Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-16 / 89. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 16. Közélet 3 Nagy József környezetvédelmi miniszter azt mondja, nem is volt Svájcban, így aztán valóban nehezen hallgathatták őt le az alpesi országban „Kitaláció a lehallgatási botrány” Nagy József környezetvédelmi miniszter Egy állítólagos lehallgatási botrány miatt került a címlapokra ezekben a hetekben. Azt mondja, az ügyet tisztázta a belügyminiszterrel, és az egész csak kitaláció a Szlovák Nemzeti Párt részéről. Nagy József, a Híd környezetvédelmi minisztere. MÓZES SZABOLCS Kezdjük egy friss, e heti eseménnyel: a Somoija mellett összeütközött két hajó ügyével. Emberáldozat nem volt, ám környezeti károk fenyegettek. Fenyegetnek még? Először is szeretném leszögezni, hogy szerdán a belügyminiszter egy kicsit elhamarkodott nyilatkozatot tett, miszerint a környezetvédelmi tárca felelős azért, hogy a védelmi egységeket nem értesítették időben. Én magam a reggeli futás előtt kaptam meg a hírt a Vízgazdálkodási Hivatal igazgatójától, azon nyomban a helyszínre is mentem. Ez ügyben viszont a folyamigazgatóság volt az illetékes szerv, amelynek riasztani kellett volna az illetékes szerveket, a folyamigazgatóság pedig a közlekedésügyi minisztérium alá tartozik. A mi dolgunk nem az emberek megmentése és a kárfelmérés, hanem a környezetvédelem. És fenyeget még környezeti kár? Folyamatosan ellenőrizzük a helyzetet, nem látszik semmiféle szennyeződés. De azt elmondhatjuk, hogy jó pon- tyozós halászterület lesz a Dunának azon a részén, mert sok tonna kukorica ömlött az uszályról a folyóba, és ez Bősnél meg fog állni. Sokáig-fogunk emlékezni arra, hol történt a katasztrófa, ott fognak ülni a csónakban a pecások... Térjünk át a politikára. Múlt héten Igor Štefanov SNS-es képviselő azt nyilatkozta: többek között önt is lehallgatják a belügyi szervek. Tisztázta ezt az ügyet azóta a belügyminiszterrel? Azonnal. Fél órával az aznapi kihelyezett kormányülés előtt kaptam az SMS-t, hogy tele vannak velem a hírek. Nem is tudtam, miről van szó, és az volt az első dolgom, hogy megkérdezzem a belügyminisztert, igaz-e ez. Ő azt mondta, ez egy abszurd kitaláció és teljesen kizárt, hogy engem lehallgatnak. Én ezt elhiszem, nincs okom nem elhinni. Itt egy politikai játékról van szó - még azt sem mondhatom, hogy hírszerzési játékról -, mert bárki beszélhet ilyesmiket a levegőbe, mint Ivanov. De nem jó érzés. Ha önnek azt mondanák ezután, hogy lehallgatják, mert itt volt, interjút készített velem, akkor kényelmetlenebbül érezné magát. De ennyi, nem több. Próbálják a kormánypártokat egymásnak ugratni és bizalmatlanságot kelteni. Štefanov szerint a bel- ügyet az ön svájci útjai érdekelték. Milyen ügyben járt Svájcban? Meg sem tudom mondani, hány évvel ezelőtt voltam Svájcban, akkor is jóformán csak egy tankolás erejéig, nem is szálltam meg az országban. Ez abszurd, de örülök, hogy Svájcot mondta, mert ha például a szomszédos Ausztriát emlegette volna, ott valóban többször megfordul az ember, és bogarat ültetett volna a fülembe. De amit mondott, annyira abszurd, hogy nyugodtan alhatok. A hónap elejétől több tucat községben bekapcsolódhattak a munkanélküliek az árvízmegelőzési munkálatokba. Milyenek az eddigi tapasztalatok? Április elsején indult a program, a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat jelöli ki a feladatokat, biztosítja a szerszámokat, az emberek fuvarozását a helyszínre. A tisztítás során keletkező biológiai hulladék elszállítását szintén a vállalat végzi. Az önkormányzatok válogatják ki és alkalmazzák az embereket, hat hónapos fix munkaidőre. A munka szervezője a vízgazdálkodási vállalat, tehát ők adják a mestert a munkacsoportokhoz. A községnek tehát csak a munkaerőt kell biztosítania? Nem, emellett a hulladék likvidálását is be kell bebiztosítania - de tapasztalataink szerint ez sem okoz nehézséget a községeknek. A fahulladék javát a programban alkalmazottaknak adják oda, a saját kérésükre. A gallyas-bokros hulladékot pedig az ezt feldolgozó cégek vásárolják fel. Tehát a falu még pénzt is szerez belőle. Az önkormányzatok számára tehát érdekes lehet a projekt, persze ha passzív a polgármester, mi nem tehetünk semmit, nem léphetünk helyette. Rajtuk múlik, hogy összeszedjék az embereket, rajtuk múlik, mennyire érzik át, hogy szükség van az árvízvédelmi munkákra. És milyenek a tapasztalatai? Két héttel a program megkezdése után, a napokban Ke- let-Szlovákiában ellenőriztem a munkálatokat. Megnéztünk egy konkrét szakaszt Dereg- nyő mellett - én nem mertem volna azt mondani, hogy 20 ember két hét alatt ennyi munkát képes elvégezni. Kérdeztem a polgármestereket, hogyan állnak hozzá az emberek a munkához, meddig fog tartani ez a nagy felbuzdulás. Azt mondták, nagyon örülnek a lehetőségnek. Az alkalmazott 20-22 ember közül csak kettőnek volt korábban állandó munkahelye, van köztük olyan, akinek ez az első állása. 