Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-29 / 73. szám, kedd
6 Régió ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 29. www.ujszo.com Súlyos műszaki hibákat tártak fel Felszámolják a mélygarázs építőjét GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. A bíróság elrendelte annak a cégnek a felszámolását, amely három éve Esztergom városának 1,4 milliárd forintért adott el parkolóhelyeket abban a mélygarázsban, ahol a közelmúltban súlyos tartószerkezeti, teherbírási és vízszigetelési hibákat tártak fel a szakemberek. Az előző városvezetés három éve 200 millió forintért A tavalyi árvíz idején a mélygarázs falain és talaján képződött repedésekből spriccelt és bugyogottavíz. adott el egy telket a Giegler Kft-nek azért, hogy a cég szállodát és mélygarázst építsen ezen a területen. Utóbbiban a város több mint 1,4 milliárd forintért vásárolt parkolóhelyeket. Az esztergomi élményfürdővel szemben megkezdett építkezés azonban egy ideje szünetel. A mélygarázst 2008 novemberében átadták ugyan, de a szálloda építése megakadt. A közelmúltban kiderült: a mélygarázzsal sincs minden rendben. A januárban nyilvánosságra hozott szakértői vélemény szerint az épületben bármikor életveszélyes helyzet alakulhat ki. A szakértői vélemény kifogásolja az építmény szerkezeti állapotát, teherbírását és vízszigetelését is. Az esztergomi élményfürdővel szemben épülő Mária Valéria Hotel mélygarázsa háromszintes. 335 parkolóhelyét 2008 végéig ingyen használhatták az esztergomiak. Az objektum megépítését botrányok övezték, amelyek az átadás után sem csitultak. Például hatalmas felháborodást váltott ki a városban, amikor a tavalyi árvíz idején a mélygarázs falain és talaján képződött repedésekből spriccelt és bugyo- gott a víz. A mélygarázs és a hozzá kapcsolódó hotel kivitelezője az Agfimpex Kft., a beruházó a Giegler Kft. volt. A most felszámolásra ítélt Agimpex már korábban is szerepelt az Apeh feketelistáján. A gaz- daság.hu értesülései szerint az 1996 novemberében bejegyzett cég nevét 2009 novemberében Crumerum Építő Kft.-re változtatták. A korábban lábatlani, majd nyergesújfalui székhelyű vállalat a névváltozással egyidejűleg székhelyet és ügyvezetőt is cserélt, vélhetően fantomizá- lódott - adta hírül a gazda- ság.hu. AJANL0 Március 29. (kedd) Pozsony - 18.00: a Márai Sándor műve alapján készült A gyertyák csonkig élnek c. magyar film vetítése a Pozsonyi Casinóban. Rendezte: Iglódi István. Szereplők: Agárdy Gábor, Avar István, Tompos Ká- tya, Csemus Mariann, Mihály Pál. (ú) Dél-Komárom - 15.00: Városi beszélgetések elnevezéssel új program indul a városházán, az első találkozó témája az alkotmányozás. A meghívott vendégek országgyűlési képviselők, köztük Balsai István, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke. Házigazda: Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere, országgyűlési képviselő, (vkm) Komárom - 17.00: családi koncert a Duna Menti Múzeumban; a rendezvény az idén 150 éves művészeti alapiskola ünnepi program- sorozatának része. A belépés díjtalan, (vkm) Komárom - 18.00: íróolvasó találkozó Jankovics Marcell Kossuth-díjas grafikussal, rajzfilmrendezővel, művészettörténésszel a Panta Rhei könyvesboltban. (vkm) Március 30. (szerda) Léva - 17.00: A 60 éves lévai magyar alapiskola volt pedagógusaira emlékezünk címmel Müller Péter helytörténész tart előadást a Történelmi előadássorozat keretében, Reviczky Házban, (fm) Karva - 18.00: a Hídverő Olimpiai Kör vendége Wichmann Tamás többszörös világbajnok, olimpikon kenus, aki jelenleg kocsmatulajdonos és főszakács. (vkm) Komárom - 19.00: Koncz Zsuzsa koncertje a városi művelődési központban. (vkm) Március 31. (csütörtök) Komárom - 20.00: táncház a Madách Art Cáréban; az este folyamán hagyományos falusi tánczene szól az