Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám, hétfő

22 Régiósport ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 28. www.ujszo.com Az ekecsi Köles János negyedik éve futballozik a győri ETO-ban Priskin nyomába eredt Tavaly nyártól profi szerződése van az ETO- ban, ahol negyedik éve játszik. Köles János je­lenleg alapember a győ­riek U19-es focicsapatá­ban. ÚJ SZÓ-POTRÉ Nem az első és nem is az utolsó a dél-szlovákiai tinik kö­zül, akit elszippantott a győri futball vonzereje. Van, akit tel­jesen magával ragad, és meg sem áll a magyar válogatottsá­gig, de akadnak olyanok is, akik továbbra is a szlovák címe­res mezben szerepelnek. Közé­jük tartozik az ekecsi Köles Já­nos, aki még nem annyira is­mert, mint Priskin Tamás vagy a Siófokon védő Molnár Péter, de már negyedik éve az ETO- ban futballozik, tavaly nyártól pedig profi szerződése van a zöld-fehér klubbal.,Állandóan játszom az U19-es csapatban, és néha, szükség szerint az NB Il-es együttesben - mondja az irányító középpályás, aki alka­lomadtán a védelem jobb olda­lán is felbukkanhat. - Tizen­négy és fél éves voltam, amikor kikerültem Győrbe. Ismerősöm ajánlott az ETO-nak, és há­romnapos próbajáték után maradhattam.” Jani tizenhárom éve focizik, most a Fehér Miklós Akadémi­án gimnazista. Győrben él, kol­légiumban lakik. „Először az NB I-es csapatban szeretnék gyökeret ereszteni, aztán me­Az ETO U19-es csapatának alapembere (Képarchívum) nedzserem révén más külföldi országban is megpróbálnám” - vázolta fel magának azt az utat, amit a komáromi származású Priskin Tamás is megtett, mi­közben ugródeszka volt szá­mára a győri állomás. Válogatott szinten az ő útja más irányt vett, mint a magyar mezben szereplő Priskiné: Kö­les János háromszor játszott már a szlovák korosztályos vá­logatottban: egyszer az U18- asban és kétszer az U19-esben. „Igaz, csak barátságos mérkő­zésen jutottam szóhoz, de kap­tam lehetőséget. Most is tagja vagyok a bő U19-es keretnek. Nyáron Eb-je lesz korosztá­lyunknak, remélem, bekerülök a nevezettek közé” - bizakodik az ekecsi tini. Nincs egyedül a dél-szlová­kiai fiatal labdarúgók győri kü­lönítményében: csapattársa a nyáradi Miklós Viktor, és még náluk fiatalabb tehetségek is Győrött bontogatják szárnyai­kat. Legutóbb Medgyes Sinan, az ismert távolugrónő, Renáta fiatalabbik öccse érkezett az ETO-ba. (jmk) Szabó Bálint gútai cselgáncsozó egyszer az olimpián szeretne indulni Csapattársa legyőzését tartja legnagyobb sikerének BORKA ROLAND Eddigi legnagyobb sikerél­ményének csapattársa legyőzé­sét tartja. A gútai Szabó Bálint cselgáncsozó országos bajnok, a jövőben elképzelhető, hogy építész vagy programozó lesz. „Ha jól emlékszem, másodi­kos vagy harmadik osztályos lehettem, amikor a nagyszü­netben megnéztük a gútai csel­gáncsklub bemutatóját Vincze Ferenc edző vezetésével. Meg­tetszett a koordinált mozgás, a dobások és a küzdelmek. Az osztálytársam úgy döntött, hogy jelentkezik, aztán én is ott maradtam.” Nem volt számára idegen a sportolás, hiszen négyéves korától úszott. „Csa­ládban van - mondja -, bátyám vízilabdázik. Nálunk mindenki szereti a sportot. Számomra a cselgáncs a küzdelemről, helyt­állásról és az önkontrollról szól. A győzelem mellett a vereség is fontos, mindkettőt el kell tudni fogadni.” A sikerek és kudarcok egy­aránt formálták személyiségét, elősegítették szellemi fejlődé­sét. így sikerült több érmes he­lyezést elérnie