330 euró a bruttó fizetés, de ehhez járulnak később különféle bónuszok. Pedig a napokban ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy nem mindenki számára elég motiváló az összeg - a szociális rendszer miatt. (Stanislava Smadišová felvétele) Az összeg rendben van, az, amit veszít vele a munkanélküli, az lehet jelentős. Azoknál jön ez elő, ahol a család mind a két felnőtt tagja munkanélküli. Van úgy, hogy csak 20 euróval kap többet így, mintha otthon ülne, ha pedig még amellett fusizni is elmegy, máris többet vághat zsebre, mint ennek a programnak a keretében. Lehet változtatni ezen? Egyeztettem már erről Jozef Mihál szociális ügyi miniszterrel. Előterjesztett egy dokumentumot, amelyet kiegészítettem, éppen a frissen szerzett tapasztalataim alapján. Változni fog a rendszer, hogy az emberek még inkább érdekeltek legyenek abban, hogy dolgozzanak. Én is azt mondom: ostoba az, aki elmegy dolgozni, ha munka nélkül is megkaphatja azt a pénzt. Ha így állítjuk be a rendszert, akkor ilyen is lesz az eredménye. Ha viszont megváltoztatjuk, akkor érdekeltté tesszük a szociális segélyből élőket, hogy dolgozzanak. Persze mindig lesz olyan, aki ha ezer eurót kapna, akkor sem tenne semmit, az ilyenekkel nem tudunk mit tenni. Itt szeretném ismételten felhívni a polgármesterek, de a munkanélküliek figyelmét is, hogy keressék ezt a lehetőséget. A polgármesternek elég megkeresnie a helyi vízgazdálkodási vállalatot. 1200 munkahelyet tudunk így teremteni, ebből jelenleg 672 van kihasználva, tehát még bőven van hely. Bővítenék a rendszert? A rendszert október óta készítettük elő. A közeljövőben belép a rendszerbe az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat és a Hidromeliorációs Vállalat is. Az erdészek az erdei patakok tisztítását fogják szervezni, a hidromeliorációs cég pedig a belső kanálisokat, amelyből például a Csallóközben is sok van. Bővülnek a lehetőségek. Az erdészek információim szerint maguk vennék fel az embereket, tehát nem a községeken keresztül zajlana a munkaerő-toborzás. Ami az égjük oldalon kényelmes, mert nem kell koordinálni a községekkel, másrészt viszont zsákbamacska, hogy kit vesznek fel. Ez a program hány községet érint, s azon belül hány magyarlakta községet? Bármelyik község bekapcsolódhat, még az sincs kikötve, hogy az adott falu kataszterében kell folynia ezeknek a munkáknak. Mi csak a munkahelyek számával vagyunk behatárolva, de ez is csak azért van, mert erre a vízgazdálkodási vállalat semmilyen támogatást nem kapott a kormánytól. Miután felmérjük a projekt hatékonyságát, talán még további bővítés is szóba jöhet. A programot uniós pénzből finanszírozzuk, ehhez a forráshoz egyelőre 2013-ig van hozzáférésünk. Addig tehát biztosan tart a program, de vannak ezen belül olyan projektek, amelyek kifutási ideje 2015 is lehet. A diákság szerint az oktatásügyi miniszter semmit nem talált ki a felsőoktatás helyzetének javítására, csak azt, hogy fizessen, aki tanul A tandíj és a járulékfizetés ellen tiltakoznak a hallgatók ÚJ SZÓ-ÖSSZEfOGLALÓ Pozsony. A harminc év feletti főiskolás diákok járulékterheinek emelése és a levelező tagozatos képzés tandíjkötelessé tétele ellen tiltakozik a Komenský Egyetem Bölcsészettudományi karának akadémiai szenátusa, pontosabban az abban helyet foglaló diákok. Ezzel a természettudományi kar hallgatóinak kezdeményezéséhez csatlakoztak. Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatásügyi miniszter szerintük rossz módszereket választott a felsőoktatás helyzetének javítására. ,A kormány és a minisztérium egyetlen megoldási javaslata, hogy a diákok viseljék az anyagi terheket” - állítja Jaroslav Sýkora, a bölcsészettudományi kar akadémiai szenátusban részt vevő diákok elnöke. Az sem tetszik a diákvezéreknek, hogy tandíjkötelessé válhatnak az idegen nyelveken oktatott szakok. A felső- oktatási törvény készülő módosítása ugyanis ezzel is számol. Sýkora szerint a folyamat vége az lesz, hogy a nappali tagozatos hallgatóktól is pénzt fog kérni az állam. ,A miniszter úr egyetlen receptje a tandíj bevezetése. Fokozatosan leépítik a diákság szociális stabilitását” - vélekedik Sýkora. Egyúttal felszólította a többi diákszervezetet, hogy csatlakozzanak a tiltakozó akcióhoz. Az oktatásügyi minisztérium az Alkotmánybíróság döntése értelmében teszi fizetőssé a levelező tagozatot, nem pedig saját kezdeményezésére - hangsúlyozta a tárca sajtóosztálya a tiltakozással kapcsolatban. A Fico-kormány ideje alatt ugyanis két csoportra osztották a levelezősöket: egyesek fizették a tandíjat, mások térítésmentesen tanulhattak. Az Alkotmánybíróság ezt alkotmányellenesnek minősítette. Az idegen nyelven oktatott szakok fizetőssé tétele egyelőre csupán egy javaslat - figyelmeztet Miriam Žiaková szóvivő. „Ezzel kapcsolatban még csak alapszintű eszmecserék zajlanak a nyilvánossággal és akadémiai körökkel” - tette hozzá. (TASR, vps) Harminc felett járulékot kell fizetni (Jón Krošlák felvétele)
