Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-26 / 71. szám, szombat
Koltai Lajos: „Párhuzamosan több filmmel foglalkoztam, és mindegyikhez szinte naponta kértek új szereposztást. Még ahhoz is, ami már megszűnt." 24 Szombati vendég ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 26. www.ujszo.com Világsztárokat rendez, de nem magyar filmben Operatőrként már világ- viszonylatban is a legjobbak között jegyzik, rendezőként most készül harmadik filmjére Koltai Lajos. A szereplőlistán ismét világsztárok nevei olvashatók. SZABÓ G. LÁSZLÓ Rendezői bemutatkozása Kertész Imre 2002-ben Nobel- díjjal kitüntetett regényéhez, a Sorstalansághoz köti. Ezt követően Michael Cuningham forgatókönyve alapján az Estét vitte mozivászonra. Most pedig a Famow grófjáról Treehouse-ra változtatott „nyári történet” előkészületi munkáin dolgozik. A forgatás előreláthatóan már májusban elkezdődik. Mivel töltötte az elmúlt három évet? Hogyan viselte film nélkül? Nehezen. Több terve is volt az Este után. Én egy ötvenhatos történetre emlékszem. Az is volt. Meg más is. Párhuzamosan több filmmel foglalkoztam, és mindegyikhez szinte naponta kértek új szereposztást. Még ahhoz is, ami már megszűnt. Volt egy tervem Lola Montezről, a nagyhírű táncosnőről is. Vagy te, a rendező, és behozod a színészeket, akiket érdekel a dolog, és van a producer, aki majd rád, rátok hivatkozik, és reménykedik, alig várja, hogy egyszer csak megjön a pénz a filmhez. Ha szerencséd van, bekapják a horgot. Na, itt nem volt! Sajnálom. Remek szerep lett volna egy nagy színésznőnek. Halálos beteg a nő, tudja, hogy meg fog halni, drogokon él, csendben búcsúzik az élettől, de még mindig táncol. Lola Montez. Jó film lehetett volna. Rengeteget foglalkoztam ezzel is, beszéltem róla, megírták, találkozókra jártam, elment az idő, mégsem született meg semmi. Borzasztó. Közben ráakadtam egy gyönyörű magyar regényre. Szobotka Tibor írta. Züzü vendégei. Bevallom, nem is hallottam róla. Igen, mert mindenki a feleségét, Szabó Magdát olvasta. Pedig Szobotka is remek író volt. A Züzü is nagyszerű olvasmány. Úgy szerettem bele, mint a Sors- talanságba. Speciális mű, szenzációs regény remek karakterekkel. Na, ezt is boldogan megcsinálnám. De ma semmilyen magyar filmre nincs esély. Ez viszont csak magyar film lehet, igazi magyar történet. Hány éve már, hogy elkészült az Este? Három. Nehéz volt eljutni idáig, hogy egy újabb rendezés kapujában álljon? Családom van, gyerekeim, négy unokám. Ez is rengeteg elfoglaltság, rengeteg felelősség. A velük való együttlét egy darabig eltartja az embert, aztán egy idő után ez is kevés, kell valami más, hiányzik a film. De azért tudtam olyan jól ellenni velük, mert annyi tervem volt. Ezek közül emelkedett most ki toronymagasan a Treehouse. Ami magyarul ugye, fára épített házikót jelent. Minden gyereknek van ilyen Amerikában. Legalábbis azokban a családokban, ahol kert van. Fenn a kuckó a fán. Mehetnének a kert végébe is, de a magasban valahogy érdekesebb. Az a te világod, oda felmenni nem könnyű, nyilván sokan le is estek már, de ha megszoktad, megszeretted, ott is lehet magánéleted. A srácoknak pedig ez kell. Honnan jött az ötlet, a forgatókönyv, a felkérés? Felhívtak, hogy találkoznék-e egy német producerrel. Másnap találkoztunk, és mondta, hogy lenne itt egy film, és azzal édesgetett, hogy újra dolgozhatnék azzal a színésszel, akivel már három filmben dolgozhattam. Elolvastam a könyvet, nem nagyon tetszett, és elképzelni sem tudtam, mit kezdjek vele. Mondták, hogy igen, ők ezt tudják, de mert jó az alapötlet, szívesen