Új Szó, 2011. április (64. évfolyam, 76-99. szám)
2011-04-07 / 81. szám, csütörtök
14 Utazás ÚJ SZÓ 2011. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Az easyJet elhalászna az üzletembereket Business helyett fapados FELDOLGOZÁS Könnyebb takarók, evőeszközök, fejtámlák, tiszta hajtóművek - így csökkenti kiadásait a KIM Légitársasági titkok spórolásra A KLM-nél apróságoknak tűnő intézkedésekkel érték el, hogy az átlagos európai légitársaságokhoz képest negyedével kevesebb üzemanyagot égessenek el egy utasra vetítve (Képarchívum) Az easyJet „újabb kesztyűt dob” Európa legnagyobb hagyományos légitársaságainak, a turisták után el szeretné szip- kázni az üzletemberek jelentős részét is. A fapados légitársaság vezérigazgatója, Carolyn McCall újságíróknak elmondta: jelenleg 18 százalék a gépeiken utazó üzletemberek aránya, amit 21 százalékra akarnak növelni. Az ennek az ügyfélkörnek értékesített jegyeken esetenként 20 százalékos hozamot érnek el, mivel sokszor az utolsó pillanatban foglalják le helyüket, és igénybe vesznek olyan lehetőségeket is, mint például a priority boarding (azaz hogy elsőként felszállva válogathassanak a nem helyjegyes ülések között). Az easyJet novemberben kezdett olyan rugalmasan felhasználható jegyeket árulni, amelyek például lehetővé teszik a változtatást akár két órával az indulás előtt is. Ebben a szolgáltatásban is Hétfőtől a Ryanair kéteurós, ún. kompenzációs díjat vezet be jegyeire, a befolyt összegből a rajta kívül álló okok miatti kártérítéseket kívánja fedezni. A TTG Live-ban megjelent cikk szerint a légitársaság tavaly több mint 100 millió eurót fizetett ki utasainak a járattörlések miatt. Összesen 15 ezer járatot kellett lemondani a vulkáni hamu, a légi közlekedési sztrájkok és a behavazott repülőterek következtéaz üzletembereket csábító lehetőséget lát a légitársaság vezetősége. Egy, a hírügynökségnek nyilatkozó elemző szerint a cégnek, ha sikeres akar lenni ebben az ügyfélszegmensben, növelnie kell a járatsűrűséget. Az easyJet csak járatai két százalékán közlekedtet napi két vagy több repülőgépet, szemben például a BA 53 százalékos hasonló mutatójával. Az indulási idő lényegében szabad megválasztása lehet a legfontosabb tényező, ami az üzletembereket vonzza, ez pedig a nagyobb járatsűrűséggel oldható meg. Az easyJet idén eddig 26 százalékot vesztett piaci értékéből, miután január végén kénytelen volt bejelenteni, hogy üzleti évének március 31-én végződött első felében a vártnál nagyobb lesz a vesztesége. Az üzemanyag drágulása, a nagy havazások és a sztrájkok miatt a prognosztizáltnál kétszer nagyobb, 160 millió font (182 milliárd euró) hiányt fognak elkönyvelni, (tbp) ben, a hatályos uniós rendelkezések szerint ilyenkor a légitársaság kötelessége szállást és ellátást biztosítani az utasoknak. A Ryanair szóvivője szerint nem fair, hogy a légi- társaságok fizetnek amiatt, ha a hatóságok lezárják a légteret, a légi irányítók nem hajlandók dolgozni vagy a repterek nem takarítják el a havat. És bár elnézést kémek a felár miatt, a megnövekedett többletköltségek fedezésére kénytelenek utasaik rovására bevezetni a kompenzációt. A KLM komoly energiákat öl a fogyasztás csökkentésébe, főleg olyan jelentéktelennek tűnő dolgokkal, mint a teáskannák könnyebbre cserélése. De sok kicsi sokra megy, a számos trükkel negyedével sikerült csökkenteni a repülőgépek károsanyag-kibocsá- tását. Igazi áttörést viszont egy új típus hozhatna. FELDOLGOZÁS Adott egy közel kétszázezer kilogrammos repülő, aminek a maximális felszállósúlya meghaladja a