Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-14 / 87. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com Új nyomkövető rendszert készít az igazságügy Karkötő az elítélteknek Szerbiában és Romániában magyar nyelvtanfolyamokat indítottak közalkalmazottaknak Csak nálunk gond a magyar Hivatali kétnyelvűség - óvatosan, szlovákiai módra (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új megfigyelő- rendszerrel, úgynevezett elektronikus karkötőkkel akarja 2020-tól figyelni az igazságügyi minisztérium az enyhébb bűncselekményekért szabadságvesztésre ítélt rabokat. Lucia Žitňanská szakminiszter szerint ez az intézkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy részben kiürítsék a túltelített szlovákiai börtönöket. Az új rendszer nem a súlyos bűncselekmények elkövetőire vonatkozna, hanem például azokra, akik tartásdíj elmaradása miatt kerültek rács mögé -jelenleg körülbelül 500 ilyen elÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dunamocs/Nyitra. A főügyészségnél tett feljelentést ismeretlen tettes ellen Ján Slo- ta, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke egy épülő dunamocsi családi házra kifüggesztett magyar, illetve Árpád-sávos zászló miatt. Ez utóbbit Slota a Jobbik zászlajának minősítette. A nacionalista vezér szerint a zászlók kifüggesztése bűntett, ugyanis az emberi jogok eltiprását támogató csoportot népszerűsítik. A Bumm internetes hírportál értesülései szerint Retkes János vállalkozó tulajdonában lévő ingatlanról van szó. Az érintett is csak az újságíróktól értesült a főügyészségi beadványról. Fel sem tételezte, ítélt van fogházban. A karkötő lehetőséget teremtene arra, hogy az elítéltek egy része újra kimenőt kapjon. Mivel jelenleg nincs mód figyelni a mozgásukat, az eltávozásokat letiltották. A nyomkövető rendszer kialakítása az állami költségvetés lehetőségeitől is függ, a tárcavezető bízik benne, hogy a megbízatási időszak végéig megkezdődnek az előkészületek. Míg öt évvel ezelőtt a legalacsonyabb biztonsági fokozatú börtönök telítettsége 80 százalékos volt, jelenleg már néhol a 130 százalékot is eléri. A börtönök tehermentesítését célzó koncepciót tegnap vette tudomásul a kormány, (dem, SITA) hogy bárkit is zavarhatnának a zászlók, nem provokatív szándékkal tette ki őket és nincs szándékában eltávolítani azokat. A Szlovákiai Magyarok Kerékasztala által működtetett jogsegélyszolgálat munkatársai már felajánlották, szükség esetén jogi tanácsokkal segítik. Vladimír Ferko, a főügyészség szóvivője lapunk kérdésére elmondta: a SNS beadványát 2011. március 29-én iktatták, és továbbították azt a helyileg illetékes Nyitrai Kerületi Ügyészségre. Ján Ludva kerületi szóvivő tájékoztatása szerint e héten kedden érkezett meg hozzájuk a főügyészségről a feljelentés, az ügyet munkatársuk kivizsgálja és dönt a további lépésekről, (vkm) Pozsony/Újvidék/Vasláb. Míg Szlovákiában a kormánypárti és ellenzéki politikusok a kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán arról vitatkoznak, érheti-e diszkrimináció a nemzetiségileg vegyes települések szlovák anyanyelvű köztisztviselőit, Romániában és Szerbiában nyelvtanfolyamokat indítanak a magyarul nem tudó rendőrök vagy önkormányzati alkalmazottak továbbképzése céljából. