Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-01 / 49. szám, kedd
10 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com Nézeteltérés az OPEC-ben London. Az OPEC-tag Kuvait bejelentette, felhasználná tartalékkapacitását a piac megnyugtatására, ha Líbiában teljesen leállna az olajtermelés. Kuvait 2,85 millió hordóra növelte napi olajtermelését 20Ö8 augusztusában, hogy letörje a nyersolaj árát, ami akkor hordónként 147 dollár volt. Kuvait napi olaj- termelése 2,315 millió hordó volt januárban. Viszont az OPEC soros elnöki tisztét betöltő Irán szerint a piac telített olajjal, nincs szükség a líbiai kőolaj helyettesítésére. Egy múlt heti szaúdi bejelentés ugyanakkor azt jelzi, hogy Rijád- nak más a véleménye: olaj- termelését napi 700 ezer hordóval növeli. (MTI) Phenjan hiába prüszköl Szöul. A dél-koreai és az amerikai hadsereg tegnap megkezdte idei közös hadgyakorlatát, jóllehet Észak- Korea arra figyelmeztetett, hogy „totális háborúhoz vezethet egy ilyesfajta provokáció”. A manőverekben 200 ezer dél-koreai és 12,8 ezer amerikai katona vesz részt. Várhatóan részt vesz a hadgyakorlaton a Ronald Reagan atommeghajtású repülőgép-hordozó is. (MTI) Kijátszotta az embargót New York. Az ENSZ BT sürgős összehívását kérte Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára, hogy megvizsgálják az elefántcsontparti helyzetet és különösen azt, hogy Fehéroroszország a nemzetközi fegyverembargót kij átszva három támadó harci helikoptert és egyéb hadieszközöket küldött a konfliktusban érintett egyik félnek. Minszk a tavaly novemberi elnökválasztást elvesztő, de a hatalmat átadni nem hajlandó Laurent Gbagbo erőinek szállított hadianyagot. Minszk tegnap tagadta az embargósértést. (MTI) Adócsalással is vádolják Milánó. Tíz hónap szünet után felújították tegnap Milánóban Silvio Berlusconi olasz kormányfőnek a Mediaset-ügyben indított adócsalási perét, de röviddel később el is napolták április 11 -re. Az ügyészek szerint Berlusconi médiabirodalma két offshore-cégen keresztül vásárolta meg amerikai filmek vetítési jogait, és valótlanul magas költségeket közölt, hogy adójátcsökkentse. (MTI) Újra megindult az áruszállítás Líbia keleti kikötőjéből, Tobrukból, ami enyhíti az olajexporttal kapcsolatos aggodalmakat Líbia: az ellenzék nem kér Amerikából Tripoii/Bengázi. Sem katonai, sem egyéb segítséget nem kérnek az US A-tól a líbiai felkelők - mondta annak az átmeneti kormánynak a vezetője, amelyet a hétvégén alakított meg az ország keleti részét ellenőrzése alatt tartó ellenzék. Catherine Ashton uniós külügyminiszter szóvivője szerint az EU is fel szeretné venni a kapcsolatot ezzel a kormánnyal. ÖSSZEFOGLALÓ Nem akarunk külföldi katonákat látni Líbiában - jelentette ki az al-Arabíja hírtévének Musztafa Abdul-Dzsalíl. A korábbi igazságügyi miniszter a szombaton Kelet-Líbiában megalakított ellenzéki átmeneti kormány vezetője. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, az USA kapcsolatot keres a líbiai ellenzéki csoportokkal, s Washington kész minden segítséget megadni Moammer Kadhafi ellenzékének. Hozzátette ugyanakkor, egyelőre korai lenne elismerni az átmeneti kormányt. Kiújultak a harcok A Tripolitól 50 km-re nyugatra lévő az-Závija várost birtokló líbiai felkelők arra számítanak, hogy a Kadhafihoz hű katonák megostromolják a települést. Mintegy kétezer katona veszi körül az-Záviját. Közben kiújultak a harcok a felkelők és a Kadhafihoz hű erők között a Tripolitól bő 150 km-re keletre fekvő Miszrátá- ban. A DPA szerint Kadhafi megingott rendszere már csak a fővárosra, Tripolira támaszkodhat; a tengerparti város maradt a diktátor gyakorlatilag egyedüli hatalmi bázisa. Az utolsó népszámlálás szerint is bő egymillió lakosú település nemcsak politikai, hanem gazdasági központ is. Itt épült ki az ország legnagyobb kikötője és ez a metropolis a kereskedelem és az ipar központja is az északafrikai államban. Tripoli több mint 30 kilométer hosszan nyúlik el a Földközi-tenger partján. A fallal körülvett