Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-04 / 52. szám, péntek

Kertészkedő - hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAARCIUS 4. A legkorábban felmelegedő homokos talajokon már remélhetőleg a jövő héten veteményezhetünk Zöldségfélék korai vetése (Fotó: Somogyi Tibor) Fűtetlen szobába akár öt hétig is nyílik Cserepes primula ápolása ÖSSZEFOGLALÓ A hosszúra nyúlt tél után bizonyára sokan szeret­nének már veteményezni a kertben, de elbizonyta­lanodnak, vajon eljött-e már az alkalmas idő a talajművelésre? ÖSSZEFOGLALÓ Bár március 1-jén hivata­losan is elkezdődött a mete­orológiai tavasz, az időjárás a jövő hét közepéig inkább mondható majd téliesnek, mint napsütéses, madárcsi- csergős tavasznak. Hideg télutó Bár holnap, szombaton már akár 10°C feletti is lehet legtöbb helyen a csúcshőmér­séklet, vasárnapra virradóra újabb lehűlést eredményező markáns hidegfrontot jósol­nak a meteorológusok. Ezért egyelőre csak készülhetünk a veteményezésre, szerezzük be a szükséges vetőmagokat. Leg­korábban majd a homoktalajok válnak művelésre alkalmasak, mivel hamarabb melegszenek fel, mint a kötöttebb vályog, és agyagtalajok, tehát előbb lehet rájuk menni. A könnyebben felszáradó és felmelegedő homokos talajo­kon már tehát a jövő hét dere­kától lassan hozzákezdhetünk a talajmunkákhoz, majd a hi­degtűrő zöldségfélék, így a spe­nót, zöldborsó, petrezselyem, pasztinák, fokhagyma, meté­lőhagyma vetéséhez. Várnunk kell azonban a sárgarépa, a hó­napos retek, a vöröshagyma, a velőborsó és a fejes saláta ülte­tésével. A dughagymával azért sem kell sietnünk, mert a hideg hatására könnyen felmagzik. Amennyiben ősszel gondo­san felástuk és elgereblyéztük a talajt, akkor tavasszal köny- nyebb dolgunk lesz, mert csak kisebb elegyengetésre lesz szükség a vetés előtt, így kevés­bé tapossuk meg a talajt. Spenót és borsó minden mennyiségben A spenót az egyik legrégeb­ben termesztett zöldségnövé­nyünk. Főként főzeléknek ké­szítik el. Könnyen emészthető, nagy tápértékű, gazdag mész- ben és vitaminokban. Nitrogén­igényes növény. A spenótot ele­gendő 20-25 cm sortávolságra, sőt akár szórva is vetni, de csak olyan széles sávokat válasz- szunk, melyek lehetővé teszik a taposás nélküli gyomlálást. Folyamatosan szedhetjük ha a szívleveleket meghagyjuk, hogy ezzel az új levelek sarjad- zását elősegítsük. A zöldborsó nemcsak vita­minokban, hanem fehérjében, szénhidrátban, mészben, fosz­forban és vasban is gazdag. A spenóthoz hasonlóan 3-4 °C-on is csírázik. Először mégis aján­latos a hidegtűrőbb, rövidebb tenyészidejű, gömbölyű sze­mű, kevésbé ráncos, ún. kifejtő borsó vetése, majd az Erősen ráncos szemű, későbbi érésű, de bőtermőbb és finomabb ízű velő fajták is következhetnek. A borsót nálunk április közepéig, végéig érdemes helybe vetni. Ez után már egyre melegebb van, és melegben a borsó rövid szárat, kevés levelet fejleszt, ezek miatt a termés is kevesebb lesz. A borsó erősen trágyázott talajon - pl. paprika, paradi­csom, uborka után -, trágyázás nélkül is jól teremhet. Akár ho­mokon is termeszthető. Jól elő­készített talajba 5-8 cm mélyre és 25-30 cm sortávolságra ves­sük. Jó, ha utána kissé lehen- gerezzük a talajt, csakúgy mint spenót esetében. Petrezselyem és pasztinák A petrezselyem és a paszti­nák kiváló levesízesítő növé­nyek. A leghidegtűrőbb zöld­ségek közé tartoznak, képesek akár egész télen takaratlanul a földben áttelelni. (Tavasszal mégsem érdemes sokáig meg­hagyni őket, mert könnyen magszárba mennek és ilyen­kor már nem fogyaszthatok.) Nedves, káliumban gazdag laza talajon fejlődnek a leg­jobban. 