Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-24 / 69. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AAÁRCIUS 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Cseh nem az euró védelmére Prága. Csehország egye­lőre nem csatlakozik az euró védelmére kialakítandó megállapodáshoz. Petr Nečas miniszterelnök szerint ez a paktum megnyithatja az utat az adóharmonizáció­hoz, amely prágai vélemény szerint nem használna az Európai Uniónak. A cseh kormánynak az sem tetszik, hogy az euró védelmére lét­rehozandó megállapodást az euróövezet országai Csehor­szág megkérdezése nélkül hozták, s Prágát csak az utol­só pillanatban kérték fel a csatlakozásra, (-kés) Japán kár: 300 milliárd dollár Tokió. A japán kormány tegnap közzétett becslései szerint a földrengés és a szö­kőár együttesen 25 ezer mil­liárd jen, vagyis 309 milliárd dollárhoz közeli összegű kárt is okozhatott, ezzel minden idők legdrágább természeti katasztrófájává vált - ez négyszerese az amerikai New Orleanst elpusztító Katrina hurrikán nyomán keletkező károknak. A Világbank hét­főn még 235 milliárd dollárra becsülte az ország kárát. Becslések szerint a természe­ti csapán 0,5 százalékponttal csökkenti az ország idei gaz­dasági össztermékét. Csak a Toyota autógyártó teljes leál­lása a hét végéig 140 ezer gépkocsi kiesését okozza. A szigetország kormánya újjá­építési ügynökséget állít fel a teendők felmérésére, a jegy­bank pedig rekord összegű tőkével segítette a pénzpiac működését. (MTI, Hn) Postabank: csúcson a profit Pozsony. A Postabanknak az előző évhez képest tavaly csaknem 150%-kal, 55,81 millió euróra sikerült növel­nie az adózott profitját, ami az 1993 óta működő bank történetének eddigi legna­gyobb nyeresége. A jelentős javulást a pénzintézet első­sorban annak köszönheti, hogy a bevételeit - a lakossá­gi betéteknek és az általa nyújtott hiteleknek köszön­hetően - több mint 40%-kal sikerült növelnie. A lakossági hitelek esetében csaknem 30, a céges hitelek esetében pe­dig 42%-os növekedést köny­velhettek el. (SITA) Kedveljük az internetes aukciót Pozsony. A szlovákiai fo­gyasztók körében egyre na­gyobb népszerűségre tesznek szert az internetes árverések - derül ki a TNS Slovakia elemzéséből. Eszerint az in­terneten vásárlók 34,8 száza­lékának vannak tapasztalatai az online aukciókkal, több mint a negyedük pedig már többször is vásárolt ilyen módszerrel. Az árverések leg­inkább a 39 évnél fiatalabb férfiak körében népszerűek, míg a legkevésbé az idősebb korosztályok és a kisebb tele­püléseken élők használják ki. A legnépszerűbb szlovákiai aukciós portál az aukro.sk, amit a megkérdezettek 41 százaléka látogat. (SITA) Kivételes formát mutat a forint Budapest. Egy hónapos csúcsára erősödött tegnap a forint az euróval, és 1 éves csúcsára a dollárral szemben. Az euró árfolyama 270 forint alá süllyedt, a közös európai pénzt kora délután 269,4 fo­rinton jegyezték. A magyar fi­zetőeszköz újabb menetelése annak fényében kiváltképp fi­gyelemre méltó, hogy a nem­zetközi befektetői hangulat nem nevezhető túlzottan ked­vezőnek. Piaci szakértők sze­rint a forint felülteljesítése mögött elsősorban az a hír áll, hogy a piacoknak tetszenek a parlament által hétfőn megvá­lasztott új jegybankárok, és már nem tartanak a kamatpo­litika hirtelen fordulatától. A JP Morgan bankcsoport szak­elemzői „hiteles jelölteknek” nevezték Cinkotai Jánost és Kocziszky Györgyöt. A Raiffe­isen Bank szakértői a forint további erősödésére számíta­nak. Ötvös Mihály, a CIB Bank budapesti devizakereskedője szerint a befektetők szeme előtt a 265-ös euróárfolyam „lebeghet”. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8699 Lengyel zloty 4,0410 Cseh korona 24,417 Magyar forint 269,60 Horvát kuna 7,3830 Román lej 4,1165 Japán jen 114,42 Svájci frank 1,2746 Kanadai dollár 1,3890 USA-dollár 1,4136 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,46-1,38 25,17-23,70 282,25-257,95 OTP Bank 1,46-1,38 25,13-23,72 278,11-262,40 Postabank 1,47-1,37 25,29-23,58­Szí. Takarékpénztár 1,47-1,37 25,09-23,70 282,16-257,86 Tatra banka 1,46-1,38 25,07-23,80 280,96-259,60 Dexia banka 1,46-1,38 25,09-23,81 277,46-263,40 Általános Hitelbank 1,46-1,38 25,13-23,74 282,26-257,95 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ingatlanárak már nem zuhannak, aki a lakásproblémáját szeretné megoldani, nincs mire várnia