Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com Tavaly felfutott a zsolnai autógyár termelése Modellcsere a KIA-nál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Zsolna. A zsolnai KIA Motors Slovakia és a csehországi Nošovicében található Hyundai autógyár októbertől modelleket cserél. Míg Zsolnán ősztől a KIA Vengát fogják gyártani, az ed­dig Zsolnán összeszerelt Hyun­dai ix35-ös gyártását Csehor­szágba helyezik át. Az egy cég­csoportba tartozó gyárak erről még a múlt évvégén döntöttek. „A gyártást úgy osztottuk el, hogy a lehető leghatékonyab­ban használjuk ki a kapacitása­inkat, felkészülve a jövő évben várható növekedésre” - nyilat­kozta Dušan Dvorák, a KIA Mo­tors Slovakia szóvivője. A zsolnai autógyár már a ta­valyi eredményekre sem pa­naszkodhat, hiszen 2010-ben 229 500 gépkocsit gyártott, ami 52 százalékos éves növekedés­nek számít, idén pedig 240 ezerrel számol. A motorgyártá­sa ugyanekkor csaknem a har­madával nőtt. Az évet így - 2,88 milliárd eurós bevétel mellett - 42,9 millió eurós adózott nye­reséggel zárta. A zsolnai gyár legnagyobb felvevő piacának Oroszország számít, ahová a termelés negyede irányul, a sorban Németország (10%) és Nagy-Britannia (8%) követke­zik. Az itthoni piacon az autók alig 1 százalékát értékesítette a KIA. (mi, TASR, SITA) RÖVIDEN Fizethetnek a levelezősök Pozsony. Ősztől minden levelező tagozatos hallgató tan- díjkötelessé válik. A parlament tegnap jóváhagyta a felsőok­tatási törvény módosítását, amely az Alkotmánybíróság dön­tése értelmében eltörli a különbségeket a levelező tagozato­sok között. Eddig ugyanis egy csoportjuk tandíjköteles volt, a többiek ingyen tanultak. Szintén újdonság, hogy a levelező­sök között legjobban teljesítők (10 százalék) ugyanolyan fel­tételekkel kaphatnak majd tanulmányi ösztöndíjat, mint a nappali tagozatosok, (vps) Esterházy az Európai Parlamentben Brüsszel. Szóváltás volt az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén egy szlovák és egy erdélyi magyar EP-képvise- lő között Esterházy János mellszobrának kassai felavatása kapcsán. A szerda késő éjszakai ülésen az úgynevezett egy­perces felszólalások sorában Jaroslav Paška (SNS) szóvá tet­te, hogy március 14-én mellszobrot avattak Kassán. Paška zsi­dóellenesnek, fasiszta bűnözőnek nevezte Esterházy Jánost. Válaszfelszólalásában az erdélyi Sógor Csaba néppárti EP- képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Esterházyt előbb a nácik, majd a szovjetek is internálták. Hozzátette, Csehor­szágban és Szlovákiában ma is háborús bűnösként tartják nyilván, miközben az orosz legfelsőbb bíróság már 1993-ban semmisnek mondta ki a grófra kiszabott ítéletet, a lengyel ál­lamfő pedig kitüntetést adományozott neki. (MTI, vps) Korrupt főtisztviselő a belügynél Pozsony. A Korrupcióellenes Hivatal szerdán eljárást indí­tott a belügyminisztérium közbeszerzési osztályának igazga­tóhelyettese és egy cég ügyvivője ellen. Daniel Lipšic igazság­ügyi miniszter tájékoztatása szerint a két gyanúsított 2009-től befolyásolt különböző tendereket. A vállalkozót kenőpénz át­adásával is gyanúsítják. Mindkettejüket őrizetbe vették. Java­solták vizsgálati fogságba helyezésüket. (TASR) Elutasították Roháč fellebbezését Pozsony. Elutasította a Legfelsőbb Bíróság Jozef Roháč fellebbezését a Nyitrai Kerületi Bíróság kiadatási őrizetet el­rendelő ítélete ellen. A tárgyalás zárt volt, Roháč sem volt je­len. Kiadatását Magyarország kérte, európai elfogatópa­rancs alapján. Az, hogy Roháč kiadatási őrizetbe került, nem jelenti automatikusan azt, hogy ki is adják. Erről újabb tár­gyalás során fognak dönteni. (TASR) Sulik a fotósokat regulázta Pozsony. Richard Sulik (SaS) a szlovák parlament elnöke a tegnapi ülés közben a teremben levő sajtófotósok