1-2 cm mélyre és 30- 40 cm sortávolságra vessük. Kelésüket türelemmel várjuk, mert 3-4 hétig is elhúzódhat. Pár leveles korban egyeljük, vagyis 2-3 cm-ként hagy­junk meg egy-egy növényt. A mohafodrozatú petrezselyem ételdíszítőnek is kiváló. Vöröshagyma, fokhagyma Dughagymát zöldhagymának ültethetünk, ha ez ősszel elma­radt. A vöröshagyma vitamin­ban, ásványi sókban és baktéri­umölő allilszulfidban gazdag, a konyhából nélkülözhetetlen zöldségünk. Ültetés után néhány hétre már fogyasztható is. Ha azonban csak nyár végén szeret­nénk felszedni a hagymát, akkor váljunk az ültetéssel március végéig, mivel a hideg hatására felmagzik. A fokhagyma javítja az emész­tést, csökkenti a magas vérnyo­mást, hatásos érelmeszesedés megelőzésére és erős antibak- teriális hatású. A talajra megle­hetősen igényes, a jó minőségű vályogtalajt kedveli. A fej szétsze­désével kapott gerezdeket ősszel, vagy kora tavasszal ültetik 25-30 cm sortávolságra, egymástól 5-6 cm-re, a hegyesebb végükkel fel­felé. Az ajánlott zöldségnövénye­ket nem szokás közvetlenül szervestrágyázni, de az előző évi növény alá adott istállótrágyát meghálálják. (ZS. P., ú, web, ga) Nőnap környékén sok hölgy­nek ajándékoznak cserepes kankalint, vagy nagyvirágú pri­mulát. Ez a hidegházi cserepes dísznövény a tölgyesekben élő sárga szirmú, márciusban nyí­ló szártalan kankalin (Primula acaulis) hibridje. Viszonylag olcsó ilyenkor, megfelelő ápo­lás mellett sokáig díszítheti a lakást, később pedig a kertet. A cserepes kankalin (Pri­mula x polyantha) számtalan színváltozatban kapható a ka­nárisárgától a sötétliláig, de találunk cirmos szirmú válto­zatokat is. A hűvös és világos helyet kedveli, ezért ablak­közbe, fűtetlen szobába való, ahol 3-5 hétig nyílik. Nagyon vízigényes növény, ezért heten­te öntözzük. Elvirágzás után kiültethetjük a kertbe, ahol előfordul, hogy ősz elején újból hoz néhány kisméretű virágot. Az első télen takarjuk lombbal, hogy biztonságosan átteleljen. Áprilisban, májusban nyílik újra, virágai kisebbek lesznek, Lakásban és kertben szívesen látott növény a begónia: virá­gával, levelével vagy különle­ges formájával díszít. Ha most becserepezzük az átteleltetett gumós begóniánkat, két-három hónap múlva már a virágában gyönyörködhetünk a szobában. A gumós begónia savanyú talajt igényel, ezért a cserepet, amiben hajtatjuk, savanyú tő­zeggel dúsított földdel töltsük meg. Fényigényes, de az erős napot nem búja, ezért úgy he­lyezzük el a lakásban, hogy ne élje közveüenül a napsugár. Le­hetőleg 16-18 fokos hőmérsék­leten tartsuk, mert ennél mele­gebb környezetben megnyúlik. Párás levegőt igényel, amit rendszeres öntözéssel elégíthe­tünk ki, azonban vigyázzunk, mert a túlöntözésre érzékeny. A kertben a gumós begóniák különlegesen szép színfoltot ad­nak. Ha nagyobb felületet sze­retnénk beültetni velük és úgy gyönyörködni bennük, érdemes magvetéssel szaporítanunk. Tudnunk kell azonban, hogy a mint cserepes korában, de több virágot hoz. A szobai kankalint (Primu­la obconica) a lakás hűvösebb részébe tegyük. Ez a növény nyár elejéig hozza fehér, krémszínű, lila vagy rózsaszín virágait