Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-08 / 82. szám, péntek
4 Közélet ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com Sólymos László: Sokan csak felszínesen ismerik a tervezetet. Velük még egyszer végigbeszéljük, hogy tisztában legyenek a törvény céljaival. „Van, akit észérvekkel sem lehet meggyőzni” Sólymos László, a Híd frakcióvezetője (Somogyi Tibor felvétele) A parlament kedden első olvasatban elfogadta a kisebbségi nyelvhasználati törvény tervezetét, amelyet ebben a körben az Egyszerű Emberek és a KDH is támogatott. A hogyan továbbról, az állampolgársági törvényről és a koalíció működéséről Sólymos Lászlóval, a Híd frakció- vezetőjével beszélgettünk. VERES ISTVÁN MÓZES SZABOLCS Sokat kellett a koalíciós partnereket győzködni, hogy első olvasatban megszavazzák a törvényt? Igen, ez nagy munka volt. A tárgyalások megmutatták, hogyan viszonyulnak egyesek a kisebbségekhez. A partnereknek mivel van a legtöbb gondjuk? Sokan csak felszínesen ismerik a tervezetet. Ezért a legtöbb esetben elég lesz velük ezt még egyszer végigbeszélni, hogy tisztában legyenek azzal, mi is az eredeti célja az egyes paragrafusoknak. A 15 és 20 százalékos küszöb közötti kisebbség csak három magyar települést érint, ám vagy harminc ruszin falura vonatkozna a törvény. Sokan a képviselők közül téves információkból indulnak ki. Az ellenzék pedig eleve elutasít minden engedményt. Van, akit észérvekkel sem lehet meggyőzni. Ha a kisebbségi nyelv- használati törvényt a parlament nem fogadja el második olvasatban, ez mennyire rövidíti meg a koalíció életét? Ezek találgatások. Október, november táján kezdtük el a törvénnyel kapcsolatos tárgyalásokat a kisebbségek képviselőivel és a koalíciós pártokkal. A tervezet tehát már módosult az ő javaslataik alapján. Tudjuk, hogy szükség lesz még konzultációkra, viszont a változtatásokra már nem látunk nagyteret. Csáky Pál szerint a Hidat nem veszik komolyan a koalíciós partnerek, ezért nehéz a magyar érdekek érvényesítése a koalíción belül. Csáky Pál nyolc évig kor- mányalelnök volt, tudja, hogy működnek a dolgok, és sok mindent neki sem sikerült keresztülvinnie. Ezért az ő szájából nem hangzik egészen korrektnek ez a kijelentés. A politikai realitás jelenleg az, hogy az SaS listáján bekerült a parlamentbe négy ember, aki saját elképzelései alapján szavaz. Viszont a koalíciónak csak velük együtt van meg a többsége. Asztalt csapkodni is lehet, megtette ezt már az SaS is, de csak azt az elképzelést tudta érvényesíteni, amelyben mindenki megegyezett. Csapkodhat most Ivan Miklós is a járulékreform miatt, de akkor is tény, hogy csak az megy majd át a gyakorlatba, amiben a 79 koalíciós képviselőből 76 bele tud egyezni. Olyan aggályokat is jeleztek egyesek, hogy problémásak lehetnek azok a községek, ahol a romák aránya 15 százalék felett van. Ott roma nyelven is kötelesek lesznek majd kommunikálni az ön- kormányzatok. Nyíltan eddig ez a kérdés még nem vetődött fel. Ma is vannak olyan községek, ahol a romák aránya meghaladja a 20 százalékot, tehát már most megilletik őket azok a jogok, amelyeket ez a törvény kínál. De nem élnek velük. És ez érvényes a magyarokra is, sok olyan törvény adta lehetőségünk van már most is, amelyet nem használunk ki. Ha valaki nem él törvény adta jogaival, az szerintem éppen olyan súlyos probléma, mint az, hogy a szlovákok közt vannak olyanok, akik ezeket a jogokat nem ‘akarják megadni. Ezért kerültek a törvénybe a bírságok is? A bírságok azért kerültek bele, mert ősszel az államnyelvtörvényben is maradtak bírságok, és ennek a két törvénynek valamennyire ki kell egyensúlyoznia egymást. Említette az Egyszerű Emberek öntörvényű viselkedését. A Híd frakciójában viszont szintén ott az OKS négy képviselője, akik csöndesen ugyan, de jelzik, hogy több beleszólást szeretnének a koalíció döntéseibe. Velük mi a terve a Hídnak a jövőre nézve? Belátható időn belül kezelni szeretnénk ezt a kérdést. Én azt szeretném, ha a Híd frakciója még stabilabb pillére lenne a koalíciónak. Gyakran vannak nézetkülönbségek, de ezeket a szavazásokig mindig sikerül tisztázni. Ön az elejétől részt vesz a Koalíciós Tanács ülésein. Segítene, ha ott lenne egy-egy képviselő Matovičéktól és az OKS-bőlis? Nem tudom, megoldaná-e ez a gondokat. Az OKS-szel biztosan meg fogunk tudni egyezni, ez egy több éve létező párt, világos, hogy mit