Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-26 / 71. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 26. Vélemény És háttér 7 A legfeltűnőbb, hogy eltűnt valamennyi utalás 1989-re, mintha nem is lett volna Alkotmány nemzeti szellemben A magyar alkotmányo­zás folyamatáról közölt terjedelmes írást a leg­frissebb Die Zeit. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ A német hetilap a bevezetőben azt írta: „Orbán Viktor úgy építi át sajátállamát, ahogyneki tetszik.” „Magyarország új alkotmánya erősíti az uralkodó pártot, a par­lament és a bíróságok rovására” - tette hozzá. Alice Bota szerint mindennek gyorsan kell lezajla- nia. Olyan gyorsan, hogy „az al­kotmány atyjainak egyike saját alkotmánytervezetét a vonaton iPad-jén dolgozta ki.” A lap sze­rint miközben Szájer József, a Fi­desz európai parlamenti képvise­lője Strasbourg és Brüsszel között utazott, egyes fejezetekkel a vo­naton készült el. Alice Bota emlé­keztetett, hogy Orbán pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a vá­lasztásokat, és „megkezdte az ál­lam átépítését úgy, ahogy neki tetszik”. A miniszterelnök „rend­szerváltásról” és „nemzeti forra­dalomról” beszélt - írta a lap. „Ki­választotta azt az elnököt, akit ő akart, új intézményeket hozott létre - például a médiahatóságot -, új törvényeket, melyek közül néhányat, például a médiatör­vényt egész Európában hevesen vitattak.” Most az új alkotmány vannapirenden-írtaalap, utalva arra: még konzervatív alkot­mányjogászok is figyelmeztet­nek, hogy kevés az idő egy új, jobb alkotmány kidolgozására. A Die ZeitszerintOrbánnemakararégi alkotmánnyal élni. Az újság em­lékeztetett arra, hogy az fő vona­laiban 1949-ből származik, az 1989-es békés, a kommunisták­kal kialkudott rendszerváltáskor alaposan megváltoztatták. A ke­retek megmaradtak, a tartalmat megreformálták. A régi alkot­mány preambuluma utalt arra, hogy csak átmeneti időszakra ér­vényes, amíg a magyar nép nem hoz létre egy újat - tette hozzá. A régi alkotmánynák megvoltak a gyengeségei, és gyakran egészí­tették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart meg­szabadulni tőle. „Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg” - írta a lap, idézve Salamon Lászlót, a parlament al­kotmány-előkészítő eseti bizott­ságának elnökét. Orbán számára a szimbolikáról van szó, még an­nak a veszélynek az árán is, hogy az új alkotmányra azt a címkét ragasztják majd: az egyetlen párt alkotmánya. .Avagy egyetlen emberé, aki a választásokon nagy győzelmet aratott, és ebből szár­maztatja a legitimációt minden lépésre”-fogalmazottahetilap. A Die Zeit emlékeztetett: az el­lenzék még tavaly közölte, nem vesz részt az alkotmány kidolgo­zásában. A szocialisták és a „Zöldek” bojkottálnak minden ezzel kapcsolatos vitát. „Az új al­kotmányt szinte egyedül a Fidesz dolgozza ki, a Fidesz vitatja meg és a Fidesz is hagyjajóvá” - hang­súlyozta a lap, utalva'arra, hogy csak a kis kereszténydemokrata párt működik együtt. Az egyetlen szélesebb legitimációt a válasz­tóktól a 800 ezer kérdőívre beér­kezett válaszokjelentik-véleke- dett a cikkíró. A német lap szerint az alkot­mánytervezet mind jogilag, mind politikailag „nyugtalanító”. „Kü­lönösen nyugtalanítóak” az al­kotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályok - emelte ki a szerző, utalva államjogászok ag­godalmára, hogy erősen korlá­tozzák az alkotmánybíróság ha­tásköreit. A lap szerint politikai függőségek is kialakulhatnak, mert az alkotmánybírók újravá­laszthatóklesznek. A cikkíró szerint „a legnyugta­lanítóbb az alkotmány szellemi­sége”. A Die Zeit szerzője arra utalt, hogy a preambulum hang­súlyozza „a kereszténység nem­zetmegtartó erejét”, dicsőíti Szent István királyt, aki ezer év­vel