Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-26 / 71. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 26. Közélet 3 A népszámlálás anonim, de kiemelten fontos, hogy valós adatokat adjunk meg magunkról és ingatlanunkról Két hónap múlva megszámláltatunk Pozsony. Május 21-én népszámlálás lesz Szlo­vákiában, és egyebek mellett az is kiderül, hány magyar él az or­szágban. A nemzetiség mellett egy sor egyéb jellegű kérdésre is vála­szolnunk kell, a kérdő­ívek kitöltése kötelező, és a mi érdekünk is, hogy komolyan vegyük a fel­mérést. MÓZES SZABOLCS Népszámlálásokat a 19. század óta rendszeresen, tíz­évente tartanak a világ fejlett országaiban. Magyarországon (beleértve a mai Szlovákia te­rületét is) az első, mai érte­lemben véve is komplex nép- számlálás 1869-ben volt - ek­kor indult a tízévenkénti ciklus az első csehszlovákiai nép- számlálásra pedig 1921-ben került sor. Utoljára 2001-ben tartottak nálunk népszámlá­lást, akkor 5 379 455 lakosa volt az országnak, és 9,7 szá­zalék volt a magyar nemzetisé­gűek aránya. Két hónap múlva A népszámlálás eszmei idő­pontja május 20-a, 24 óra. Ez azt jelenti, hogy az íveket az akkor fennálló állapotok szerint kell kitöltenünk. Ha tehát május 20-án születik gyermekünk, sze­repelnie kell a népszámlálási íven, de ha május 21-én születik, akkor már csak a következő alka­lommal, tíz év múlva számlálta- tik meg - annak ellenére is, ha a kérdőívet például május 25-én töltjük ki. Ugyanez vonatkozik az esetleges halálozásra, házas­ságkötésre, munkahely-változ­tatásra vagy költözésre is. Az ország 19 756 számláló­körzetre van felosztva, minden körzetben egy számlálóbiztos látogatja a háztartásokat május 13-ától. Az ő feladata, hogy át­adja a kérdőíveket és elmagya­rázza kitöltésüket. A számláló- biztosok igazolványt kapnak, amelyet fel kell mutatniuk. A közhiedelemmel ellentétben nem vagyunk kötelesek őket be­engedni a házba, lakásba. (Pavol Funtál felvétele) NÉPSZÁMLÁLÁS 2011 A SZEMÉLYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEI: 1. Állandó vagy szokásos lakóhely; 2. Neme; 3. Születési idő; 4. Családi állapot; 5. Születési ország és hely; 6. Állampolgárság; 7. Előző lakóhelye; 8. A háztartás tagjai közötti kapcsolat; 9. Jelenlegi gazdasági aktivitás; 10. Foglalkozás; 11. Foglalkozási státusz; 12. Nemzetgazdasági ág; 13. Munkavégzés helye; 14. Iskolai végzettség; 15. Tanulmányi szak; 16. Az iskola vagy egyetem helye; 17. A munkahelyre vagy iskolába történő utazás; 18. Élve született gyermekek száma; 19. Házasságkötés éve; 20. Nemzetiség; 21. Anyanyelv; 22. A leggyakrabban használt nyelv; 23. Felekezeti hovatartozás; 24. Számítógépes ismeretek. • Forrás: statisztikai hivatal 20. Nemzetisége szlovák magyar roma horvát szerb oros zsidó morva bolgár 21. Anyanyetve szlovák magyar roma bolgár egyéb ukrán egyéb 22. A leggyakrabban hasinált nyelv a) nyilvános „ „ ^ érintkezésben b) otthon anyanyelv ^ egyéb lengyel lengyel Önkitöltős módszer A számlálóbiztos legalább két, legfeljebb három kérdőívet ad át: a személyi, a lakással, il­letve a házzal kapcsolatos kér­dőívet. Személyi kérdőívet mindenki kap, a gyerekek he­lyett szüleik töltik ki. A lakással kapcsolatos kérdőívet a tömb­házak lakói kapják, minden háztartás egyet. A házzal kap­csolatos kérdőívet a családi há­zak lakói mellett a