Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-28 / 72. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 28. Régió 3 Nagytárkányban a rendszerváltás óta csupán két, magánkézben lévő lakóház épült Nem épülnek új bérlakások Nagytárkány. Abodrogközi településen a korábbi elképzelésekkel ellentétben mégsem épülnek új bérlakások, a község ugyanis ilyen jellegű beruházás elvégzéséhez a megadott határidőig nem igényelt támogatást. LECZO ZOLTÁN Nagytárkányban a múlt évben kollaudálták azokat a bérlakásokat, melyeket a falu a Fő utca és a Petőfi utca kereszteződésénél lévő telken építtetett, így a bérleményekbe már beköltözhettek az új lakók. A hat darab kétszintes, egyenként 65 négyzetméter alap- területű lakóegység építését 2009-ben kezdték meg. Az ön- kormányzat által vásárolt parcellán zajló 324 970 eurós beruházás költségeinek 25 százalékát az építésügyi és régiófejlesztési minisztériumtól elnyert támogatásból, a fönnmaradó 75 százalékot pedig az Állami Lakásfejlesztési Alaptól felvett hosszú lejáratú kölcsönből fedezik. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a községnek az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kiadásokat, valamint a tereprendezési munkálatok költségeit is vállalnia kellett. Kopasz József, Nagytárkány polgármestere lapunknak elmondta, bár az újabb lakások építéséhez szükséges tervdokumentációval, építési telekkel és engedéllyel is rendelkeznek, valamint megfelelő számú igénylést is nyilvántartanak, a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben egyelőre további bérlakások építésének költségeit nem tudják vállalni. A lakásépítés támogatásának feltételei időközben megváltoztak, az állam csak az eddigi- eknék kisebb alapterületű bérlemények kialakításához nyújt segítséget, s ilyenek iránt - az előzetes felmérések szerint - nem mutatkozik kereslet. Nagytárkányban egyébként 2003-ban és 2005-ben is átadtak egy-egy kétszintes, tizenkét lakóegységből álló bérházat, ezek a beruházások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a falu lakosainak száma az elmúlt időszakban több mint 150 fővel növekedjen. A falunak 2001-ben 1340 lakosa volt, jelenleg pedig 1496-an élnek a településen. A helyi óvodában és iskolában állandósult a gyereklétszám, idén csupán 17 gyereket írattak be a magyar alapiskolába, az elmúlt években azonban 24 illetve 27 elsősük volt, s az elkövetkezőkben újabb létszámnövekedésre számítanak. Érdekesség, hogy míg a község néhány év alatt 30 bérlakást építtetett, addig a rendszerváltástól eltelt 20 év alatt a faluban mindössze két magánkézben lévő lakóház épült. A bérlakások iránt egyébként folyamatos a kereslet, a polgármester elmondása szerint jelenleg minden bérlemény ki van adva, a községi hivatalban pedig 6-7 új igénylést tartanak nyilván. Csupán egy magyar óvoda képviseltette magát a két év után megrendezett országos versenyen Több mint százhatvan óvodás versenyzett JUHOS MELINDA Nagyfödémes. Az ország minden szegletéből érkeztek óvodások az Aranyország óvodás tehetségkutató versenyre. A legeredményesebbek között magyar óvodás is akad. Az országos megmérettetésen huszonhat óvoda százhatvanhét növendéke mérte össze ügyességét sport, irodalmidrámai, zenei-művészeti és egyéb kategóriában. A közoktatási minisztérium által rendezett verseny országos fordulóját első ízben rendezték meg a Mátyusföldön. Katona Edit, a nagyfödémesi óvoda igazgatónője, a verseny egyik szervezője elmondta, hogy február végén szintén a községben szervezték a regionális fordulót. „A regionális versenyre az óvodai szinten eredményes gyerekek