Szlovákia néhány cselgáncsversenyén. Országos megmérettetéseken is jónéhány arany-, ezüst- és bronzérmet szerzett, ám legnagyobb sikeré­nek mégis csapattársa felett ara­tott győzelmét tartja. „Murányi Gábor klubtársammal mindig fej-fej mellett haladtunk a ver­senyeken. Közösen jártunk, s volt, hogy a döntőben egymás el­len kellett küzdenünk. Sokáig ő maradt felül, ám később én is nyertem. így lettem szlovákiai bajnok is, ami mérhetetlen elé­gedettséggel tölt el.” Számokbűvöletében Bálint jelenleg a komáromi Munka Utcai Magyar Tannyel­vű Alapiskola végzős tanulója, ám már most komoly elképzelé­sei és tervei vannak a jövőjét il­letően. Kedvenc tantárgyai kö­zé tartozik a matematika és a fi­zika. Szeret tanulni, új ismere­teket szerezni. Kedveli az óra­közi foglalkozásokat is, hiszen az iskolában hamar új barátok­ra tett szert. „Jól érzem magam a suliban, igencsak megfelel az elképzeléseimnek. Két hét alatt beilleszkedtem a közösségbe, a többiek hamar befogadtak. Ősztől a Selye János Gimnázi­umban folytatnám tanulmánya­imat, és egyszer majd építész­ként vagy programozóként sze­retnék elhelyezkedni.” Az építészetre Duhajban ta­T Szabó Bálint (A szerző felvétele) Iáit rá, amikor megcsodálta az ottani épületegyütteseket. „Szü­leimnek utazási irodájuk van, édesanyám idegenvezető, és ennek köszönhetően már több­ször jártam Duhajban. Teljesen elámultam a látottakon, az épü­letek hatalmasak, változatosak és ez lenyűgözött. Érdekelni kezdett a felépítésük és szerke­zetük. Nagy dolog lehet olyano­kat felépíteni. Jó lenne egyszer, hogy ha az általam tervezett épületet csodálhatnák mások.” Ötkarikás álmok A sport és a tanulás körül fo­rog az élete. A tizennégy éves fi­atalembernek azonban nagyra törő álmai vannak. Megfogal­mazása szerint részt venne egy olimpián. Akár a közönség sora­iban is, de számára sokkal iz­galmasabbnak tűnik a verseny­zés. „Nincsenek hiú reménye­im, de akármi megtörténhet. Egyelőre szeretnék még jobbá válni, tovább edzeni és fejlesz­teni cselgáncsbeli képességei­met. Jelenleg harmadik kyu technikai fokozatom van, és a serdülők elsőligás csapatának vagyok a tagja. Az idősebb diá­kok kategóriájában csapatunk második helyet szerzett az or­szágos bajnokságon. Büszke vagyok a sikereinkre.” Az eddigi eredményessége egy lépés lehet a hőn áhított célok felé. Bálint éli a diákok mindennapi életét. Szabadidejében szívesen hódol a semmittevésnek, internete- zik, tévét néz vagy éppen a szá­mítógépen futballjátékot ját­szik. Szívesen utazik és ismer meg új tájakat, embereket. Ajö- vőben több változatos tevé­kenységet szeretne folytatni. A kä tizenegyes csatája: Ivanová (12) előtt Suja üldözi Taraszavát (Jón Čikovský felvétele Ötvenpontos vereséggel zárta az idényt a somorjai női kosárlabdacsapat Csődöt mondtak a légiósok J. MÉSZÁROS KÁROLY Dunaszerdahely. Két dolog miatt izgulhattak a nézők a vé­gén: a hazaiak dobnak-e ötven, illetve a vendégek száz pontot. Egyik sem következett be, mert 48:98 lett a végeredmény. A győztes kiléte már a mérkőzés első perceiben eldőlt: az újonc somorjaiak szerezték az első kosarat, de utána már csak a rózsahegyiek találtak be sorra, igaz, néha a hazaiak is ered­ményesek voltak. Az első ne­gyedben 12, a másodikban 13, a harmadikban 8, a negyedik­ben pedig 15 pontig jutottak. Nagyon gyenge dobóteljesít­mény! S mivel a liptóiak mind­egyik játékrészben húsznál több pontot szórtak, egyáltalán nem volt