lakóházak tulajdonosai vagy kezelői kap­ják. Fontos információ, hogy a magyarlakta területeken a számlálóbiztosoknál a szlovák mellett magyar kérdőívek is lesznek - így mindenki olyan nyelvű íveket kap, amilyet kér. A népszámlálás önkitöltős módszerrel zajlik - ez azt jelen­ti, hogy mindenki saját maga tölti ki az íveket, a számlálóbiz­tos csak abban az esetben se­gíthet, jelölhet be valamit, ha erre megkérjük. Szakemberek szerint a népszámlálások ese­tében az önkitöltős módszer a legmegfelelőbb, ugyanis így lehet a leginkább biztosítani, hogy a polgárok valós adatokat adjanak meg. Hátránya ugyan­akkor, hogy a lakosok egy kis csoportja szeret viccet csinálni az összeírásból - például esz­kimó nemzetiségűnek vagy hindu vallásénak tünteti fel magát -, és ezeket az eseteket nem lehet kiszűrni. Elektronikus kérdőívek Idén először elektronikus úton is kitölthetjük a népszám­lálási kérdőíveket, ez főként a külföldön tartózkodóknak jó hír. Az elektronikus kitöltéshez egy azonosító számra és a hoz­zá tartozó kódra van szükség, ezt a számlálóbiztostól kapjuk meg - leragasztott borítékban. Az azonosítót a hozzátartozók is átvehetik. A népszámlálási biztost csak arról kell infor­málnunk, hogy biztosan elekt­ronikus úton szeretnénk-e ki­tölteni az íveket. Az interneten május 21-e és május 29-e kö­zött adhatjuk meg adatainkat - szlovák mellett magyar kérdő­íven is, ha akarjuk. A kérdőívek gyűjtése június 6-ig tart. A számlálóbiztos első látogatása alkalmával tudakol­ja meg tőlünk, hogy mikor ve­heti át a kitöltött íveket. Ha va­lamit nem tudtunk helyesen ki­tölteni, a számlálóbiztostól ek­kor kérhetünk tanácsot. A biz­tos emellett át is futja kérdő­ívünket, s ha valamit elfelejtet­tünk volna kitölteni, figyelmez­tet minket. Az általunk meg­adott adatokat viszont nem kérdőjelezheti meg, tehát ha magyarnak vallottuk magun­kat, nem „ajánlhatja” azt, hogy ezt javítsuk át szlovákra. Aki május 29-ig elfelejtené kitölteni az elektronikus kérdő­ívet, pedig előzetesen ez volt a szándéka, annak nyomtatott kérdőívet kell kitöltenie. A népszámlálást lebonyolító sta­tisztikai hivatal ugyanis az azonosítók alapján informálja a számlálóbiztost arról, ha va­laki elmulasztotta kitölteni kérdőívét az interneten. A hi­vatal csak azt fogja tudni, hogy ki nem töltötte ki az íveket, azt nem, hogy abban milyen ada­tok szerepelnek. Anonim számlálás Az idei népszámlálás is ano­nim. Nevet egyetlen kérdőíveit sem kell, nem is lehet megadni. A népszámlálás során közölt adatok miatt senkit sem lehet felelősségre vonni - ezt törvény tiltja, a statisztikai hivatal sem tudja majd, ki milyen adatot adott meg magáról. Az íveket a feldolgozás után bezúzzák. A népszámlálás el­ső, összefoglaló adatsorait várhatóan hetekkel az össze­írás után teszik közzé, az egé­szen részletes adatok csak jö­vőre várhatóak. A magyarságnak különösen fontos A népszámlás számunkra, kisebbségi magyarok számára kiemelten fontos. Ettől függ ugyanis, hogy a kisebbségi jo­gokat mely településeken lehet alkalmazni, emellett pedig egy­fajta pszichológiai hatása is van. Demográfusok szerint várhatóan csökkenni fog a ha­zai magyarság számaránya és abszolút száma is, ám a vég­eredmény a mi kezünkben van. Ezért kiemelten fontos, hogy mindenki valós adatokat adjon meg magáról és komolyan ve­gye az összeírást. A