ezelőtt szilárd alapokra he­lyezte a magyar államot, a közös­ség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt nevezi meg. És megállapítja, hogy Ma­gyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommuniz­muson. A legfeltűnőbbnek a Die Zeit azt nevezi, hogy „eltűnt vala­mennyi utalás 1989-re”. A heti­lap emlékeztetett: a Magyar Köz­társaság elnevezés 1989-ben született, az új alkotmány ter­vezete azonban már csak Ma­gyarországról beszél - írta a lap, hozzátéve: mintha 1989 nem is lett volna. JEGYZET Ez is kultúra JUHÁSZ KATALIN I előtt. Mi készül itt? Filmfesztivál? Délelőtti színházi előadás? Számítógépes szakkör? Egyik sem. Az emberek a nyitásra vár­tak,hogyvégre válogathassa­nak, vásárolhassanak. Akul- túrház előtere ugyanis kínai pi­accá alakult át három napra, az erről tájékoztató szórólapokál- lítólag már hétfőn a postalá­dákban voltak, az én hibám, hogy olvasatlanul dobokéi mindenreklámcetlit.Akínálat­ban tízeurós farmerek, kéteruós pólók, hateurós késkészlet, ti­zenkét eurós cipő,szóval meg­éri az elsők között érkezni. Az izgatottan várakozó klientúra nyugdíjasokból,kismamákból és-vélhetően-munkanélküli- ekbőláll,tizenötpercvanmég a nyitásig, sajnos nincs ennyi időm. De voltam már hasonló kirakodóvásárokon, ráadásul nemazért,hogyutánaírottfor- mábanfikázzamaválasztékot, hanem vásárlásiszándékkal. Soha semmit nem vettem, vi­szont mindig elbeszélgettem az eladókkal és a vevőkkel, főleg Gömörben. Az eladók általában huszonévesfiatalok, akiknevet- séges fizetésért „turnéznak” az árukészlettel. Az úgynevezett „leszakadtrégiókbófvalók, és annakidején természetesen nemerreapályárakészültek.De örülnek, hogy egyáltalán van munkájuk, és olyannyira meg­becsülik szerencséjüket, hogy hajlandókakultúrházakban aludni hálózsákban, a ruhák, ci­pők, késkészletekés egyéb bóvli között. Napközbenangyalitüre- lemmelhajtogatjákössze száz- szoris avevők által széttúrt ruhaneműt, igyekeznekrendet tartani a zsibvásárban, rakod­nak, mosolyognak. Avevőknagyrészétaszükségvi- szi oda. Olcsón szeretnének használhatóholmihozjutni. Tudják, hogy az áru rossz minőségű, tíz-tizenöt éve még nem vették volna meg, ám mára őkis lejjebb adták, nincsenek igényeik: jó lesz a műanyag cipő is tizenkettőért, hiszen kinek van ötven-hatvan eurója egy bőrcipőre? Alsóneműt már öt- vencentért kapni, ésvajonkilát­ja azt nadrág alatt? Akésekkel pediglehetvágniegyideig,ésez a lényeg, nem? Szinte észrevétlenül szoknak át a normális boltokból a piacokra és a kultúrházakba. Tágabb ér­telemben véve ez is kultúra-je- gyeztemegegyszeregyrima- szombati rendezvényszervező, ésbizonyigazavolt.Ezekazem- berekugyanis csak ilyen alkal- makkorbukkannakfel a művelődésiházban. Régnem jámakmármoziba, koncertre, színházi előadásokra. Nemvá- sárolnakkönyvet, semmilyen luxustnemengedhetnekmeg maguknak. Illetve már az islu- xusnakszámít, ha nem kettőért, hanemötértvesznekpólóta gyereknek, magukatpedig megajándékozzákegy vietnami papuccsal, holott a tavalyi is hordható még... KOMMENTAR 140 eurós napidíj VÍGl ZOLTÁN Napi 140 eurót lophatok. Minden gond nélkül. Csak azért, mert Szerbiában élek. Az ország tör­vényei ezt nekem is megengedik. „Magyaror­szágon már nincs megélhetési lopás”, morfondí­roznak a környezetemben. És ezt általában az a kérdés követi, hogy „nálunk ezt miért is nem le­het megszüntetni?!”