öltözetét ki­fogásolta. „Ez mégiscsak a parlament, ahhoz méltóan kellene öltözködni önöknek is” - így a házelnök. Sulíkot egyébként tavaly többször bírálták protokollhibái miatt, egy nagyköve­tekkel tartott munkaebédre például nem vett fel öltönyt, és az asztalra rakta ki a pénztárcáját, mobiltelefonját, (vps) Változnak a támogatások Pozsony. A parlament további olvasatba utalta azt a tör­vénymódosítójavaslatot, amely alapján a jövőben azok a sú­lyosan egészségkárosodottak lennének jogosultak állami támogatásra, akiknek jövedelme nem haladja meg a létmi­nimum négyszeresét. Ezzel bővülne a támogatottak köre - jelenleg a létminimum háromszorosa a határ. (SITA) Koalíciós Tanács: politikai egyetértés van az elvi kérdésekben, de a százalék még mindig vitás Továbbra sincs egyezség a járulékterhekről ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Továbbra sincs egyezség a koalíciós pártok kö­zött az egyéni vállalkozók és a megbízási szerződés alapján dolgozó alkalmi munkaválla­lók járulékterheinek kérdésé­ben. Szerda este ültek össze a koalíciós pártok, Iveta Radi- čová szavai azonban arra en­gednek következtetni, hogy nem történt előrelépés: Ivan Miklós pénzügyminiszter nem tágít attól az elképzeléstől, hogy az egyéni vállalkozók az eddiginél jóval magasabb tár­sadalombiztosítási járulékot fi­zessenek, az alkalmi munkavál­lalók pedig - akiknek ez most nem kötelességük - a jövőben szintén fizessenek. A javaslatot a Híd, valamint a KDH egy része ellenzi. A leghevesebben a Híd listáján a parlamentbe jutott OKS négy képviselője tiltakozik a pénzügyminiszter elképzelé­se ellen. Az OKS egyelőre nem tekinti kiindulási alapnak a Miklós által felvázolt kompro­misszumos lehetőseget sem, mely szerint az egyéni vállalko­zók nem 19 százalék, hanem 16, esetleg 13 százalék járulé­kot fizetnének. A13 százalékra hajlanának a koalíciós partne­rek, de Miklós tervezete szerint ebben az esetben 10 százalék­kal nőne a kivetési alap. A pénzügyminiszter szerint azért is szükség van az egyéni vállal­kozók járulékterheinek növelé­sére, hogy magasabb legyen a nyugdíjuk. Nyolcvan százalé­kuk ugyanis most a minimális kivetési alapból fizet, azaz a le­hető legalacsonyabb összeget, így a mostani számítások sze­rint nem egész 160 euró lesz a nyugdíjuk. A szerda esti tanácskozáson tulajdonképpen csak abban egyezett meg a Koalíciós Ta­nács, amiben eddig sem volt vi­ta. Radičová szerint politikai egyetértés van abban, hogy a já­rulékrendszert egyszerűsítik, hosszú távon fenntarthatóvá te­szik az ellátórendszereket. Azaz bevezetik a szuperbruttó bért az alkalmazottak számára, egysé­ges lesz a kivetési alap, az éves elszámolás, az adó-, vám- és já­rulékbehajtás. Az alkalmazottak esetében a javaslat szerint négy év alatt fokozatosan egy-egy százalék­kal csökkenne a járulék össze­ge. 2012-ben még 19 százalé­kos lenne a társadalombiztosí­tási járulék, 2013-ban 18, 2016-ban pedig 15. (sán, akt) Két félreszavazó koalíciós képviselő; kis híján átment a Smer állampolgársági tervezete Matovič énje meghasadt Pozsony. Az állampolgár- sági törvény miatt újra válságban a koalíció. A Híd kilátásba helyezte, hogy Procházkához ha­sonlóan képviselői is fél­reszavazhatnak - úgy, hogy azt a KDH is érezze. MÓZES SZABOLCS Radoslav Procházka (KDH) a szavazás után azt nyilatkozta, csak azokon a szlovák állam­polgárokon akart segíteni, akik más ország állampolgárságát is meg akarják szerezni, s jelen pil­lanatban ezért bünteti őket a jogszabály. Grigorij Mesežni- kov szerint lehet, hogy ez így van, ám Procházkának tudato­sítania kellene, hogy a koalíció része. „Ez annak a kockázata, amikor szakemberek politikus­nak mennek” - nyilatkozta la­punknak a politológus. Matovič még Procházkánál is érdekesebb módon védekezett. „Nem