meghallgatják a véleményemet, csak soroljam, min kellene változtatni. Eredetileg Edward von Kaiserling német író írta egy gróf életéről. Nagyon soványka történet volt. Egy angol forgatókönyvíró aztán feljavította, átírta és kiegészítette a sztorit, a karaktereket pedig ki- színesítette. De még mindig nem elég jól. Az eredeti novella egy nyár hangulatának a leírása. Hazajön a fiú a kollégiumból, az apjával élnek egy kastélyban. És van egy másik család, túl a dombon. Eredetileg Litvániában játszódik a történet, nálunk Németországban, és a tervek szerint a német-lengyel határon forgatunk majd. A másik helyen viszont apa nincs. Ott két lánynyal él egyedül az anya. Ők ösz- szetartanak, szeretik egymást. Az apa és a fia között állandó a feszültség. Az ő házukban van egy lengyel szolgálólány, egy idős néni, aki az egész családot ismeri, és egy ugyancsak idős férfiember, Buttler, aki a ház pénzügyeit intézi. A fiú átjár a másik kastélyba, és szerelmes az egyik lányba. Apa és fia között miért romlott meg a kapcsolat? Lényeges kérdés, amely újabb felvetéseket von maga után. Volt nemrég egy szöveg-összeolvasó próba Londonban, amelyen rengeteg fontos kérdés merült fel a színészek részéről. „Én azt akkor is tudni szeretném, ha nem lesz a fűmben” - hallottam szinte minden szereplőtől. Elképesztő mennyiségű kérdéssel bombázták a forgatókönyvírót. „Ha ezt nem látom világosan, nem tudom eljátszani a figurád’ - mondták. Es teljesen igazuk volt. Hatalmas listával ment haza az író, nagyon sok választ kell beleszőnie a történetbe. Nem irigylem őt, de szerencsénk van, mert imádja az újraírást. Ezt nagyon kevesen szeretik. Amerikában üyenkor szoktak újabb és újabb írót felkérni, az eredetit már nem is látod. A miénk marad, mert imádja a munkáját, hogy egy történetet újra összerakhat. Jó ötleteket kapott. Most minden színész arra vár, hogy megkapja-e azt, amit megbeszéltek. A történet két kulcsfigurája egyik oldalon az apa, a másik kastélyban az anya. Jeremy Irons és Kim Cattrall. Jeremyvel a Csodálatos Júliában dolgoztam, amelyet Szabó István rendezett. Egyszer voltam nála New Yorkban is, egy másik film miatt. Vittem neld megmutatni a háborús történet forgatókönyvét. Ez is egy korábbi terv volt. Hosszasan beszélgettünk róla, tetszett is neki, biztatott, hogy: „Ez az, amit meg kell csinálni!” Közben beúszott ez a másik fűm, a Treehouse. Kimentem hozzá a Korda Stúdióba, itt forgatott most nálunk, a Borgia család című televíziós sorozatban. Itt ez a két anyag, mondtam neki, az előbbi kimondottan neked készült. „S neked melyikhez van most nagyobb kedved?” - kérdezte. Látta rajtam ugyanis, hogy én a háborúsat szeretném. En boldogan megrendezem azt is, ha úgy alakul, mondtam, de ha ezt az újat szeretnéd, vágjunk bele, az most úgyis jobban áll, erre inkább lesz pénz. így döntöttünk tehát a Treehouse meűett. Ki játssza majd a fiát, aki már felnőtt, de még mindig őrzi gyerekkora relikviáit? Tom Sturridge, aki a Csodálatos Júliában Annette Bening fia volt. Huszonöt éves, de még tizennyolcnak is mondhatná magát. Londonban, a lakásában fogadott egy hónapja, pontosan úgy nézett ki, mint a Szabó-filmben. Szinte lázban tartja őt a szerep. Az anyja elvesztésének körülményeiről nem tudunk sokat, hogy ki mit követett el ellene, az el van tussolva. Nyár van, rosszul sikerült a srác vizsgája, ez az alapkonfliktus, de az apa mindenkinek azt hazudja, hogy nincs baj a fiával, miközben az sem tetszik neki, hogy otthon akarja tölteni a nyarat. Pénzük a földből van, a kastély körüli birtokból, és a másik oldalon, a