. Mert nincs elég börtön, és aki ebből él, annak van legalább egy 5 évnél fiatalabb gyereke (is). Őkpedig-akikelszámolják magukat, többet „termel­nek” egy nap alatt, és valamilyen csoda folytán rendőrkézre kerülnek-erre is hivatkozhatnak, nem kell börtönbe vonul­niuk. 15 ezer szerb dinár a pontos összeg. Ez nem egész 150 euró. Ajanuári átlagfizetés 330 euró volt. Nem új keletű a történet. Van néhány földműves, állattenyész­tő ismerősöm. Nem szeretik a cigányokat. Azt mondják, évek óta, szinte naponta „könnyítenek” rajtuk. Tyúk, gyümölcs, •kismalac, el-eltűnnek a dolgok a birtokokról. Manapság nagyon divatos toleránsnak lenni ebben az ország­ban - ami nem jelent mást, mint megtűrni a más nemzetiségűt, de közeledni a toleránsak sem közelednek egymáshoz. Általá­ban azok a toleránsabbak, akik etnikailag tiszta környezetben élnek. Szinte tiszta szerb, tiszta magyar, vagy szerb-magyar környezetben. Akik pedig olyan településen élnek, ahol nagy­számú roma közösség is él, cigányoznak. Sokat. Nem szándékom-főleg nem látatlanba, általánosítva - embe­reket meg- vagy elítélni. (A második a bíróságok dolgalenne.) Csak érdekel, merre is tartunk. Szerbia kötelessége visszafo- gadnianyugatrólvisszatoloncoltakat.Koszovórólkivándorolt kisebbségiekrőlvanszó.Atöbbségébenmagyarfalvakelnépte- lenedtekaz elmúlt évtizedekben: üres házak, örökösök nélkül. 4-5 éve volt legutóbb olyan terepszemle, amikor listát készítet­tek az elhagyatott házakról. Akkor is volt egy betelepítési hul­lám, most is ettől tartanak sokan. Mert azoknak, akik Koszovó- ból emigráltak általában van vagy volt egy szerbiai bejegyzett lakhelye is, így már nem a koszovói hatóságok problémája a sorsuk, nem oda kell nekik visszamenniük. Vannak magyarok lakta falvak, ahol az elmúlt hetekben az emberekvagysajátszervezésbenakartakpolgárőrséget alakí­tani, vagy egy őrzővédő céget felbérelni. Ez a második valószínűleg halva született ötlet, ugyanis megfizettetnék a lakosokkal a szolgáltatást. Ez úgy nonszensz, ahogy van: mindenkinekjoga lenne a rendőri védelemre, a közbizton­ságból a biztonságra is. Ezeken a településeken szemmel látható a leépülés. Szerbiá­ban pedig virágzik a romaintegrációs biznisz. Jó pénzekre le­het szert tenni csak azzal, hogy megszervez az ember egy-két tanácskozást, a meghívott vendégek nagyokat mondanak, majd hazamennek az „etnikailagtiszta” településeikre. És már integrálunk is, ők pedig integrálódnak. Vagy nem. Tényleg nem ítélkezni akarok. Csak eszembe jutott, hogy napi 140 eurót lophatnék. A szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa KRONOLÓGIA Romák elleni támadások Megkezdődött a romák el­leni támadásokkal vádolt négy férfi büntetőpere Bu­dapesten. A vádlottak 2008-ban és 2009-ben kilenc helyszínen intéztek táma­dást romák ellen. 2008. július 21-én Galga- györkön rálőttek három, ro­mák lakta családi házra. Sze­mélyi sérülés nem történt. 2008. augusztus 8-án Piri- csén Molotov-koktélokat dobtak romák által lakott két házra, éslábonlőttekegy nőt. 2008. szeptember 4-én Nyíradony-T amásipusztán lőttek egy házra. 2008. szeptember 29-én Tamabodon lövéseket adtak le és Molotov-koktélokat hají­tottak családi házakra. 2008. november 3-án Nagycsécsen Molotov-kok- télt dobtak és rálőttek két, egymással szemben lévő csa­ládi házra; egy 43 éves roma férfi és egy 40 éves roma nő életét vesztette. 2008. november 19-én Pé­csett kézigránátot dobtak egy roma család házába. A férfi és élettársa meghalt, két kiskorú gyermekük megse­besült. 2008. december 15-én Al- sózsolca romatelepén egy 19 éves fiatalemberre lőttek, élet- veszélyesen megsérült. 2009. február 22-én Tatár- szentgyörgyön éjjel - feltehe­tően Molotov-koktéltól - tűz ütött ki egy roma család házá­ban. A menekülő apát és 5 éves kisfiát lelőtték, hatéves kislá­nya súlyosan megsérült. 2009. április 22-én Tisza- lökön lelőttek egy házából ki­lépő középkorú roma férfit. 2009. augusztus 3-án Kis- létán fegyveres támadásban meghalt egy 45 éves roma asszony, 13 éves lánya súlyo­san Megsérült. (MTI)- Nem nagy szám, de még mindig jobb, mint a hokivébé himnuszai (Peter Gossányi rajza]

Next

/
Thumbnails
Contents