akartam támogatni, de a tudatalattim oda irányította az ujjamat. Az ész azt diktálta, nyomjam meg a nem gombot, a tudatalattim pedig azt, hogy az igent. És a tudatalattim győze­delmeskedett. Talán ez a meg­hasadt személyes integritás jele” - mondta a szavazás után Matovič. Őt már nincs kinek megbüntetnie, az SaS másfél hónappal ezelőtt - amikor elő­ször szavazott együtt a Smerrel - kitette a frakciójából. Mesežnikov szerint - mivel a Smer javaslata nem ment át - nem lesz olyan nagy visszhang­ja az ügynek, mint a másfél hó­nappal ezelőtti félreszavazás- nák. „De meggyengül Procház­ka pozíciója a KDH-n belül” - véli a politológus. Bugár Béla, a Híd elnöke a Koalíciós Tanács ülésén is fel kí­vánja vetni a problémát, ugyan­akkor nem várja el a miniszter- elnöktől, hogy közbelépjen - mivel úgysem tudna. „Elvárom viszont, hogy Radičová maxi­málisan bevesse magát a ki­sebbségi nyelvhasználati tör­vénynél, mert az sokkal többet jelent az itt élő magyaroknak, mint az állampolgársági tör­vény - véli Bugár. - A mai sza­vazás is azt mutatja, hogy hiába vernénk az asztalt, hogy ami­ben megegyezett a koalíció, azt kellene megszavazni, ha a koa­líciós képviselők egy része mellészavaz.” A pártelnök sze­rint Procházkának politikus­ként meg kell tanulnia: csak úgy lehet közösen és stabilan kor­mányozni, hogy „azt, amiben megegyeztünk, a képviselők be fogják tartani”. Sikorčin révbe ért Április elsején, az Újpesti Polgármesteri Hivatalban teszi le a magyar állampolgári esküt Ladislav Sikorčin szlovák jégko- rongozó. Az anyai ágon magyar felmenőkkel rendelkező Sikorčin már tagja az idei magyar jégkorong-válogatottnak, játszhat tehát a közelgő világbajnokságon. A keretet Ted Sá­tor szövetségi kapitány tegnap ismertette, (vps) A rendőrök és a katonák a későbbi nyugdíjazás mellett alacsonyabb nyugdíjakkal számolhatnak Tizenöt helyett húsz év szolgálati idő ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A rendőrök és a ka­tonák nem 15, hanem 20 ledol­gozott év után mehetnének nyugdíjba. A kormány által jó­váhagyott tervezet szerint a nyugdíjuk is alacsonyabb lenne. Dániel Lipšic belügyminisz­ter szerint a rendszer így igaz­ságosabbá és fenntarthatóbbá válik. Róbert Kaliňák, a belügyi tárca volt vezetője viszont a vál­tozásokat értelmetlenségnek tartja. Az érintett csoportok nyugdíját ugyanis nem az álla­mi költségvetésből utalják, ha­nem az erre létrehozott speciá­lis alapból, amelybe a rendőrök szolgálati éveik alatt magasabb járulékot fizetnek. Kaliňák sze­rint még csak nem is spórol a kormány, mivel ezt a pénzt semmi másra nem lehet fel­használni, csak a nyugdíjakra. Némileg más a helyzet a ka­tonák esetében. A hivatásos hadsereg kialakítása után ugyanis több katona vonult nyugdíjba, mint amennyi szol­gálatban maradt, ezért a nyug­díjasok járandóságát az állami költségvetésből kell kiegészíte­ni. Ľubomír Gaiko védelmi mi­niszter szerint a következő húsz évben 30 millió eurót takaríthat meg a kormány, ha a katonák később vonulnaknyugdíjba. Alacsonyabb lesz az érintet­tek nyugdíja is. Jelenleg a nyug­díj kiszámításánál azt az évet ve­szik alapul, amikor a legmaga­sabb volt a rendőr vagy a katona keresete. 2012-től a három leg­jobb évet vennék figyelembe, ez pedig alacsonyabb járandósá­got eredményezne. A belügyi és a védelmi tárca elképzelése sze­rint a változások nem érintenék azokat, akik már most a rendőr­ség vagy a katonaság köteléké­ben vannak, Csak azokra vonat­koznának, akik a jövő évtől lép­nek szolgálatba. Ivan Mikloš pénzügyminsz- ter azonban a már jelenleg is szolgálatban levőkre is kiter­jesztené a módosításokat, a ké­sőbbi nyugdíjazást és az alacso­nyabb nyugdíjakat. (sán) Matovič a tudatalattijára és az ujjara fogta (SITA-felvétel

Next

/
Thumbnails
Contents