Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)

2011-04-12 / 85. szám, kedd

4 Régió RENDŐRSÉGI NAPLO Se fújni, se beszélni nem akartak Nagysáros (Veľký Šariš). Furcsa baleset történt tegnap reggel az eperjesi járásbeli Nagysároson: egy jármű egy te­lefonpóznának ütközött, de a benne ülők nem akarják el­árulni, ki vezetett. Az autó egy kanyarban sodródott ki, majd a póznának csapódott. Az ütközés ereje kidöntötte a póznát. A baleset idején az autóban 27 éves tulajdonosa, egy 27 éves férfi és egy 20 éves nő utazott. Mindhárman elutasították az alkoholszondás vizsgálatot, emiatt vért és vizeletet vettek tőlük. A baleset során 5500 eurós kár ke­letkezett. (TASR) Véletlenül késelte meg a gyerekét Vajka (Lúčnica nad Žitavou). Emberölés miatt eljárást indított a rendőrség az ellen a férfi ellen, aki állítólag szeren­cséden véletlen folytán múlt szerdán megölte 6 éves fiát a nyitrai járásbeli Vajka községben. A gyermek este 8 óra körül közölte apjával, hogy elromlott a számítógépe. Az apa éppen javított valamit, és kés volt a kezében, melyet dühében a gye­rek ellen fordított. A késelés után a szomszéd autójával a ve- rebélyi benzinkútig vitte a gyereket, ahol átadta a mentők­nek. A kisfiú kórházba szállítás után életét vesztette. A rend­őrségjavasolta a férfi vizsgálati fogságba helyezését. 2-től 5 évig terjedő szabadságvesztésre számíthat - közölte Božena Bruchterová, a Nyitrai Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvi­vője. (SITA) Tizenéves lányok raboltak Bán (Bánovce nad Bebravou). Tizenéves lányok ra­boltak ki egy tizenhét éves lányt Bánban. Előbb cigaret­tát követeltek tőle, majd verni kezdték, és kabátja zse­béből tíz eurót vettek ki. A két - 16 és 18 éves - lány el­len rablás miatt indult eljárás; ilyen esetekben 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, fiatalkorúak esetében pedig feleződhet a büntetés - tájékoztatott Pa­vol Kudlička, a Trencséni Kerületi Rendőr-főkapitányság szóvivője. (SITA) Sorsára hagyta a csecsemőjét Bán. Eljárás indult egy tizenöt éves báni lány ellen, aki múlt szerdán megszülte, majd családi házuk kertjében sor­sára hagyta gyerekét. Az újszülöttet a lány szülei találták meg, de az érsekújvári kórházban már nem tudtak segíteni rajta. Az anya által elkövetett csecsemőgyilkosság bünteté­si tétele 4-8 év, fiatalkorú tettes esetében ez a felére mér­séklődik. A gyanúsított szabadlábon védekezhet. (SITA) ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com A katona csontvázának alsó részét találták meg, közvetlenül egy ló csontváza mellett Katonasírt találtak a munkások Ráróspuszta/Rárós. Egy, a második világháborúban elhunyt német katona földi maradványaira bukkantak a Rárópuszta és Rárós közt most épülő Ipoly-híd munkálatai­kor, a régészek egy valószínűleg harc köz­ben elhunyt lovast ex­humáltak. SZÁSZl ZOLTÁN Mint minden uniós finanszí­rozású beruházásnál, így az Ipoly-hidak építésekor is köte­lező a régészeti feltárás, a né­met katona földi maradványai ekkor kerültek elő. Ján Beljak archeológus, a régészeti intézet munkatársa szerint a belügy­minisztérium hadisír nyilván­tartásában olyan információik voltak, melyek szerint a máso­dik világháború végén, az 1944 decemberében felrobbantott Ipoly-híd szlovákiai hídfőjénél legkevesebb tizenkét német ka­tona van eltemetve. Amikor a földmunkák során a múlt héten csontmaradványokat találtak