képviselnek. Mi több, ezt maximálisan felelősségteljesen teszik, nem lehet őket egy lapon említeni Mato- vičékkal. Milyen Matovičcsal tárgyalni? Neki általában a részletkérdésekben van különvéleménye, és nem látja, hogy ez következményekkel jár. Szívecs- kéket rajzolt, mennyire szereti a magyarokat - most ezt a kisebbségi nyelvhasználati törvény szavazásánál megmutathatja. Ki jelent nagyobb akadályt ennél a törvénynél? Matovič vagy a KDH? Matovičcsal az a gond, hogy lényegében négy szavazatot jelent. A KDH-nál egyének vannak, és ha egy-egy ember nem szavaz, azzal még nem veszítjük el a koalíciós többséget. Négy képviselő kiesése esetén már igen. Hosszú távon nem kellene ezekkel az egyénekkel kapcsolatban megoldást találni, ha a frakciók nem vállalják értük a felelősséget? Itt Iveta Radičová felelőssége is óriási. A kisebbségi nyelv- használati törvény kapcsán beszélgettünk vele, és biztosított, hogy ki fogja venni a részét annak az előkészítéséből, hogy a törvény életbe léphessen. A járulékreformmal kapcsolatban is meg kell ezt tennie. Ez egy ilyen koalíció. A kormányprogramot mindenki megszavazta. Vagy közösen fogunk nyerni, vagy közösen bukunk. Az ezzel kapcsolatos felelősségtudatot kicsit hiányolom a koalícióból. A kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény szintén elkészült. Mikor kezdik megismertetni vele a koalíciós partnereket? A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadtatása májusban nem lesz egyszerű. Toljuk magunk előtt az állampolgár- sági törvényt is. Amíg ezek meg nem oldódnak, nem látom értelmét, hogy kirukkoljunk egy újabb törvénnyel, amely a kisebbségeket érinti. Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban meghatároztak egy időpontot, ameddig az ügyet mindenképpen rendezni kell? Mi minél hamarabb rendeznénk, de nincs egyezség a koalícióban. Orbán Viktor múlt heti kijelentése a választójogról ismét felszította a kedélyeket, ilyen légkörben pedig lehetetlen normális megoldást találni. A Hídnak nincs kapcsolata a magyar kormánnyal. Ez a koalíciós tárgyalások során előny vagy hátrány a Híd számára? Szerintem nem szerencsés, hogy Budapestnek most nincs kapcsolata azzal a párttal, amelyik a szlovákiai magyar kisebbséget képviseli a szlovák parlamentben. Mi ezzel együtt tudunk élni, de bizonyos kérdések megbeszélése végett jó lenne a párbeszéd. Az utóbbi nyilatkozatok alapján viszont mintha a Hídnak már mindegy lenne, van-e kapcsolata a magyar kormánnyal vagy sem. Látni kell, hogy minden, ami Budapesten történik, nagyon erősen lecsapódik a szlovák parlamentben is. Az ottani kijelentésekre itt nagyon kemény hangnemben és nagyon szívesen reagálnak, indulatokat gerjesztenek. Ezek az indulatok viszont feleslegesek. Az állampolgársági törvény februárban megbukott módosító javaslata óta úgy tűnik, már nincs is esélye olyan tervezetnek, amely nem tartalmaz szankciókat. Valóban, a szankciókat nem tartalmazó módosításnak most sem lenne támogatottsága. A kettős magyar állampolgárok választójoga pedig még inkább súlyosbítja a helyzetet, szlovák részről az ellenállás még nagyobb lett. Jó lenne, ha ésszerű megállapodás születne kormányközi szerződés formájában. De ez nem úgy fog létrejönni, ahogy most nekiálltak, vagyis valaki küldött egy tervezetet, amelyet nem egyeztetett senkivel, a másik oldal pedig nem reagált rá. Lássuk be: a magyar kormány aligha módosít a törvényen a szlovákiai politikai helyzet miatt. Ez szerintem sem valószínű, viszont a választójoggal kapcsolatban még nem tisztázottak a részletek. Megmondom őszintén, ha Magyarországon élnék, zavarna, hogy olyanok, vagyis külföldiek döntsenek az ország közös ügyeiben, akik a döntések következményeit nem viselik. Szlovákiai magyarként persze ezt másként látom, kevésbé okoz gondot. Viszont az sem mindegy, ki fog itt kampányolni, ha megadják a szavazati jogot. Ha eljön a Jobbik Dunaszerdahelyre, és hirdetni fogja az eszméit, és megjelenik ott mondjuk kétszáz ember, aki velük egyetért, az veszélyes lehet. Ez a lehetőség a koalíciós pártokat is zavarja? Igen. Több olyan képviselő van, akinek eddig nem volt gondja a kettős állampolgárság intézményével, most viszont, a szavazati jogból kifolyólag már van. Ezért az állampolgársági törvény módosításával mindenképpen megvárnánk az új magyar alkotmányt, és azt, milyen keretek között kapnak a határon túli magyarok választójogot.