erdélyi Mezőségről és Kalotaszegről. Vendég Hideg Anna néni Ördöngősfüzesről, valamint Korpás Éva népdalénekes. Muzsikál az Art Café Hungarian Folk Band (Horsa István - hegedű, Alt István - hegedű, Ha- nusz Zoltán - kontra, Szitkai Zsolt - kontra, Lelkes Tibor - tangóharmonika, Farkas Róbert - nagybőgő). (vkm) Több mint 1500-an írták alá a szélerőművek elhelyezése elleni petíciót a faluban és környékén Propellerek nélküli tájat szeretnének a szentpéteriek Oto Kmáč (balról) és Szondra Pál az elmúlt hónapokban számtalan dokumentumot tanulmányozott át a szélerőművekkel kapcsolatban (Kis Kata felvétele) Szentpéter. Több mint 1500 aláírás gyűlt már össze a petíciós íveken. Az aláírásgyűjtést a Szentpéter és környéke Propellerek nélkül polgári kezdeményezés indította februárban a község kataszterébe tervezett szélerőművek felállítása ellen. Az íveket nemcsak a komáromi járásbeli falu, hanem a környékbeli községek lakói közül is nagyon sokat aláírták. V. KRASZN1CA MELITTA Oto Kmáč és Szondra Pál, a petíciós bizottság két tagja már több mint két éve foglalkozik a szélerőművek telepítésének kérdésével. „Még 2008 decemberében rendkívüli ülésen fogadott el a képviselő-testület egy 6 szélturbina elhelyezéséről szóló együttműködési tervezetet az Austrian Wind Power céggel - idézték fel a történteket. - Már azt is igen furcsának találjuk, hogy a testület a cég képviselőjének meghallgatása után mindennemű vita nélkül, nyolc igen és egy tartózkodás mellett megszavazta a határozatot. A lakosok véleményét nem kérték ki ilyen fontos kérdésben.” Agrárturizmus vagy szélerőmű? Beszélgetőpartnereim hangsúlyozták: nincs kifogásuk az alternatív energiaforrások hasznosítása ellen, de nem értik, miért üyen sűrűn lakott területre szeretne valaki szélturbinákat telepíteni, ahol település települést ér, azaz jószerivel a lakosok ablaka alá. Úgy vélik, községükben nagyszerűek a feltételek az agrárturizmus és borkultúra fejlesztésére, így sokkal inkább ebbe az irányba kellene elmozdulni. Ha viszont szélturbinákat állítanak fel a település határában, akkor lemondhatnak ezekről a tervekről. „Franciaországban például egyáltalán nem engedik a szélturbinák felállítását a borvidékeken” - tették hozzá. A petíció elindítói tartanak az egészségi hatásoktól is, orvosi szakvéleményeket mutattak, amelyek egyértelműen ellenzik a turbinák lakott területtől 3 kilométernél közelebbi elhelyezését. „Szentpéteren viszont kevesebb mint egy kilométerre lennének a lakóházaktól a tornyok” - mutattak rá. Szakmai fórumot szerveznek Az ügyben akkor állt be újabb fejlemény, miután tavaly decemberben elkészült a befektető - amely ezúttal már a Bystrický Wind Powew Kft. - által megrendelt hatástanulmány. Ebben már 20 vagy 30 szélerőmű elhelyezéséről van szó, szemben az eredeti hattal. „A tanulmányt 21 napig bárki véleményezhette, a lehetőséget kihasználva mi is elküldtük észrevételeinket a környezetvédelmi minisztériumhoz, az addig összegyűlt aláírásokkal együtt - mondta Oto Kmáč és Szondra Pál. - A napokban jutott hozzánk a szaktárca értékelése, amelyben további dokumentumok kidolgozását kéri a befektetőtől. Például azt, milyen hatással vannak a turbinák az emlősökre, a vadállományra, az agrárturizmusra, ki kell egészíteni a zajártalmi vizsgálatokat, fel kell térképezni az öntözőrendszereket stb. Továbbá közvélemény-kutatást kell végezni a szélerőmű elfogadásának mértékéről. Úgy érezzük, eddig a lakosság teljesen ki volt zárva a folyamatból, mind a beruházó, mind a község vezetése részéről.” Éppen ezért a polgári kezdeményezés tagjai áprilisban nyilvános szakmai fómmot rendeznek, amelyre meghívják a környező települések polgár- mestereit, önkormányzati képviselőit és a lakosokat is. Utaltak rá, hogy Szlovákiában már több településen sikeresen tiltakoztak