kétséges, ki győz a két együttes második összecsapá­sán a női kosárlabda extraliga negyeddöntőjében. Miután Liptóban is a rózsahegyiek nyertek, így 2:0-s összesítéssel kerültek az elődöntőbe, ahol a Popraddal találkoznak. A so­morjai újonc pedig befejezte a bajnokságot. Hetedikként zárt, megmenekült, playoff-ráadása mindössze két sikertelen pró­bálkozásig tartott. Furcsa módon a szombati meccsen éppen a légiósok mondtak csődöt Diósi Albert együttesében. Mindhárman - Hodgson, Muller-Gamer, Fili- pe - a kezdőben kaptak helyet, de teljesítményükkel gyorsan lehívatták magukat a pályáról. Suja ezúttal is pontjaival (19) és karmesteri villanásaival sok­szor egymaga vette fel a harcot a rózsahegyi túlerővel szem­ben, pontszerzésben Orosz (12) került a közelébe. S ha már idényzáró van, kosarazzon az összes nevezett játékos, vél­te Diósi, s míg a légiósok szé­gyenszemre ültek a csere­padon, sorra futottak be a pá­lyára a somorjaiak: Slama, Ja- kubík, Mraéková, Krajcsovics, Raková, Fekete... „A profiknak másképpen kell játszani, mint a nem profiknak. A vicc pedig az, hogy a nem profik jobbak vol­tak, mint a profik. Ezért meg kell fordítani a szerepköröket: azokból amatőrt kell csinálni, emezekből meg profit - mond­ta a meccs után a tapasztalt csallóközi szakember, ő profi­nak azt tartja, aki játéktudásá­val tűnik ki, és nem pénzért ko­sarazó játékos. - Messze nem hozták azt a légiósok, amit vár­tunk tőlük, pedig a rózsahegyi­ek nem játszottak olyan jól, mint odahaza. Most csak ját­szottak, mi meg kritikán aluli teljesítményt nyújtottunk. Az első meccsen csak egy negyed­ben kerekedtek felül, különben kiegyensúlyozott összecsapás volt, itt gyorsan eldőlt minden. Nem ment a dobás, és védeke­zés sem volt.” Még szerencse, hogy ötven­pontos vereséggel megúszták a csallóköziek. A női kosárlabda extraliga eredményei a 25. oldalon Tizennyolcadszor rendezték meg a Szenei Kéz szkanderversenyt A hazai Debnárová duplázott Lucia Debnárová (szemközt) ádáz küzdelemben orosz vetélytársá- val, Larinovával (A szerző felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Szene. A Napfényes Tavak városában a hétvégén immár 18. alkalommal rendezték meg a Szenei Kéz nemzetközi szkanderversenyt, amely része az Európa-kupa versenysoro­zatnak. A nagyszabású meg­mérettetésen tizenöt ország 154 sportolója vett részt, köz­tük a sportág olyan kiválóságai, mint az orosz Jekatyerina Lari- nova, az ukrán Rusztam Baba- jev, a bolgár Sztojan Golemov, a belga Cedric LaCola, vala­mint a szlovákok kiválósága, Ján Germánus. A hazai közönség előtt sike­rült dupláznia a szenei Lucia Debnárovának, aki a 60 kilo­grammosok kategóriájában mind bal, mind pedig jobb kéz­zel legyőzte nagy riválisát, az orosz Jekatyerina Larinovát. A két versenyzőnő a legutóbbi két vüágbajnokságon az arany- és az ezüstérmen osztozott meg egymással. A szenei rendezvény további fénypontja a tizenegy­szeres világbajnok Ján Germá­nus szereplése volt, aki ezúttal is diadalmaskodott, mégpedig a 85 kilogrammosok jobbkezes kategóriájában. Germánus a fi­náléban a bolgár Cvetan Gasev- szkijt győzte le. Tizenkét magyar szkanderes volt ott a szenei versenyen, két­szeres győztes lett a juniorok 70 kg-os súlycsoportjában Bar- zsó Alexander: mind jobb, mind pedig bal kézzel az élen végzett. A felnőttek mezőnyében a 95 kg-os kategóriában ballal első helyezett lett Kovács Pé­ter. (susla)

Next

/
Thumbnails
Contents