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nem átfogó intézkedésről, hanem egyedi kezdeménye- zéskről van szó. Az újvidéki rendőrség például a héten döntött arról, hogy húsz munkatársát magyar nyelvtanfolyamra küldi. Stevan Krstic parancsnokhelyettes elmondta: a nemzeti közösségekkel való könnyebb kommunikáció érdekében döntöttek így. Hozzátette, az újvidéki rendőrök között nincs megfelelő számú magyar nemzetiségű foglalkoztatott. A rendőrök a nyelv- tanfolyam sikeres elvégzésével szerinte sokkal eredményesebben óvhatják majd a lakosok személyi biztonságát és vagyoVERES ISTVÁN Pozsony. Az oktatásügyi minisztérium ismét terjeszteni fogja az iskolákban a Kovács László, Simon Attila, Simon Beáta szerzőhármas szlovákiai magyar diákoknak írt történelemkönyveit. Erről Ožvald Erzsébet, a Híd oktatáspolitikai szakértője tájékoztatta lapunkat. Ožvald tegnap megbeszélést folytatott Jaroslav Ivančo nát. A többnyelvűség pedig egyúttal erősíti a magyar nemzetiségű lakosok bizalmát a rendőrségben. A nyelvtanulást az újvidéki rendőrség és a rendőrkiképző központ kezdeményezésére szervezték meg, az oktatást a Szabadkai Szabadegyetem munkatársai végzik. A kurzus várhatóan április második felében kezdődik az újvidéki rendőrségen. A 2002-es népszámlálás szeoktatásügyi államtitkárral, aki megígérte, hogy az említett tankönyvek ismét megjelennek az iskolákban. Terjesztésüket Ján Mikolaj (SNS) tavaly leköszönt oktatásügyi miniszter állította le hivatalba lépése után. Ožvald szerint erről Ivančo nem is tudott. „Miután utánajárt, kiderült, hogy az Állami Pedagógiai Intézetben állították le a terjesztést” - magyarázta. rint a vajdasági város 191 405 lakosából 141475 szerbnek va- lotta magát (73,9%), 11 538 pedig magyarnak (6%). Április elején a Hargita megyei Vaslábon is magyar nyelv- tanfolyam indult román közalkalmazottak számára. A polgármesteri hivatal alkalmazot- taiban megvolt a igény, hogy elsajátítsák a magyar nyelvet, Hargita Megye Tanácsa pedig a Hargita Megyéért Egyesülettel Az említett tankönyvekből eddig az első és a második rész készült el, a harmadikat - a 20. századdal foglalkozó kötetet - egy szlovák-magyar szakmai csoport készítheti majd elő. Á csoport összetétele egyelőre kérdéses, mivel a folytatásról szóló döntés a minisztériumban csak az elmúlt napokban született meg. Simon Attila szerint egy üyen tankönyv megírását egy vagy két közösen vállalta a kurzus finanszírozását. A három hónapos tanfolyamon a 28 közalkalmazotthoz kereskedelemben dolgozók és munkanélküliek is csatlakoztak. A falu lakosságának 38 százaléka magyar. A résztvevők heti egy alkalommal két órát tanulnak. A vaslábi közalkalmazottak kérése egyedülálló, ritkán hallani hasonlóról - nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a program kapcsán. „Ezzel a kéréssel jelét adták, hogy európai szinten állnak hozzá hivatásuk gyakorlásához” - mondta Borboly. A nemrég első olvasatban elfogadott szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán kormánypárti politikusok - többek között Martin Frone (KDH) és Ľudovít Kaník (SD- KÚ) - is attól tartanak, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali ügyintézésben való térnyerésével a munkakeresésnél hátrányba kerülhetnek azok a szlovákok, akik nem beszélik az adott kisebbségi nyelvet. Holott a törvény nem tenné kötelezővé a hivatalnokoknak, hogy ezeket a nyelveket beszéljék, csupán lehetővé tenné számukra a magyar, a ruszin, a roma stb. nyelv használatát, amennyiben ezt ismerik. A kisebbségi nyelven történő kommunikáció biztosítása a hivatalok feladata lenne, (magyarszó, erdőn, vps) szerzőre érdemes rábízni. „Vagy megbíznak valakinek a szakmai képességeiben, vagy nem, egy csoport nehezen írhat könyvet” - állítja a Selye János Egyetem oktatója. A szélesebb szakmai vélemények tehát vagy a könyv megírása előtti egyeztetéseknél, vagy a lektorálásnál kaphatnak teret. A minisztérium koncepciója viszont jelenleg még ismeretlen. RÖVIDEN Egyre több a nyugdíjas Pozsony. A 60 évnél idősebbek aránya Szlovákiában 19%-ról 2050-re várhatóan 40%-ra nő - derül ki az Allianz biztosító tanulmányából. Az elkövetkező ötven évben