történelmi óváros, Medina a kikötőtől nem messze található. E körül terül el a gyorsan növekvő „modern Tripoli” szállodákkal, mutatós kormányzati épületekkel. Élelmiszerhiány A harcok nyomán növekszik az élelmiszerhiány is az országban, és ezt súlyosbítja, hogy sok üzlet zárva tart. Az élelmiszerárak jelentősen emelkednek: a rizs ára például 500 százalékkal nőtt az elmúlt napokban, helyiek szerint egy ötkilós csomag 40 dollár körül van jelenleg. A pékségek csak korlátozott mennyiségben értékesítenek kenyérfélét: egy család öt vekni kenyeret kaphat, és a húsboltok többsége is zárva van. Repüléstilalmi övezet így festett vasárnap Tripoli reptere: teljes a káosz, egymás hegyén- hátán fekszenek az emberek. Innen tért haza vasárnap este nyolc után a magyar gép is, amely tíz ország 96 állampolgárát szállította Budapestre, közöttük 24 magyart, továbbá román, bolgár, német, litván, lengyel, cseh és bosnyák állampolgárokat. A tripoli reptér kifutóin már csak olyan gépek vannak, amelyek kimenekítést hajtanak végre. (TASR/AP-felvétel) Az ENSZ BT-ben vasárnap elfogadott szankciók után immár arról folyik vita, hogy a nemzetközi közösség hozzon- e katonai intézkedéseket is a líbiai vérontás megállítása érdekében - derült ki tegnap Genfben. Az ENSZ Emberi Jogok Tanácsa a svájci városban kezdte meg éves ülésszakát, s az eseményen részt vesz többek között az amerikai, az orosz, a német, az olasz külügyminiszter, az EU külpolitikai főképviselője és Kína illetékese is. Mindannyian lázasan egyeztetnek a líbiai válságról, Guido Westerwelle német külügyminiszter igyekszik kipuhatolni, mekkora a támogatottsága annak az elképzelésnek, hogy hozzanak létre repüléstilalmi övezetet az észak-afrikai ország fölött. Egy rádióinterjúKözel-keleti körkép Kairó. Utazási tilalmat rendelt el Hoszni Mubarak megbuktatott egyiptomi elnökkel és szűk családjával szemben az egyiptomi államügyész, amíg vizsgálat folyik a politikus ellen. Mubarak pénzét és egyéb vagyontárgyait is zárolták. Manáma. Több száz kormányellenes tüntető körülzárta tegnap Manámában a bahreini parlament épületét. A tiltakozók élő láncot alkotva megakadályozták, hogy ülést tartson az uralkodó által kinevezett 40 tagból álló felsőház. Az uralkodó, Hamad bin Isza al-Kalifa sejk átalakította a kormányt, és a hét végén megbízta fiát, Szalmán herceget azzal, hogy folytasson párbeszédet a síita ellenzékkel. Maszkát. Akadályt emeltek tegnap a tüntetők Omán egyik kikötővárosában a kikötőt és egy olajfinomítót is magába foglaló ipari övezetbe vezető úton. A legfrissebb hírek szerint hatan haltak meg az erőszakba torkollt vasárnapi tiltakozó akciókban a fővárostól, Maszkattól 200 km-re fekvő Szohárban. Szanaa. A jemeni elnök tegnap bejelentette: kész órákon belül egy nemzeti egységkormányt megalakítani, ha az ellenzék beterjeszti miniszterjelöltjeinek a névsorát. Az ellenzék nyomban visszautasította az ajánlatot, a három évtizede uralmon lévő államfő távozását követeli. (MTI) ban Francois Fiiion francia miniszterelnök támogatta az elképzelést, hozzátéve: ezt csak a BT határozata alapján és a NATO bevonásával, „a nagyhatalmak közös művelete” révén lehetne megvalósítani. Westerwelle javasolta azt is, hogy 60 napra fagyasszanak be minden, Líbiába irányuló vagy onnan kiinduló pénzügyi műveletet. Uniós szankciók Büntetőintézkedéseket fogadott el tegnap az EU Líbia ellen. Ezek először is fegyverszállítási tilalmat jelentenek, beleértve a rendészeti felszerelések, tömegoszlató eszközök szállításának tilalmát is. Másfelől uniós vízumtilalmat és az Európában elérhető javak tekintetében vagyonbefa- gyasztást mondanak ki Moammer Kadhafira, családtagjaira, valamint munkatársainak egy bizonyos körére nézve. Az EU-tagállamok között szakértői szintű megállapodás született a nap folyamán, s ezt miniszteri szinten kellett hivatalosan jóváhagyni, amit az éppen ülésező energiaügyi tanácson részt vevő miniszterek tettek meg. Az USA már az elmúlt hét végén büntetőintézkedést hozott Líbiával