a munkások, azonnal értesítet­ték a régészeket, akik néhány napig, az exhumálás lebonyolí­tásáig titokban tartották a ha­disírokat. Ján Beljak szerint er­re azért volt szükség, mert saj­nos elszaporodtak az illegális módszerekkel dolgozó világ- háborús relikviagyűjtők, akik a hadisírokat sem kímélik. „Meg akartuk előzni a hídnál elhunyt német katona sírjának meg- bolygatását, ezért óvatosan jár­tunk el. A szakszerű feltárást és exhumálást egy eperjesi, erre a célra szakosodott cég végezte el régészeti felügyelet mellett” -mondta Beljak. A feltáráskor a katona csont­vázának alsó részét találták meg, közvetlenül egy ló csont­váza mellett. Mivel alig hetven centiméteres mélységben talál­ták a maradványokat, feltehe­tően egy robbanás temethette maga alá a katonát és lovát. Az szinte biztos, hogy a személy- azonosságát a pontos német nyilvántartások ellenére sem lehet meghatározni, mert sem a katonai azonosító jele, sem a fogsora, sem egyéb személyes tárgya nem maradt meg. Mindössze egy német feliratú kazetta töredéket, egy sisakpe­remet, lószerszámdarabokat és Az 1944-ben felrobban­tott Ipoly-híd szlovákiai hídfőjénél legkevesebb tizenkét német katona van eltemetve. egy bakancs darabjait azonosí­tották. Az emberi maradvá­nyokat Vázsecban (Važec), a második világháborúban el­hunyt német katonák legna­gyobb szlovákiai temetőjében fogják végső nyugalomra he­lyezni. Az eset érdekessége, hogy korábban ezen a helyen tizen­két német katona tömegsírjáról tudtak, ez szerepel a belügy­minisztérium nyilvántartásá­ban is, de ezt a végső nyughe­lyei most nem találták meg. Azt sem tudni, hogy a szocialista rendszer idején pontosan mi­kor, kiknek az utasítására, mi­ért és hová vitték el innen a német katonák maradványait. A Ráróspuszta és Rárós közti hidat 1944 decemberében, he­ves harcok után robbantották fel a visszavonuló német csapa­tok, Nógrádnak ezen a részén egy kisebb páncélos ütközet is lezajlott. Magyarországi roncskutatók szerint az Ipoly melletti mocsarakban, alacso­nyabb vízálláskor máig megta­lálható egy német nehézpáncé­los, a Tigris állítólag a harcok idején süllyedt el és tornyából húsz-harminc centimétert látni szárazabb időben. Ahogy ko­rábban a medertisztításkor, úgy most, a hídépítéskor sok ki­lőtt, de néhány éles lőszert is találtak, ezeket magyarországi tűzszerészek hatástalanították. 2012 májusától Pozsony és Medve között komppal lehet majd átkelni a Dunán Dunai komp - egy év múlva indul A komp újraindításától a turizmus fellendülését várják (Képarchívum) LŐRINCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. Egy év múlva újraindulhat az a komp, mely a szigetközi Dunaremete, illetve a csallóközi Bős között közlekedett 1991-ig, a bősi fel­vízcsatorna megépítéséig és a folyam eltereléséig. A beruhá­zást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműkö­dési Program támogatná. A projekt kivitelezésében érdekelt szigetközi Lipót köz­ség polgármestere, Tóth Péter az MTI-nek elmondta: a komp­járat újraindítását jövő tavasz­ra, az idegenforgalmi idény kezdetére tervezik. A projekt­ben két magyarországi telepü­lés, Lipót és Dunaremete, va­lamint Bős, illetve Nagyszom­bat megye vesz részt, összkölt­sége 3,23 millió euró. Ennek 85 százalékát pályázati támo­gatás, 10 százalékát állami hozzájárulás, 5 százalékát pe­dig az önrész teszi ki. Marovics Géza, Dunaremete polgármes­tere korábban