négyszázezer kilót. A KLM meg lecseréli a takarókat 50 grammal könnyebbekre, hogy súlyt takarítson meg. Mennyit? Egy 747-esen körülbelül hatszáz takarót szállítanak, készülve arra, hogy néhányan lehányják magukat a 415 utasból, és újat kell adni nekik, így egy teljes gépen harminc kiló a megtakarítás. Szinte semmi, egy közepes turistacsoport ennyi túlsúlyt akkor is felhoz a gépre, ha alaposan bereggelizett indulás előtt. A KLM-nél mégis az ilyen apróságokkal érték el, hogy az átlagos európai légi- társaságokhoz képest negyedével kevesebb üzemanyagot égessenek el egy utasra vetítve. A részletekbe a holland légitársaság amszterdami központjában avatták be az újságírókat. Az biztos, hogy komoly a nyomás rajtuk környezetvédelmi szempontból, mert végső soron ez a profit záloga: ha kisebb a gépek szén-dioxid-ki- bocsátása, kevesebbet is fogyasztanak, tehát csökken az üzemanyagköltség. Persze a KLM sosem lesz versenyképes azokkal a közel-keleti cégekkel, amelyek töredékáron jutnak hozzá a kerozinhoz és a munkaerőhöz, de ha a teljes utazási költség ötödét kitevő üzemanyag-fogyasztást sikerül lejjebb szorítani, Európában nehéz lesz befogni a céget. Ráadásul hosszabb távon ez dupla haszonnal is jár, hiszen a globális felmelegedés elleni küzdelemben a Kiotói jegyzőkönyvet továbbfejlesztve világszerte adókkal akarják sújtani a szén-dioxid-kibocsá- tást. Az adó bevezetése után kevesebbet kell fizetniük azoknak a légitársaságoknak, amelyek most dollármilliár- dokat ölnek a takarékoskodásba - ráadásul egy ilyen adó elvenné az olcsón működtethető, ezért az üzemanyaggal pazarlóan gazdálkodó közel-keleti légitársaságok előnyét is. De nézzük csak, milyen újításokkal sikerült negyedével csökkenteni a fogyasztást a KLM-nél a takarótrükk mellett. Például a hajtómű átmosásával: egy saját fejlesztésű technológiát alkalmazva nagynyomású vízzel tisztítják ki a hajtóműveket, a távozó szennyeződésnek hála 1,5 százalékkal lehet csökkenteni a fogyasztást. Aztán ott vannak a wingle- tek, ezek a szárnyak végén található elemek, amelyektől nemcsak sokkal menőbb a gépek külleme, hanem az aerodinamika változásának hála akár 2,9 százalékkal csökkenthető a fogyasztás is. Kidobták az újsághordókat is, amelyeket csak a reptereken használtak arra, hogy a legújabb napilapok a gépekre jussanak: mostantól a stewar- dessek a karjukon viszik a lapokat a fedélzetre, amivel tízhúsz kilót spóroltak meg gépenként. 15 kilót nyertek azzal, hogy könnyebbre cserélték a fejtámlákat, az ételhordók már csak 19 kilót nyomnak a 30 helyett, a fém evőeszközöket és a porcelántányérokat műanyagra cserélték a business osztályon. Utóbbiakkal kapcsolatban persze felmerülhet a pazarlás vádja: miközben a műanyag tányérok könnyebbek, nem lehet elmosni őket, ezért minden útra újat kell gyártani belőlük, míg a porcelántányérok és fém evőeszközök évekig megmaradnak, összességében akár környezetkímélőbbek is lehetnek. Marjo Broertjes, a KLM gépek felszereléseiért felelős szakembere azonban elmondta, hogy pont az ilyen félelmek miatt kértek fel egy független elemzőcéget, vizsgálja meg, melyik változat kíméli jobban a környezetet. Ebből kiderült, hogy bár a műanyag eszközök gyártása és megsemmisítése valóban nagyobb terhet jelent a környezetnek, az el nem égetett üzemanyag miatt mégis hatszor kisebb kárt okoznak az élővilágban, mint porcelánból készült társaik. De könnyebbek lettek a kávés poharak, a teáskannák, ráadásul azt is tervezik, hogy a magazinokat vékonyabb lapra nyomtatják majd, a pilóták meg iPaden fogják megkapni a legfontosabb