szemben, ezt követően pedig BT szankcióra felszólító határozatot hozott. Hága vizsgálódik A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze néhány napon belül eldönti, átfogó vizsgálatot kezdjen-e azok ellen, akik polgári személyek haláláért felelősek Líbiában. Luis Moreno Ocampo megállapította, a Kadhafihoz hű erők által civilek ellen végrehajtott támadásokról szerzett értesülések felvetik az emberiesség elleni bűncselekmény lehetőségét. Ezért szakértői csapatot állított össze újabb információk begyűjtésére. (MTI, TASR, ú) Lemondott a külügyminiszter, Sarkozy átalakította kormányát Tévelyeg a francia diplomácia Erőteljes uniós és amerikai tiltakozás Pekingnél Újságírókat bántalmaztak MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Az arab világ átalakulásával indokolta kormánya átalakítását Nicolas Sarkozy francia elnök vasárnap esti rövid tévébeszédében, miután a bukott tunéziai rezsimmel kapcsolatokat ápolt külügyminisztere, Michel Alliot-Ma- rie benyújtotta lemondását. Sarkozy történelminek nevezte az arab világban zajló hatalmas átalakulást, amelytől szerinte Franciaországnak nem szabad félnie. Külügyminisztere menesztésével Sarkozy elnök annak a több mint egy hónapja tartó médiabotránynak kívánt véget vetni, amelynek során a francia diplomáciát passzivitással, illetve az arab világ megmozdulásaival szembeni kivárással vádolták. Michele Alliot-Marie - alig három hónapig irányította a francia diplomáciát - utóda, Alain Juppé, Bordeaux polgármestere a védelmi tárca éléről kerül a külügyminiszteri székbe. A 65 éves politikus 1993 és 1995 között már vezette ezt a tárcát, majd két éven át miniszterelnök volt. A jobboldali kormányzópárt illegális pártfinanszírozási botrányában 2004-ben azonban 14 hónap felfüggesztett börtönre ítélték, és egy évre eltiltották a politikai tisztségvállalástól. Juppé helyére Gérard Longuet- t, a kormánypárt szenátori csoportjának a vezetőjét nevezte ki az elnök. Sarkozy a kelet-európai romák elleni fellépése miatt sokat támadott belügyminiszterét, Brice Horte- feux-t is leváltotta. Helyére Claude Guéant, az elnöki hivatal eddigi vezetője kerül. Elemzők szerint Sarkozy a kormányátalakítással elismerte, hogy a francia diplomácia teljesen irányt tévesztett az elmúlt hónapban. Sarkozy azt is bejelentette, felkérte az EU-t a tagállamok rendkívüli állam- és kormányfői csúcstalálkozójának összehívására a líbiai válsághelyzet miatt. Azzal érvelt, az arab tüntetések erőszakba is fordulhatnak, és „az előzőeknél rosszabb diktatúrák is létrejöhetnek. Tudjuk, milyen lehet a hatása az ilyen tragédiáknak az ellenőrizhetetlen menekültáradatra és a terrorizmusra.” (MTI, ú) Peking. Az EU delegációja és az USA nagykövete közleményben szólította fel tegnap a kínai hatóságokat a külföldi újságírók jogainak tiszteletben tartására azután, hogy a hét végén riportereket bántalmaztak, illetve a hatóságok újságírókat állítottak elő Peking belvárosában. Vasárnap több külföldi újságírót magyarázat nélkül őrizetbe vettek, illetve fizikailag megfélemlítettek, vagy megtámadtak. „Felszólítjuk a kínai hatóságokat, hogy a vonatkozó törvények és jogszabályok alapján tiszteljék a külföldi újságírók jogát a szabad munkavégzéshez Kínában, továbbá szavatolják biztonságukat” - hangsúlyozta az uniós közlemény. Az EU és az USA diplomatái tegnap személyesen is találkoztak az incidensekben érintett újságírókkal. Egy riportert súlyosan megvertek és több órára őrizetbe vettek, többeket bántalmaztak és különböző ideig fogva tartottak, többségük kameráját elvették, felvételeiket törölték. Jón Hunstman amerikai nagykövet szerint „ez a fajta zaklatás és megfélemlítés elfogadhatatlan és rendkívül nyugtalanító”. Meg nem erősített információk szerint a Bloomberg hír- ügynökség operatőrét bántalmazták civilek vasárnap délután a Vangfucsing bevásárló utcában, ahová korábban ismeretlenek egy amerikai honlapról ,jázminos sétákra” hívtak kínaiakat. A fizikai bántalmazások elkövetői civil ruhások voltak.