úgy nyilatko­zott: a kompjárat újraindítása nem igényel nagyobb építke­zéseket, hiszen az érintett fal­vakban korábban már működött hajókikötő. A pro­jekt részeként szlovák oldalon, a kiszolgáló létesítményeken és parkolón kívül kerékpárút, míg a Duna túloldalán egy-egy kilométeres aszfaltút is épül a kikötőtől Lipótig és Dunareme­téig. Péter Pál Lehel, a balaton­füredi Pelsoproject Kft. terve­zőiroda ügyvezető igazgatója elmondta: a kismerülésű, jet- hajtású, 24 méter hosszú és 7 méter széles komp 6-8 sze­mélygépkocsi, illetve 50-100 személy szállítására lesz al­kalmas; a Bős és Dunaremete közötti négy kilométeres sza­kaszt 20-25 perc alatt teszi majd meg. A járművet, mely sétahajózásra is alkalmas lesz, vélhetően elsősorban kerék­páros turisták veszik majd igénybe. Győr-Moson-Sopron, illetve Nagyszombat megye vezetői a projekttel kapcsola­tosan úgy fogalmaztak: a tér­ség idegenforgalmának fej­lesztése és a kulturális kapcso­latok fenntartása egyaránt szükségessé teszi a két évtize­de megszakadt vízi közleke­dés újraindítását. A lassú tempó azzal magyarázható, hogy a program még újnak számít, a különböző intézmények még nehezen ismerik ki magukat a rendszerben Nálunk még gyerekcipőben jár a Leader JUHOS MELINDA Felsőszeli. Lengýel mező­gazdászok jártak a napokban a Mátyusföldön, egy orszá­gos tanulmányútra érkeztek Szlovákiába. A lengyeleket meglepte, milyen nagy volumenű projektek is meg­valósultak a vidékfejlesztés és mezőgazdaság területén. A worshopnak a Régi Feke­te-víz és a Dudvág kistérség is társszervezője volt, így a résztvevők megismerkedhet­tek az Európai Unió Leader programjának mátyusföldi vonatkozásával, az itteni elbí­rálási rendszerrel is. A lengye­lek szerint náluk gördüléke­nyebb a projektek elbírálása, viszont a szlovákiai, konkré­tan a Mátyusföldön megvaló­suló projektek sokkal gyakor- latiasabbak, hasznosabbak a községek számára. „Nagy a különbség az egyes projektek megvalósításában is. Lengyel­országban a kerület dönt a projektekről, ez előnyt jelent, hiszen közelebb van, gyorsabb az ügyintézés” - nyilatkozott lapunknak Klaudiusz Marki- ewski, a krakkói székhelyű mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója. „Bízom abban, hogy nálunk is felgyor­sul a folyamat. A jelenlegi tempó azzal magyarázható, hogy ez a program nálunk még újnak számít, hiszen a kü­lönböző intézményeknek hoz­zá kell szokniuk, meg kell ta­nulniuk a rendszert” - nyilat­kozott lapunknak Malvina Gondová, a workshop főszer­vezője, a Nemzeti Vidékfej­lesztési Hálózat (Národná sieť rozvoja vidieka) menedzsere. A közeljövőben mátyusföldi gazdák is ellátogatnak Len­gyelországba. A lengyel vendégek megtekintették a hidaskürti fejlesztéseket is (Képarchívum) A Leader jelentése A Leader az EU egyik legsikeresebb közösségi programja, melynek keretében kifejezetten a kisebb, vidéki közösségek juthatnak anyagi támogatáshoz. A dotációt a helyi akciócso­portok kapják meg. Az akciócsoportok egy adott kistérséget képviselnek. A Leader filozófiájának alapja, hogy nem „felülről” hirdet meg programokat, hanem a kistérségekben lakók maguk határozhatják meg stratégiai céljaikat. A prog­ram többszintű összefogásra ösztönöz: regionális együttműködést igényel, és feltétele a helyi szervezetek, in­tézmények, vállalkozások, önkormányzatok, magánszemé­lyek terveinek összehangolása. (ű)

Next

/
Thumbnails
Contents