a polgárok a szélerőművek ellen, például Dénesden, Madon, Turdossinban, Verebélyen és Babinban. Korlátozások a mezőgazdaságban Oto Krnáč és Szondra Pál szerint azt sem egyértelmű, hogy gazdaságilag valóban hasznos lenne a községnek a szélerő- művek felállítása; ez ugyanis a leggyakrabban hangoztatott pozitívum. „Míg a nyugat-európai országokban akár 16 ezer eurót is kapnak az önkormányzatok a kataszterükben elhelyezett minden egyes szélturbina után, Szentpéteren ennek először tizedét, 48 ezer koronát (1593 euró), majd kicsivel később 75 ezer koronát kínáltak (2490 euró) - mondták. - Ám számunkra ennél is aggasztóbb a környezetvédelmi minisztériumnak a szélerőművekkel kapcsolatos útmutatójában olvasható passzus, amely szerint a szélerőműparkok területén a gazdálkodókkal megegyezve korlátozni kell a madarak számára vonzó növények, egyebek között a napraforgó, a repce, a gabonafélék termesztését. Gyakorlatilag mindazon növényekét, amelyeket tájainkon termesztünk. Mi lesz akkor itt a mezőgazdasággal?” Nincs még végleges határozat Jobbágy József polgármester szerint a petíció kezdeményezői félrevezetik a lakosságot és valótlanságokat állítanak. ,Azt terjesztik, hogy nem lehet majd itt gazdálkodni, és szinte a lakosok kertjében akarjuk felállítani a turbinákat” - mondta. Tájékoztatása szerint nincs még végleges határozat a szélerőművek telepítéséről, azt viszont nem pontosította, hogy a testület mikor tárgyal legközelebb a kérdésről, illetve mikorra várható döntés. A polgármester szerint viszont mindenképpen kedvező lenne a község számára ez a projekt, hiszen harminc éven keresztül - ennyi időre szólna ugyanis a szerződés a befektetővel - biztos bevételi forrást jelentene. Közelebbről tudnak majd bevetésre indulni a tűzoltók a Sajó, a Rima és a Balog völgyében Új készenléti állomás épül Sajólénártfalván SZÁSZl ZOLTÁN Sajólénártfalva (Lenar- tovce). Negyedmillió eurós uniós támogatásból tűzoltó- állomás épül a Rimaszombati járás délkeleti részén lévő Sa- jólénártfalván. Ezzel lényegesen javul egy egész kistérség lefedettsége, közelebbről tudnak majd bevetésre indulni a tűzoltók a Sajó, a Rima és a Balog völgyében. A Rimaszombati Körzeti Tűzoltó Parancsnokság dolgozóinak viszonylag nagy terület lefedettségét kell biztosítaniuk, a járás legtávolabbi települései közel ötven kilométerre vannak a járási székhelyen lévő tűzoltóállomástól. Azt ugyan törvény nem szabályozza, hogy a jobb elérhetőség miatt milyen sűrűn kell elhelyezni a tűzoltóállomásokat - mindössze annyi megkötés van, hogy a riasztás után egy percen belül el kell indulnia a tűzoltóknak a helyszínre - de a nagyobb biztonságérzet, a gyorsabb beavatkozás érdekében a parancsnokság több, a járás peremvidékén lévő településen tervez tűzoltóállomásokat létesíteni. Sajólénártfalva mellett, ahol már megkezdték a munkálatokat, Ajnácskőn és Tiszolcon lenne ajánlatos ilyen állomás kialakítása, egyelőre azonban csak Ajnácskőn kezdték el az előkészítést, a tiszolci állomásra pedig nem kaptak támogatást. Sajólénártfalván év végéig kell átadni az új állomást. Hogy hányán dolgozhatnak majd ott, azt most még néni tudni, erről a belügyminisztérium hivatott dönteni, ha a pénzügyminisztériumtól megkapja erre a költségvetést. Értesüléseink szerint az épülő állomás felszerelését a tartalékban lévő gép- és járműparkból tudják megoldani a rimaszombati tűzoltók. Szlovákiában jelenleg kevesebb a hivatásos tűzoltó az európai átlaghoz képes. Nálunk ezerkétszáz lakosra jut egy hivatásos tűzoltó, ez a szám Európa nyugati felében ezer alatt van. Az állomások hálózatának bővítésére emiatt is szükség lenne. A sajólénárt- falvai állomás mellett a rima- szombati állomás átépítése és modernizálása is folyamatban van, ott a régi azbesztburkolat cseréjét végzik a szakemberek.