másik kastélyban élők számára is a föld jelenti a megélhetést. A nyár során aztán kiderül, hogy itt mindenki mindenkivel viszonyban van. A meghalt feleségről menynyit tudunk meg a történet elején? Annyit, hogy a sírját a félje ásta meg a temetőben. De viszonya van a másik nővel. Ő volt a nagy szerelme. És hogyan halt meg a nő férje? Ez a nagy kérdés. Természetes halállal vagy megölték, esetleg öngyilkos lett, mert tudott a felesége viszonyáról. Ez majd a filmből kiderül. Az apát - Jeremy Ironst - viszont most a nő idősebb lányához fűzik gyengéd szálak. Ugyanis nem tudja, hogy a saját lányába szerelmes. A fia jön rá, aki állandóan álomképekkel kínlódik. Édesanyja képe ott van az ágya mellett, esténként, mielőtt aludni menne, elbúcsúzik tőle. Lélekben még mindig nagyon erősen kötődik hozzá. Az anya is megjelenik a történetben? Éppenhogy csak. Pici szerep. Szóltam Glenn Close-nak, hátha elvállalja. Azt mondta: „Sutyi, ne haragudj, nem is olvasom el. Sokat játszom, ha van egy kis időm, az a családomé. Egy kis szerep kedvéért nem megyek el Európába.” Megértem őt. Az Estében is kis szerepe volt, amelyet istenien játszott, de ez most még annál is kisebb. Két forgatási nap. Amikor felmerült, hogy Buttler szerepére, aki az egész család életét végigasszisztálja, s minden titok tudója, Peter OToole-t kellene felkérni, megkérdezték tőlem, miért nem hozom akkor Vanessa Redgrave-et az anya szerepére. De ugyanazt kérjem tőle, amit az Estében csinált? Ott is az élettől búcsúzik. Lehet, hogy szeretetből eljönne, de eljön más is, ez nem lehet gond. Az viszont már biztos, hogy a film díszlettervezője a Schindler listája látványtervezéséért Oscar-díjat kapott Allan Starski lesz. Aki már őijöng, hogy dolgozni szeretne. De míg nem vüágít előttünk a zöld lámpa, senki nem mer pénzt költeni. A helyszínkeresés mellett a kosztümöket is meg kell csinálni. A fiúnak például lesz egy speciális kabátja, olyan vagabund darab, mintha egy színházi öltözőben találta volna. Jól áll rajta, Nani, a házban élő idős asszony mondja is neki, hogy: „Az apádnak is volt egy ugyanilyen.” De lehet, hogy éppen azt hordja, és ezért is olyan ideges az apa. Ezt még tisztázni kell. Csak azt tudjuk, hogy mindent szóvá tesz a fiának. Még azt is, hogy mit eszik. Közben a fiú az egyetlen, aki megmaradt az életében. Mindenki más már a múltat jelzi. De előkerül az anya naplója, amelyben megelevenedik egy elképesztő szerelem. Ki lesz a film operatőre? Pados Gyula, akivel a Sorsta- lanságot és az Estét forgattam. Most Amerikában él, bekerült a reklámszakmába, ami nagyon jó. De már ő is nagyon várja, hogy mikor kezdünk. Mivel tölti a forgatás előtti utolsó egy-két hetet? Testileg- lelkileg felkészül egy erős menetre? Mivel kondicionálja magát? Annyiféle hatás ér naponta, hogy még egy egyszerű családi dolog is képes megfosztani az energiától. Mész lefelé a lépcsőn, s mire leérsz, úgy érzed, rövidebb vagy. Másnap megoldod a problémát, és megint jobb a közérzeted. Jössz felfelé. A forgatást szeretem a legjobban. Olyankor már nem foglalkozhatsz mással. Azzal kelsz, azzal fekszel, az éjszaka nagyon rövid részét töltőd olvasással. Állandóan a munkán agyalsz, és az a legjobb. Eljutnak hozzád a napi gondok, próbálsz mindent megoldani, de a forgatás a legszentebb idő. Az összes színészedre figyelned kell, a tiéidre, a családodra olyankor alig jut időd. „A Lajos soha nem hagy minket egyedül - mondták a nagyok az Estében. - Mindig ugyanazt a levegőt szívja, mint mi.” Igen. Nem mozdulok mellőlük. Még a kaszkadőrök épségéért is felelősnek érzem magam.