a nyugdíjakra, a szociális célokra és az egészségügyre fordított összkölt- ségeka bruttó hazai termék 5,2%-val emelkednek. (SITA) Vizsgálat egy dunamocsi ház díszlete miatt Slotának nem tetszenek az Árpád-sávok Az oktatásügyi tárca ismét terjesztené a Mikolajék által félretett történelemkönyveket Jöhetnek a Kovács-Simon-féle tankönyvek Gašparovič aláírta Fizetős lesz a levelező tagozat Pozsony. Májustól költségtérítésessé válik az összes levelező tagozat, az állami és a magánfőiskolákon egyaránt - Ivan Gašparovič államfő ugyanis tegnap aláírta a parlament által módosított főiskolai törvényt. A módosítást az Alkotmánybíróság kényszerítette ki, mivel alkotmányellenesnek ítélte a jelenlegi helyzetet, melyben bizonyos levelező tagozatos képzések fizetősek, mások ingyenesek. A levelező tagozatos diákok legjobban tanuló 10 százaléka az új szabályok szerint ösztöndíjban részesülhet, a törvény ezt szabályozó része azonban csak 2012-tőllép életbe. (SITA) A Számvevőszék döntése értelmében a nem magyar állampolgárok gyerekeire nem az állam fizet, hanem a szülők Somogyi a rajkai enklávé érdekében lobbizik VERES ISTVÁN Pozsony. Megszűnhet a szlovák állampolgárok gyerekeit érintő fizetési kötelezettség a magyarországi nevelési és oktatási intézményekben. Jelenleg a magyarországi óvodák és általános iskolák pénzt kérhetnek azoktól a szülőktől, akik nem magyar állampolgárok. Nem tandíjról, hanem arról a normatív támogatásról van szó, amelyet az államtól kapnak az óvodák és az iskolák a beíratott gyerekek számától függően. Somogyi Szilárd parlamenti képviselő (SaS) kedden egyeztetett Pokorni Zoltánnal (Fidesz), a magyar Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével. „Megvizsgálják a kötelezettség megszüntetésének lehetőségét. Három héten belül ismét találkozunk” - mondta lapunk kérdésére Somogyi. Elmondta azt is, hogy néhány hónapja Kiss Vince rajkai polgármester hívta fel a figyelmet a problémára. A múlt év végéig ugyanis a Szlovákiából Rajkára települtek gyerekei térítésmentesen látogathatták a helyi óvodát és iskolát, az önkormányzat ugyanúgy igényelte rájuk az államtól az egy-főre járó támogatást, mint a többi gyerek esetében. Az Állami Számvevőszék év végi ellenőrzése viszont ezt jogszerű tlennek minősítette, mi több, a szlovák állampolgárok gyerekeire kifizetett „fejpénzt” az önkormányzattól követelte Somogyi Szilárd Pokorni Zoltánnal egyeztetett (Somogyi Tibor felvétele) vissza. A Számvevőszék döntése értelmében a nem magyar állampolgárok gyerekeire nem az állam fizet, hanem a szülők. Az óvodások esetében egy tanévben 180 ezer forintról van szó (a tényleges óvodalátogatás alapján változhat), az iskolásoknál 120-150 ezerről. Az önkormányzat a szülőkre igyekezett áthárítani a terheket. A magyar kormány májusban terjeszti az Országgyűlés elé az új közoktatási törvényt. Somogyi Szilárd szerint ez a legjobb alkalom arra, hogy a rajkaiak helyzetét is orvosolják. „Ezekkel a szülőkkel kétszer fizettetik meg ugyanazt a szolgáltatást, ugyanis szlovák állmpolgárként Szlovákiában adóznak, vagyis hozzájárulnak a szlovák oktatásügyhöz. A Magyar Állam viszont ezt ismét kifizetteti velük” - figyelmeztet a képviselő, hozzátéve, hogy Szlovákiában a jelenlegi jogszabályok szerint ingyen tanulhatnak a magyar állampolgárok gyerekei. Pozsonyból és környékéről az utóbbi években az alacsonyabb ingatlanárak miatt több százan költöztek Rajkára és a közeli határmenti falvakba. A helyi magyar iskolákba elsősorban az odatelepült szlovákiai magyarok íratják gyerekeiket, az óvodákban azonban szép számmal akadnak szlovák anyanyelvű gyerekek is. A rajkai önkormányzat kimondottan az ő kedvükért szlovákul beszélő óvónőt is alkalmaz.
