Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-02 / 77. szám, szombat
o N C/3 Minden idők legjobb filmje 12. oldal 2011. április 2., szombat, 5. évfolyam, 13. szám A pisai torony 55,86 m magas az alacsonyabb oldalon, és 56,70 m a magasabb oldalon, Szélessége 4,09 m az alapoknál, 2,48 m a tetőnél. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a 7. emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban. Ferde tornyok Sok olyan torony van a világon, amelyeket véletlenül vagy szándékosan építettek ferdére, s vannak olyanok is, amelyek elferdültek az idők során, de nem dőltek le. A leghíresebb köztük természetesen a pisai torony, a legmagasabb pedig a montreali olimpiai stadion tornya, amely 175 méter magas. A legferdébb viszont a suurhuseni templomtorony. A moszkvai csodás templom homokos talajra épült a Moszkva folyó közelében, ezért dőlt meg a torony Állítólag a bedumi Walfridus-torony is ferdébb a pisainál A lengyelországi Torun ferde tornya A Guinness-rekorder suurhuseni templomtorony Besztercebánya ferde óratornya A svájci St. Moritz ferde tornya A pisai katedrális harangtornya valószínűleg a legszebb az összes közül. Carrarai fehér márványból készült, első emeletét 1173-ban kezdték emelni. Nem tudni pontosan, ki tervezte a híressé vált campanilét, egyes források szerint az építészei Bonanno és Guglielmo Pisano voltak, de egyikük sem láthatta a kész tornyot. Bonanno Pisanóról azt tudni, hogy a toscanai városból elköltözött Szicíliába, és közvedenül halála előtt tért vissza. Szarkofágját a torony lábánál 1820-ban találták meg. 1178-ban a torony megsüllyedt a laza talajban, ezért leálltak az építésével. Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be. A tornyot tehát három szakaszban 200 évig építették. A pisai ferde toronnyal kapcsolatban mindenképp fel kell eleveníteni azt a legendát is, amely a város híres szülöttjét, Galileo Galileit köti össze a toronnyal. A természettudós állítólag innen dobott lé két különböző tömegű tárgyat, hogy bizonyítsa a szabadesés törvényét. 800 év alatt a torony több mint 5 fokot mozdult el a függőlegestől; s elkerülhe- tedenné vált, hogy a korábbi sikertelen próbálkozások után valóban megállítsák a torony dőlését. 1990-ben lezárták a campanilét, ellensúlyokkal és alagutak kialakításával egyenesítettek rajta, dőlésszöge így 3,97 fokra csökkent. Az ellensúlyokat 2001-ben eltávolították, és még ugyanabban az évben újra megnyitották a tornyot a turisták előtt. A Guinness Rekordok Könyve szerint a legferdébb torony így a német- országi Suurhusen templomtornya lett. 1450-ben építettek, s az évek, évszázadok során süllyedt meg a mocsaras talajban. Jelenleg 5,19 fokkal tér el a függőlegestől. A bedumi Walfridus-torony is ferdébb a pisainál - állítja Jacob van Dijk holland földmérő, aki szerint „abban az esetben, ha a két torony egyforma magas lenne, a n A legenda Galileo Galileit is összeköti a toronnyal bedumi 6 centiméterrel nyerne”. A 35,7 méteres hollandiai torony 2,61 méterrel tér el központjától a csúcsponton, a pisai torony 55,86 méter magas és csaknem 4 méteres a dőlése. Megszólaltak a moszkvaiak is: náluk legalább hét ferde torony van, miközben a világ csak a pisai csodájára jár - méltadankodtak. A legferdébb moszkvai torony azonban csak 3 fokos dőlésszöggel büszkélkedhetett, igaz, legutóbb a hetvenes években végezek méréseket, ezért lehetséges, hogy lassan utoléri a pisait. Az orosz fővárosban az ortodox templomok harangtornyai ferdülnek el, de szabad szemmel is látható, hogy ferdeségben bizony egyik sem éri utol a pisait. A legismertebb közülük a Vörös tér végén levő Vaszilij Blazsennij-székesegyház (Boldog Vazul-székesegyház) harangtornya, amely több mint 2 fokkal hajlott el. (ug)
