Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-29 / 73. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 29. Közélet 3 Ön tudja, hogyan védi egy nő a családját, hogy több ideje legyen gyerekeire - fordult a vasas szakszervezet elnöke a miniszterelnök asszonyhoz Radičová női mivoltára apellál a szakszervezet Pozsony. Mintegy 200 szakszervezeti aktivista tüntetett tegnap a kormányhivatal épülete előtt. Néhány hetes „csend” után a szakszervezetek újra kezdték tiltakozó akcióikat a munkatörvénykönyv készülő módosítása ellen. ÖSSZEFOGLALÓ A Vasas Szakszervezeti Szövetség (KOVO) Kelet-Szlováki- áböl érkezett tagjai a munkaügyi minisztériumtól vonultak a kormányhivatal épületéhez, ahol az Érdekegyeztető Tanács ülésezett. Iveta Radičová kormányfőhöz intéztek felhívást, egyebek mellett női mivoltára apellálva. „Ön tudja, hogyan védi egy nő a családját, hogy több ideje legyen gyerekeire, hogy nevelhesse őket, és ne kelljen hosszú órákat munkában töltenie, hogy megéljenek” - fordult Iveta Radičová kormányfőhöz, mint nőhöz és anyához Emil Machyna, a KOVO elnöke. Hangsúlyozta, hogy a munka emberi tevékenység, és nem áru. „A munkáltatók sokszor úgy viselkednek az emberekkel, mint a gépekkel vagy az áruval” - mondta Machyna. A kelet-szlovákiai tüntetők transzparenseiken munkát, bért és emberhez méltó élet- körülményeket követeltek. „Meg vagyok róla győződve, hogy nőként ezt megérti, és nőként képes kiállni azokért, akik ma azt mondják, jobb körülményeket, jobb életet akarnak, jobban akarnak dolgozni és értéket tejremteni” - címezte szavait Radičovához a KOVO elnöke. A szakszervezeti szövetség vezetője szerint a kollektív tárgyalások keretein belül - amelyet a munkatörvénykönyv módosító javaslata szorgalmaz - nem tudnak olyan béremelést kialkudni, hogy az egyre nehezebbé váló munka- és életkörülményeket kompenzálni lehessen, s elejét vegyék az életszínvonal csökkenésének. Ha a munkatörvénykönyv módosítása a jelenlegi formájában megy át, a szakszervezetek az országos sztrájkot is fontolóra veszik. Amunkáltatókis elégedetlenek Elégedetlenek a munkatörvénykönyv készülő módosításával a munkáltatók is, bár természetesen más szempontból, mint a szakszervezetiek. Jozef Špirko, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) elnöke szerint ugyanis a készülő módosítás nem segíti elő a munkahelyteremtést. Míg a szakszervezetek túl szigorúnak és méltatlannak tartják a készülő módosításokat, addig a munkaadók túl enyhének, amelyek fékezik az új munkahelyek létrejöttét. Például azt a rendelkezést, miszerint három év alatt háromszor lehet határozott időFújják a magukét (TASR-felvételek) re szóló szerződést kötni ugyanazzal a munkavállalóval, aztán állandó, vagyis határozadan idejű szerződést kell vele kötni. A munkáltatók pedig úgy vélik, ez a kitétel is akadálya az új munkahelyek létrejöttének. A szakszervezetiek viszont attól tartanak, hogy a harmadik határozott idejű munkaszerződés letelte után a munkavállaló nem kap állandó szerződést, hanem az utcára kerül, ugyanakkor arra is rámutatnak, a határozott idejű szerződésre dolgozó személy nemjuthat bankikölcsönhöz. Ficóékfelélték a megtakarításokat Iveta Radičová szerint a kormány bárhova nyúl, adósságot talál. Ezt az Érdekegyeztető Tanács ülése után jelentette ki a szakszervezetiek tüntetésére és a pénzügyminisztérium reformcsomag-javaslatára reagálva, amit április 18-án fognak végleges formájában megtárgyalni, tegnap csak előzetes jelleggel tárgyaltak róla. A kormányfő szerint keresik a lehetőségét, hogy a szociálisan leggyengébb rétegetek és a legkevesebbet keresők (a nyugdíjasok, a fiatal családok, a munkanélkülieket és a dolgozó, de alacsony keresetűek) életszínvonala ne romoljon tovább, ezért emelték a minimálbért. „Itt nem spórolhatunk, mert meg akaijuk őrizni a szociális békét. Ott takarékoskodunk, ahol ez kevésbé fájdalmas” - mondta kormányfő. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi kormány nincs olyan helyzetben, mint elődje négy-öt évvel ezelőtt, amikor hozzányúlhatott a Dzurinda-kormány idején megtakarított pénzekhez. A Fico- kormány csak adósságot hagyott maga után. Három éve kellett volna tüntetni A szociális minisztérium szerint a szakszervezeteknek feltehetően nincsenek elképzeléseik az utóbbi évek gazdasági fejlődéséről, és azokról az intézkedésekről, amelyeket ez a kormány az alacsony bevételűek támogatására hozott, különben nem most, hanem három évvel ezelőtt tüntettek volna. Három évvel ezelőtt ugyanis sokkal nagyobb ütemben nőttek az árak, mint ma, a szakszervezetek pedig akkor védték Robert Fico kormányfőt a pazarlásban és a lopásban, nyilatkozta a minisztérium. A tárca szerint a jelenlegi kormány támogatja az alacsony bevételűeket, például 164,22 euróról 190,10 euróra emelte a gyermekgondozási segélyt, meghagyta a 256 eurós gyest is a gyermek 20 hónapos koráig azok esetében, akiknek ez eddig járt. 230 euróra emelte a gyermekgondozási díjat, a gyesen lévő szülőknek lehetővé tette a munkavállalást, meghosszabbította az anyasági szabadságot, megnövelte az anyasági támogatás összegét a fizetés 60 százalékára. Meghagyta a karácsonyi nyugdíjakat is - szögezte le a szociális minisztérium, (sán, T aSR, SITA) A biztosítók általában arra hivatkoznak, hogy magasak voltak a gyógyítás költségei Szerződés nélkül maradt 300 szakorvos Lefaragják a legmagasabb járadékokat Nyugdíj csak maximum az átlagbér szintjéig? ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mintegy 300 szakorvossal nem újítottak szerződést az egészségbiztosítók, így a betegeknek áprilistól akár kellemetlen meglepetésben is részük lehet, ha kiderül, hogy az ő szakorvosuknak sincs szerződése az egészség- biztosítójukkal. Az Általános Egészségbiztosító és a Dôvera (a volt Apollo ügyfelei is ide tartoznak) folyamodott ehhez a lépéshez. A szerződéseket általában azzal az indokkal nem újították meg, hogy az adott orvos nem működik hatékonyan, a többi orvoshoz képest túl magasak nála a gyógyítási költségek, feleslegesen sok gyógyszert ír fel. Az Union egyelőre nem szándékozik csökkenteni a vele szerződésben levő orvosok számát. A szerződés nélkül maradt orvosok betegeinek száma minden bizonnyal megcsappan. A beteg ugyanis nyilván orvost vált, ha eddigi orvosánál minden beavatkozást neki kellene térítenie, hiszen a biztosító már nem fizeti a költségeket. Bármennyire is elégedett tehát a beteg az orvosával, más kiútja nem nagyon lesz, mint az orvosváltás. Abban az esetben, ha úgy dönt, hogy marad az orvosánál, fizetnie kell a gyógyítás költségeit, utólag pedig kérheti az egészségbiztosítóját, hogy térítse meg azokat. A másik megoldás lehet a biztosítóváltás, ha a beteg mindenáron ragaszkodik szakorvosához, ám ez csak a jövő januártól lehetséges. A törvények értelmében csak évente egyszer lehet biztosítót váltani, a szándékot szeptemberig kell jelezni. A Dôvera már levélben értesítette ügyfeleit, ha az adott szakorvossal nem kötött szerződést, egyúttal más, vele szerződésben álló orvosokat ajánlott az adott régióban. Az Általános Egészségbiztosító április 1-jétől a honlapján közzéteszi azon orvosok névsorát, akikkel új szerződést kötött. Azt viszont nem teszi közzé, akikkel nem hosszabbította meg a szerződést. Célszerű tehát megkérdezni kezelőorvosunktól, hogy van-e szerződése a biztosítónkkal - bár az orvos nyilván kénytelen közölni ezt páciensével, hiszen nem teheti ki őt annak, hogy neki kelljen megfizetnie a kezelés költségét, (sán) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb megszorításokra készül a nyugdíjrendszer első pillérében a pénzügyminisztérium. Ivan Miklós pénzügyminiszter terve szerint 2016-tól a Szociális Biztosító csak legfeljebb az országos átlagbérnek megfelelő nyugdíjat fizetne ki, aki ennél magasabb nyugdíjra jogosult, az nem kapná meg az ezen felüli összeget. A tárca tehát véget vetne az első pillér megszolgáltsági alapon működő rendszerének, és csakis szolidáris alapon működővé tenné. A változás nem érint túl sok embert. Szlovákiában jelenleg nem egész nyolcezer személynek magasabb a nyugdíja, mint az országos átlagbér. A 2010-es országos átlagbér 769 euró. Az átlagos öregségi nyugdíj most 352 euró körül mozog. A kormánykoalíció alapjában véve egyetért a legmagasabb nyugdíjak lefaragásával. „Az első pillért szolidárissá kell tennünk, mivel a második pillér működik a megszolgáltsági elven” - mondta Richard Sulik, az SaS elnöke. „Egyetértünk egy felső határral, a megszolgáltság elvének korlátozását el tudjuk fogadni” - vélekedik a Híd alel- nöke, Ivan Švejna. A KDH alapjában véve szintén elfogadhatónak tartja a javaslatot, de Anton Marcinčin alelnök szerint abban az esetben, ha meghatározzák a maximális kifizetendő nyugdíjat, akkor meg kell határozni a befizetett nyugdíjjárulékok felső határát is. Erre figyelmeztet Peter Goliáš, az INEKO gazdaságkutató intézet munkatársa is. Rámutatott, a tervezetnek az a kockázata, hogy a magasabb keresetű személyek az eddiginél is nagyobb arányban igyekeznek majd kibújni a magasabbjárulék fizetése alól, hiszen nem lesz értelme egy bizonyos szintnél magasabb járulékot fizetni, ha az állam megszabja a nyugdíj maximális nagyságát. Mikloš elképzelését üdvözli Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet vezetője is. Szerinte állami nyugdíjként csak egy minimális összeget kellene garantálni, a többit meg a második pillérből kellene megkapnia az állampolgárnak, így az eddiginél is nagyobb szerepet kapna a magánmegtakarításon alapuló második nyugdíjpillér. Ďurana is úgy véli, ha a nyugdíjrendszer változik, akkor a járulékok befizetésén is változtatni kell, hiszen elképzelhetetlen, hogy magas járulékfizetés mellett alacsony nyugdíjat kapjon az érintett személy, (sán, hn) A beteg kénytelen új szakorvost keresni, ha az eddigivel nem hosszabbított szerződést a biztosító (TASR-felvétel) *