adatokat a vaskos és nehéz leírások helyett. A környezetvédelem egyébként háromszorosan is megtérülhet: nemcsak kevesebb széndioxid-kvótát kell majd kifizetni, hanem hasznuk lehet a hulladékból is. Jelenleg 22 ezer kiló szemét képződik mindennap a repülőgépeken, amit az európai előírásoknak megfelelően elég nagy összegért semmisíttet meg a KLM. Idén azonban elkezdik annak az erőműnek az építését, ami ebből a szemétből termel áramot, jelentősen csökkentve a KLM villanyszámláját . De változtattak a repülés módján is. Korábban nagy sebességgel emelkedtek a gépek, most már kevésbé gyorsan repülnek, és csak az utazómagasság elérése után kezdenek el maximális sebességgel repülni. Ez azért jó, mert hamarabb, rö- videbb távon éri el a gép a tízezer méteres magasságot, ahol optimális körülmények közt tudnak működni a hajtóművek, ezáltal csökken a fogyasztás is. Egy Amszterdam-Budapest-távol- ságon csak két-három perces késést jelent az új módszer a menetidőben, de háromszázaléknyi üzemanyagot lehet megtakarítani vele. Változott a földet érés után is a protokoll: eddig a gépek az összes hajtóművüket használva taxiztak be a futópályáról a kijelölt kapuig, most már legalább egyet, üres 747-eseken akár kettőt is kikapcsolnak, amivel utanként negyven kiló üzemanyagot lehet spórolni. Viszonylag nagy csökkentést lehetne végrehajtani Európában a légtér egységesítésével: Kruijsen, a KLM szakembere szerint bár egyetlen piacról, de 32 légtérről beszélünk, belépőpontokkal, katonai bázisokkal, amik óriási pazarlásokra kényszerítik a légitársaságokat. Itt van például a Zürich-Amszter- dam-útvonal, ezt számos kanyar és kétszáz kilométernyi kerülő beiktatásával tudják csak megtenni a repülők a svájci kilépőkapuk, a francia katonai területek és a holland belépőpontok miatt. A szakember szerint akár tíz százalékkal is lehetne csökkenteni az Európa fölött repkedő gépek fogyasztását az egységes légtér bevezetésével. Tudják persze a KLM-nél is, hogy ez az erőfeszítés csak finomítást jelenthet, és a legjobb az lenne, ha a mostani, pazarló repülőket le tudnák cserélni új, környezetbarát modellekre, de erre sajnos semmi esély: nincsenek olyan gépek, amelyek komoly változást hoznának a légi közlekedésben. Példaként a Boeing 787-esek említethetők. A típus fejlesztése jóval hosszabb ideig tartott, mint tervezték, a megrendelőknek is várniuk kell az első példányokra, pedig viszonylag szerény előrelépést jelentenek: alig húsz százalékkal fogyasztanak kevesebbet, mint a harminc éve kifejlesztett 767-esek. Húsz- százalékos csökkenés három évtized alatt nem tűnik különösebben jelentősnek, de a repülőgépipar jelenleg erre képes, és semmi jele annak, hogy a következő húsz-harminc évben olyan típusok jelennek meg, amelyek jelentős fogyasztáscsökkenéssel kecsegtetnének. Pedig az új technológiának minél előbb meg kellene érkeznie a KLM szerint az iparág sajátosságai miatt: egy autót három-négyévente cserélnek Nyugat-Európában, de a most megvásárolt gépek még 2045-ben is használatban lesznek, a jelenlegi problémákat évtizedekre konzerváljuk. Márpedig amíg nem érkeznek meg a még tervezőasztalon sem létező új hajtóművek, addig nem marad más választás, mint a takarók könnyebbre cserélése, vagy végső esetben a lakosság lefogyasztása. (index) A Ryanair szóvivője szerint nem fair, hogy a légitársaságok fizetnek azért, ha a hatóságok lezárják a légteret (Képarchívum) Lehet, hogy feladják a megszokott kényelmet az üzletemberek (Képarchívum) Új, kéteurós illetéket vezet be a Ryanair Kompenzációs felár FELDOLGOZÁS
