közepesen súlyos - kö­zölték a minszki gyógyinté­zetek. Eddig öt személyt vettek őrizetbe. Ketten be­ismerték, hogy a Fehér­oroszországban végrehaj­tott eddigi legvéresebb me­rénylet részesei voltak. Lu- kasenko diktátor az ellen­zékiekre, a fehérorosz KGB pedig zavart elméjű tettes­re gyanakszik. (MTI) Horvátországban ma is felszabadító műveletnek tartják az 1995-ben történteket Hága keményen büntette Gotovinát Hága. Huszonnégy év börtönbüntetésre ítélte tegnap Ante Gotovina horvát tábornokot szer- bek elleni bűntettek mi­att a volt Jugoszlávia te­rületén elkövetett hábo­rús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvény­szék (ICTY). ÖSSZEFOGLALÓ ítéletében az ENSZ-törvény- szék megállapította, Gotovina a spliti műveleti övezet főpa­rancsnokaként részese volt an­nak az 1995-ös hadműveletnek, amely miatt 200 ezer szerb me­nekült el horvátországi lakhe­lyéről, a Krajinából. (A krajinai szerbek anno fegyveres inci­denst provokáltak ki, és kikiál­tották önálló „krajinai szerb köztársaságukat” is. Ezt követte a horvát hadsereg megtorló ak­ciója.) Hasonló bűnökért - eny­hítő körülményként megrom­lott egészségi állapotát is figye­lembe véve - 18 évre ítélték Mladen Markac tábornokot, a különleges rendőri erők akkori parancsnokát. Fölmentették vi­szont a harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egy­ségek volt parancsnokát. Az 1995-ös Vihar hadművelet során - szerb adatok szerint - a menekültek mellett kétezer szerb civil halt meg, és további több mint kétezren eltűntek. A vádpontok, illetve megállapított bűncselekmények között gyil­kosság, deportálás, embertelen cselekedetek, fosztogatás, köz­vagyon szándékos rongálása is szerepelt. A vád szerint az emlí­tett művelet során etnikai tisz­togatás is történt, ám ezt a bírák nem tartották megalapozott­nak. A védelem viszont azt állít­ja, a horvátországi szerbek tö­meges távozását saját vezetőik tervezték meg. Horvátország­ban ma is felszabadító mű­veletnek tartják a történteket, s az 56 éves Gotovinát két társával együtt sokan nemzeti hősnek te­kintik. A másik oldalról Borisz Tadics szerb elnök olyan bűnnek nevez­te a történteket, amelyet soha nem szabad elfelejteni. A tör­vényszék az ítéletben hangoz­tatta Franjo Tudjman akkori horvát elnök felelősségét is az 1995. évi hadműveletben. Cer- mak védelmi, Markac belügy­miniszter-helyettes is volt az érintett időszak egy részében. Gotovináék pere három évvel ezelőtt kezdődött, az eljárás fo­lyamán több mint 300 tárgyalá­si napot tartottak, és 140 tanút hallgattak meg. Az ügyész 27, 23 és 17 év börtönt kért, ennél a bírák mindhárom esetben keve­sebbet tartottak indokoltnak. A védelem felmentésért folyamo­dott. A most kimondott bünte­tésből Gotovina és Markac ese­tében levonható az őrizetében eddig töltött idő, Cermak pedig elhagyhatja a scheveningeni börtönt. Gotovinát több mint négyévi hiábavaló üldözés után, 2005 decemberében tartóztatták le Spanyolországban. Elfogását annak idején az Európai Unió és a NATO is sürgette, és kézre ke­rülése előmozdította Horvátor­szág uniós csatlakozási folyama­tát. Markac és Cermak 2004 márciusában önként adta fel magát. (MTI,-nák) Példátlannak minősített közös cikket írt a brit miniszterelnök, a francia államfő és az amerikai elnök Kadhafi lánya is beszállt a propagandaháborúba Áisa a tömegek érzelmeire is tud hatni (SITA/AP-felvétel ÖSSZEFOGLALÓ Tripoli/London. David Ca­meron, Nicolas Sarkozy és Ba­rack Obama közös cikket írt egy brit lapba Líbiáról. Áisa Kadhafi, az ezredes lánya pedig rendkívül kihívó üzenetet intézett a világ­hoz tegnap hajnalban. A Kadhafi-lány apja volt tá­maszpontján szónokolt a nép­hez, arról a helyről, amelyet pontosan 25 évvel ezelőtt bom­bázott az amerikai légierő. „Lí­biát nem győzték le a légicsapá­sok akkor, és nem győzik le ma sem. Hagyjátok el az egünket a bombáitokkal együtt” - követel­te, a Tripolit néhány órával ko­rábban ért NATO-csapásokra utalva. Báb-el-Azizíja épületkomple­xuma 1986-ban súlyosan meg­rongálódott az amerikai bom­báktól, a légicsapásokban több tucatnyian meghaltak. Az előz­mény: 1986. április 5-énegy ber­lini diszkóban végrehajtott po­kolgépes merényletben két amerikai katona meghalt. Tíz nappal később az amerikai gé­pek bengázi és tripoli célponto­kat lőttek, köztük Kadhafi bázi­sát. Ez utóbbit azóta sem állítot­ták helyre, hanem múzeum lett. A tömeg olyan jelszavakat skandált, mint „Csak Allah, Mo- ammer és Líbia” meg, A nép Mo- ammert akarja vezérének”, majd éljenzésben tört ki, amikor megjelent az erkélyen Áisa, aki szerint minden líbiaira nézve sértő az a követelés, hogy Kad­hafi távozzon.' Áisáról, a csinos jogászprofesszorról tudni kell: tagja volt a Szaddám Húszéin néhai iraki diktátor védelmét el­látójogászcsapatnak. A