Kerekasztal saját népszámlálási weboldalt indított Magyar honlapon tájékozódhatunk ÚJ SZÓ-HÍR A népszámlálás hivatalos in­ternetes oldala mellett néhány napja magyar nyelvű holnap is működik, a hazai magyar civil szervezeteket tömörítő Szlová­kiai Magyarok Kerekasztala (SZMK) indította a www.nep- szamlalas2011 .sk címen. A web­lapon többek között magyar nyelvű adatlap minta, kitöltési útmutató, valamint a legfonto­sabb információk találhatók, emellett a szerkesztők összefog­lalták a leggyakrabban felmerü­lő kérdéseket. A népszámlálás­sal kapcsolatban kérdezni is le­het, a választ a Gyakori kérdések menüpontban kell majd keresni. A kerekasztal népszámlálási kampányt is indít, például szóró­lapokat juttatnak el minden ma­gyar háztartásba. A népszámlá­lással kapcsolatos közös felvilá­gosító munkát a szlovákiai ma­gyarok körében az SZMK kez­deményezte. A kerekasztal tag- szervezetein túl más szerveze­tek, cégek, magánszemélyek is bekapcsolódnak a munkába. A kampány önkéntes alapon zaj­lik, bárki részt vehet benne helyi, regionális és ■ országos szinten egyaránt. A részvételi szándékot a nepszamlalas2011@gm­ail.com e-mail címen lehet je­lezni. A kampányhoz a civil szer­vezetek mellett csatlakozott az MKP és a Híd is. Utóbbi párt kü­lön kampányt is kíván folytatni. A májusi összeírással kapcso­latban a népszámlálás lebonyo­lítója, a statisztikai hivatal is kü­lön holnapot indított (www.sci- tanie2011.sk). Itt is ismertetik az alapvető tudnivalókat, a nép­számlálási ívek mintáját - az összes nyelven, amelyeken ki le­het tölteni -, és kérdezni is lehet. A Statisztikai Hivatal emellett információs vonalat is létesített a kérdések megválaszolására: 02/50236215. (MSz) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOG1ALÓ Ukrajna kivételével az összes szomszédos országban is ezekben a hónapokban tart­ják a népszámlálást. Az Euró­pai Unió irányelvei alapján az összes uniós tagország 2011-ben számlálja meg la­kosságát, keleti szomszédurfk- nál 2012-ben kerül sor a nép- számlálásra. Az unió azt nem kérte, hogy minden tagállamban ugyan­azon a napon, héten tartsák a censust, így például Csehor­szágban már március végén - pontosan a március 25-i hely­zet lesz a mérvadó - megejtik a népszámlálást, míg Magyar- Országon csak ősszel, október és november hónapokban tart­ják az összeírást. Magyarországon 2009-ben az idei népszámlálásról szóló törvény elfogadása politikai vihart is kiváltott. Az MSZP-s és SZDSZ-es parlamenti több­ség ugyanis olyan jogszabályt fogadott el, mely szerint a népszámlálási íveken nem sze­repelnének a termékenységre, az egészségi állapotra, vala­mint a vallásra vonatkozó ada­tok. A törvényt Sólyom László akkori államfő megvétózta, azzal érvelve, hogy ezeket a kérdések a 2001-es összeírás­nál is feltették, s valamennyi adat fontos jellemzője a társa­dalomnak. A törvényt 2010 májusában az új, fideszes többségű Országgyűlés módo­sította. Az Európai Unió tagországa­iban tartott népszámlálásokon nem azonos kérdéseket tesz­nek fel, így az eredmények nemzetközi összehasonlítha­tósága csak korlátozott mértékű - ugyanakkor tény, hogy az adatok elsősorban az egyes államok belső szükségle­teit szolgálják. (MSz) A csehek már a napokban kitöltik az íveket, Magyarországon csak ősszel A szomszédokat is megszámolják

Next

/
Thumbnails
Contents