jutottak el. Itt a mi régiónkban az irodalmi-drámai kategóriát a kategória egyeden magyar versenyzője, a rendkívül ügyes Mihalovič Veronika nyerte a taksonyi magyar óvodából. Az egyéb kategóriából pedig egy nádszegi kisfiú, Sárkány Alex origami készítő jutott az országos versenybe” - mondta lapunknak Katona Edit. A két gyermek szerdán is remekelt. Veronika a zsűri különdíját szerezte meg, Alex pedig ismét megnyerte az egyéb kategóriát. A sport és mozgás kategóriát a jánosházai kis ovisok nyerték. Eperjesről, Selmecbányáról is érkeztek óvodások, de csupán egy magyar óvoda, a taksonyi jelentkezett a versenybe. Katona Edit ezért abban bízik, hogy a jövőben már a magyar ovisok is nagyobb számban bekapcsolódnak. Mint mondta, többen az utolsó pillanatban mondták le a részvételt betegség miatt. „Rendkívül sok tehetséges gyerek van, viszont nekik nincs sok lehetőségük a bemutatkozásra. Ilyen versenyeken a gyerekek tanulnak egymástól, mi pedig ötleteket merítünk. A gyerekek bemutatkozhatnak, nagyközönség, zsűri előtt fellépni egy újfajta lehetőség és motiváció számukra. Arra is lehetőség nyílik, hogy a tehetségeket időben felfedezzék, támogatni tudják” - nyilatkozta Katona Edit, akitől megtudtuk, hogy ugyan a verseny az oktatási minisztérium támogatásával valósul meg, a szervezéshez nem kapnak anyagi támogatást, mindent önerőből oldanak meg a szülők, a vállalkozók és az ön- kormányzat segítségével. A pedagógusok nagy hangsúlyt fektettek a produkciók mellett a kosztümökre is (A szerző felvétele) JOGI TANACS Idegen tulajdon a magántelken A tulajdonomban levő ingatlanon van a község kultúrháza és sportpályája. Mindkét létesítmény régebben épült, még a kommunizmus alatt. E földterületek tulajdonjogát tulajdonlapokkal tudom igazolni. A területek a tulajdonlapon szántóföldnek vannak feltüntetve és a község külterületnek nyilvánította őket, ami már rég nem igaz, hisz mindkét létesítmény a falu közepén van. Legnagyobb gondom, hogy nem tudok megegyezni a községi hivatallal a bérleti díjat illetően. Ők írtak egy bérleti szerződést, amit én nem fogadtam el és nem írtam alá, mert keveslem a bérleti díjként felajánlott összeget. A földterületek nagysága 1 925,5 négyzetméter, a község által felajánlott bérleti díj 9,91 euró (egy hektár földterületre 50 eurót számítanak). A szokásos költségeket a község viseli. Hogyan lehetne a fennállt helyzetet rendezni? A szocializmus alatt megengedett volt idegen földön építkezni. Ennek következményeként számos olyan esettel állunk szemben, hogy a telek és a rajta álló építmény más-más személyek tulajdonában van, miközben viszonyuk máig sem rendezett. A 66/2009-es, az állami tulajdonból önkormányzati és megyei tulajdonba kerülő építmények alatt fekvő földek vagyonjogi elrendezésére irányuló intézkedésekről szóló törvény értelmében a község felhasználhatja a tulajdonában lévő földeket az efféle problémás viszonyok rendezéséhez. Tehát a tulajdonában lévő építmény alatti földterületért - melynek tulajdonosává nem vált akkor, mikor a rajta álló építmény tulajdonjoga az államról reá szállt - cserébe felajánlhatja ezen telek tulajdonosának e ugyanazon kataszteri területen belül fekvő saját földterületét. Például szántóföldért cserébe hasonló minőségű és kiterjedésű szántóföldet, mint az eredeti volt. Ha ilyen föld nem áll rendelkezésre, a 330/1991- -es számú telekrendezési törvény alapján kell eljárni, mely szerint - a helyzettől függően - szóba jöhet pl. a földosztás/egyesítés vagy pénzbeli kompenzáció. A 66/2009-es törvény csak a közérdeket szolgáló építményekre vonatkozik (ide