a kerekded világos zöld levelek közül kinyúló hosszú kocsányon. Levelének pirimin-tartalma az érzékeny bőrűeknél bőrgyulladást okoz­hat, ezért kesztyűben nyúljunk hozzá! Sok vizet és kéthetente tápoldatot kíván. A tűző napot nem kedveli. Nem szükséges átültetni, mert a nyers tőzeg a legjobb talaj számára. Elvi­rágzás után sajnos meg kell válnunk tőle. Pompázatos kora tavaszi kankalinféle még az emeletes kankalin (Primula malacoides). Érdekessége, hogy virágai a hosszú virágszáron egymás fölött két-három emeleten el­helyezkedő örvökben nyílnak, lila, rózsaszín és fehér színűek. A szobai kankalinhoz hasonló bánásmódot igényel. (A gaz- dabolt.hu nyomán) palántanevelésükhöz hosszú időre és meleg környezetre van szükségük. Még most is megpró­bálkozhatunk a magvetéssel, de a legjobb, ha januárban vetjük el. Mivel a begónia magja na­gyon apró, ne takarjuk földdel a szaporítóládába vetett mago­kat, hanem csak üveglappal és papírral. Csírázás után rövide­sen tűzdeljük a magoncokat, legjobb, ha ezeket is szaporító­ládába. Fontos, hogy az első tűzdelés alkalmával ne szedjük szét az apró palántákat, hanem 3-4 növényt egy csomóba fogva ültessük át őket. A palánták csak a második tűzdelésre fejlődnek akkorára, hogy egyenként átültethetők. Célszerű ekkor már fejlettségük szerint csoportosítani és úgy ne­velni tovább őket. Ezt követően cserépbe vagy langyos ágyba kerülhetnek, a fagyveszély el­múltával pedig, május második felétől kiültethetjük őket a kert­be. Térigényük - fajtától függő­en -15-25 x 15-25 centiméter. Ha nincs módunk magvetésről szaporítani, vásároljunk palán­tát. (Szabad Föld) Lakásban és kertben egyaránt kedvelt virág Hajtassunk begóniát! TALLÓZÓ Fólia alatti betegségek Szellőztetés és talajcsere A zárt termesztő berendezé­sekben nemcsak a haszonnö­vények, hanem a betegségek (palántadőlés, peronoszpóra, hervadást és foltosodást oko­zó betegségek, fuzárium és lisztharmat) számára is ideális körülményt jelent a párás és meleg levegő. A betegség el­leni legjobb védekezés a meg­előzési Ezért kell rendszeresen szellőztetni. A talajból támadó betegségek ellen védekezhe­tünk az elhasznált talaj cseréjé­vel, valamint a beültetés előtti talajfertőtlenítéssel, vegyszeres védekezéssel, (ú) A pitvarfibrilláció megnöveli az agyérkatasztrófa veszélyét Kezdje egészségesen a hetet!^^ A pitvarfibrilláció megnöveli az agyérkatasztrófa veszélyét Miért fájnak az izmaink influenzafertőzéskor? Tovább élhet, aki több rostot eszik Mikortól egyen a baba szilárd ételt? Zöld hályog: a vakság egyik leggyakoribb oka Beteg a bőre? Forduljon a haldoktorhoz! í Szépüljön meg tavaszra! Keresse az Új Szót az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8513 Lengyel zloty 3,9826 Cseh korona 24,208 Magyar forint 270,90 Horvát kuna 7,4125 Román lej 4,2045 Japán jen 113,43 Svájci frank 1,2844 Kanadai dollár 1,3469 USA-dollár 1,3716 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,42-1,34 25,06-23,60 285,31-260,73 OTP Bank 1,43-1,34 25,05-23,63 280,47-264,33 Postabank 1,43-1,33 25,17-23,47­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 24,97-23,59 285,21-260,653 Tatra banka 1,42-1,35 24,95-23,68 283,40-261,86 Dexia banka 1,42-1,35 24,99-23,72 279,73-265,55 Általános Hitelbank 1,42-1,35 25,02-23,63 285,36-260,78 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Thumbnails
Contents