The Timesban megjelent közös cikkében a brit miniszter- elnök, a francia államfő és az amerikai elnök leszögezi: elkép­zelhetetlen Líbia jövője úgy, hogy Kadhafi hatalmon marad­jon. Az ENSZ-határozat alapján kezdődött nemzetközi beavat­kozás megállította Kadhafi erői­nek előrenyomulását, elejét vet­te annak a vérfürdőnek, amelyet a líbiai vezető az ostromlott Bengázi lakóinak ígért, és több tízezer emberéletet sikerült megvédeni. A líbiai nép azonban továbbra is nap mint nap elret­tentő szörnyűségeket kénytelen elszenvedni Kadhafi részéről. Adzsdábíja védtelen lakosságá­ra rakéták és aknák hullottak, Miszráta városa pedig középkori ostromot él-át. A BT „1973-as számú határozata alapján meg­bízatásunk és kötelességünk a civilek védelme, és most ennek teszünk eleget. A határozat nem intézkedik Kadhafi erővel törté­nő elmozdításáról, ám lehetet­len elképzelni Líbia jövőjét Kad­hafival a hatalomban” - áll a The Times által példátlannak minő­sített közös cikkben, amelyet az amerikai The Washington Post és a francia Le Figaro is közölt. Cameron, Sarkozy és Obama szerint bármiféle olyan alku, amely lehetővé tenné Kadhafi hatalmon maradását, további káoszhoz és törvénytelenségek­hez vezetne. Kikötött tegnap Miszrátában egy, a Nemzetközi Migrációs Szervezet által bérelt hajó, amely nyolcszáz külföldit szál­lít el az ostromlott városból. A hajó 400 tonna humanitárius segélyt - élelmiszert és gyógy­szert -, valamint néhány orvost és ápolónőt szállított a Kadhafi csapatai által körülzárt város­ba, ahol továbbra is heves har­cok dúlnak. (MTI, ú) Semmisítsék meg a Goldstone-jelentést Izrael mellett a szenátus MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai szenátus egyhangúlag elfoga­dott határozatában arra kéri az ENSZ-t, hogy semmisítse meg az ún. Goldstone-jelentést, amely háborús bűntettekkel vádolja Iz­raelt és palesztin szervezeteket a 2008 végi, 2009 eleji gázai öve­zeti offenzívával kapcsolatban. A szenátus szerint Richard Gold­stone dél-afrikai bíró visszavon­ta fő következtetéseit, ezért az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa gon­dolja újra minden jövőbeli fellé­pését. A szenátus felhívást inté­zett Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár- hozis: reformáljameg az Emberi Jogi Tanácsot oly módon, hogy az többé ne bírálja igazságtala­nul Izraelt. Goldstone bírónak az ENSZ felkérésére készült jelentését 2009 szeptemberében tették közzé. Izrael követelte a vissza­vonását, miután a szerző egy lapban kijelentette: egy helyütt tévesen állította, hogy a zsidó ál­lam szándékosan vett célba civi­leket a gázai offenzíva idején. A jelentés egyébként nemcsak há­borús bűnöket, hanem emberi­esség elleni bűntetteket is említ az offenzívával kapcsolatban, amelynek több mint 1400 pa­lesztin és 13 izraeli halottja volt. Az amerikai képviselőház egy 2009. novemberi szavazással már elítélte a dokumentumot. Klaus államfő már a szocdemekkel fenyegette meg a kormánypártokat Folytatódik a cseheknél a sárdobálás KOKES JÁNOS Prága. Folytatódik a sárdo­bálás a kormánykoalíció három pártja között Csehországban. Petr Tluchor, a polgári demok­raták (ODS) frakcióvezetője tegnap azzal vádolta meg Radek John belügyminisztert, a Közügyek (W) elnökét, hogy visszaél tisztségével és minisz­tériumát politikusok megfigye­lésére használja ki. „Ez óriási hazugság, a leghatározottab­ban visszautasítom” - reagált a bírálatra John. Tluchor, az ODS erős embe­re szerint John egy találkozón azt állította, hogy az egyik, Tluchor és Kristýna Koči, a W volt frakcióvezetője közti, le­hallgatott és nyilvánosságra hozott beszélgetésről először egy rendőr értesítette. A felvé­telből azt tűnt ki, hogy a W-nél kirobbant válsághoz az ODS- nek is köze volt. „Én csak azt mondtam, hogy kaptam egy SMS-t, amelynek szerzője rendőrnek mondta magát” - magyarázta John. Petr Nečas kormányfő, az ODS elnöke nem kommentálta az ügyet. „Csak abban bízom, hogy a lehallgatás valóban egy buta, túlbuzgó rendőr kezde­ményezése volt” - mondta új­ságíróknak. Leszögezte: az ODS és a TOP 09 párt továbbra is tárgyalni akar a Közügyekkel a kormányválság megoldásá­ról, ugyanakkor „az ODS felké­szült arra a helyzetre is, ha a tárgyalások véglegesen ku­darcba fulladnának”. Részle­tekbe nem bocsátkozott. A rendőrség már vizsgálja a le­hallgatási ügyet. Az ellenzéki Cseh Szociál­demokrata Párt (ČSSD) elnök­sége úgy döntött, hogy bizal­matlansági indítványt nyújt be a képviselőházban a kormány ellen. A cseh köztelevízió sze­rint Klaus tegnap megüzente a koalíciós pártoknak: ha nem egyeznek meg, s felbomlik a kabinet, akkor a felkérést a kö­vetkező kormányalakításra a szociáldemokraták kapják. Gotovina három ügyvédjével Hágában

Next

/
Thumbnails
Contents