sorolható a falu kultúrháza és sportpályája is), a vállalkozásban használt építményekre nem. Ha a község, az építmény jelenlegi tulajdonosa, a törvény hatálybalépésének napján - 2009. július 1-jén - nem állt az építmény alatt fekvő föld tulajdonosával szerződéses viszonyban annak használatát illetően, akkor számára e napon szolgalmi jog keletkezett (právo zodpovedajúce vecnému bremenu). Ézen törvényből eredő szolgalmi jog alapján birtokolhatja és használhatja a község az építmény alatti földet, míg sor nem kerül a felek közti végleges vagyoni rendezésre. E teher viseléséért a föld tulajdonosa ellenértékben részesülhet. A szolgalmat a kataszteri nyilvántartásba is be kell jegyezni. Mivel olvasónk nem említi, hogy a tulajdoni lapján szerepelne efféle bejegyzés, valamint tekintettel arra, hogy a községi hivatal is bérleti szerződés útján próbálja viszonyukat rendezni, tudni érdemes, hogy ha az önök viszonyára a fent írtak nem vonatkoznak, és más jogszabály sem korlátozza a felek szerződési szabadságát (pl. az árakról szóló 18/1996-os számú törvény vagy a 229/1991-es földek vagyonjogi elrendezéséről szóló törvény), akkor a bérleti díj meghatározását illetően a felek egyezsége lesz mérvadó. Veszelei Viktória jogász EZ ITT A KÉRDÉS Nem tart a japán fukusimai atomerőműből érkező sugárszennyezéstől? Flórián Róbert Szabolcs, Kassa: Természetesen^ atomenergia kérdésének, a véleményekből és nyilatkozatokból azt látom, nincs kizárva még az sem, hogy minket is érintsen valamilyen mértékben a sugárzás. Mindenesetre szörnyűséges egy ilyen katasztrófa és csak remélni tudom, hogy találnak valamilyen megoldást az atomerőműből terjedő radioaktív sugárzás megfékezésére. Sajnos ilyen esetben még azt sem mondhatjuk, hogy • előre felkészülhettek volna a katasztrófára, mert senki nem tudhatta, milyen pusztítást végezhet egy ilyen földrengés, illetve a közvetlen utána kialakult cunami. Minden tiszteletem azoké az embereké, akik ott élnek és a megszokott hétköznapi dolgok helyett ilyesmivel kell foglalkozniuk. Lukács Nikolett egyetemista^ Tornaija: fa miatti nukleáris szennyeződés fenyegetné, de sajnos egyre aggasztóbb hírek érkeznek, így akár az is előfordulhat, hogy nálunk is problémát okozhat a radioaktivitás. Hogy ideér-e a szennyeződés, azon is múlik, müyen gyorsan sikerül megoldani a műszaki problémákat a sérült reaktoroknál, milyen lesz az időjárás, lesznek-e további szivárgások. Egyetemista társaim közül többen azt mondták, hogy egy Kassa fölött többször is átrepülő helikopter a sugárzás szintjét mérte néhány napja, de nekem nincs erről pontos információm. Ha komoly gond lenne, a hivataloknak tájékoztatni kellene a lakosságot. Mivel ilyenről nem tudok, azt hiszen, most még nincs ok nagyobb aggodalomra. Ez sajnos bármikor változhat. Koleszár János eladó, Ki- rályhelmec: F"' -Jť v Nem hiszem, FvpiljjSi hogy a japán at LP_ ľy omerőmű-ben j j történtek miatt ■MB' ■í--' Jij| itt, Szlovákiá- P ' ban reális véné az emberek egészségét. A radioaktív szenynyeződés a nagy távolság miatt szerintem csak minimális hatással lesz az itteni környezetre. Az egyedüli veszélyt az jelentheti, ha az ellenőrzést megkerülve olyan termékek vagy nyersanyagok jutnak el Japánból hozzánk, melyek sugárszennyezettek. A mostaninál nagyobb aggodalomra lett volna okunk a csernobili reaktor robbanásakor, hiszen az az erőmű csak pár száz kilométerre van tőlünk. Akkor sokáig tudomásunk sem volt arról, hogy mi történt. Később pedig a hivatalos szervek csak arról tájékoztatták a lakosságot, ami szerintük az emberekre tartozott, (mm, szász, leczo)