Újra pezseg a szlovák hitelpiac Az embereknek a tavaszi hónapokban jön meg a kedvük az épít­kezéshez, így ekkor nő a hitelek iránti igény is (TASR-felvétel) Pozsony. A hazai bankok tavaly együttesen 4,7 milliárd eurónyi hitelt fo­lyósítottak a lakosság­nak, az új hitelek jelen­tős hányadát - 3,3 milli­árd eurót - a lakáshitelek tették ki. A hitelpiacnak ezzel sikerült feltor­násznia magát a gazda­sági válságot megelőző szintre. Mire számítha­tunk idén a hitelpiacon? SUSLABÉLA A hazai pénzintézetek által nyújtott hitelek összege tavaly 6,8%-kal volt magasabb, mint 2008-ban, a lakáskölcsönök pedig 9,9%-kal emelkedtek a három évvel ezelőtti mutatóhoz képest. Éva Sadovská, a Posta­bank elemzője szerint a hitelpi­ac szempontjából a 2009-es év számított a mélypontnak, eh­hez képest már tavaly is a har­madával több hitelt, ezen belül pedig 42,6%-kal több lakáshi­telt folyósítottak. „Az új hitelek tavalyi emelkedése akár törvényszerűnek is mondható. Az ország lassan kezdte kihe­verni a válságot, a kamatok va­lamivel alacsonyabbak voltak, míg az ingatlanárak a 2007-es szinten mozogtak. Figyelembe kell venni azt is, hogy többen fo­lyamodtak kedvezőbb hitelhez, hogy ezzel törlesszék a korábbi tartozásukat a bankokkal szemben” - állítja a Postabank elemzője. A legerősebb hóna­pok a hazai hitelpiacon már ha­gyományosan a tavasziak és ősziek, amikor a bankházak akár kétszer akkor összeget nyújtanak az igénylőknek, mint az év fennmaradó részében. Az embereknek ugyanis általában a tavaszi hónapokban jön meg a kedvük az építkezéshez, a la­kásfelújításhoz. „Feltételezéseink szerint idén a tavalyihoz hasonló trendre számíthatunk, vagyis növekedni fog az új lakossági hitelek értéke” - állítja Sadov­ská. Összehasonlításképpen elmondható: az idei január fo­lyamán néhány tized százalék­kal emelkedtek a kölcsönök az előző év első hónapjához ké­pest. Az új lakossági hitelek ér­téke együttesen 38 százalékkal emelkedett, míg a lakáshitelek terén 45%-os növekedést köny­velhettek el a pénzintézetek. Zuzana Ďuďáková, az Uni- Credit Bank szóvivője szerint pénzintézetükben a lakossági hitelek értéke évközi viszony­latban 44,8%-kal emelkedett. „Rendkívül sikeresen alakultak a lakáshiteleink, a növekedés ee kategóriában elérte a 39,4%-ot. A kedvező ingatlanáraknak, va­lamint az alacsony kamatlá­baknak köszönhetően tavaly a hitelnyújtás gyorsabban növe­kedett, mint a gazdasági válsá­got megelőző időszakban. A trend bizonyára idén is folytatódik” - véli Ďuďáková. A banki elemzők rámutatnak ar­ra, hogy az elkövetkezendő idő­szakban valamelyest emelkedni fognak a hitelkamatok. Ami a kamatlábakat illeti, a jelzálog- hitel most igencsak kedvező, az ingatlanárak ugyanakkor a kö­zeljövőben már nem csökken­nek, így aki a lakásproblémáját szeretné megoldani, annak nincs mire várnia. A Szlovák Takarékpénztár szóvivője, Štefan Frimmer ki­emelte, hogy pénzintézetükben tavaly a hitelek értéke a stabil­nak mondható 6 milliárd euró­nyi összegen állapodott meg. „Ebből a lakossági hitelek 3,9 milliárd eurót tettek ki, ami a korábbi évhez képest 14 száza­lékos növekedést jelent. Évközi viszonylatban a hitelpiaci ré­szesedésünk 25,9-ről 26,2 szá­zalékra emelkedett. A lakáshi­telek növekedési üteme is di­namikus volt, 2010-ben bank­unk ilyen célra 735 millió értékű új hitelt nyújtott ügyfeleinek” - részletezte la­punknak Frimmer. Michal Mušák, a Szlovák Takarékpénz­tár elemzője ehhez annyit tette hozzá, hogy idén minden bi­zonnyal tovább nő az érdeklő­dés a lakáshitelek iránt. „Úgy vélem, hogy a munkaerőpiacon javulni fog a helyzet, ami arra ösztönzi a lakosságot, hogy to­vábbi pénzeket fektessenek sa­ját építkezéseikbe, lakásaikba. Ez azért is várható, mivel a 2008-2009-es évekhez képest visszaestek az ingatlanárak. Tavaly a lakásokra szánt hitelek értéke mintegy 15 százalékkal emelkedett, s idén hasonló nö­vekedésre lehet számítani” - erősítette meg Mušák. Szakértői becslések szerint a hat, állami tulajdonban lévő vállalat értéke 160-200 millió euró Eladják a hőszolgáltató társaságok 100%-át ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnapi ülésén a miniszterek rábólintot­tak a hat legnagyobb, állami tu­lajdonban lévő hőszolgáltató társaság teljes magánosítására. ,A kabinet azonosult a vagyon­alap javaslatával, vagyis a hő­szolgáltatók 100%-os tulajdon- részeitől válunk meg” - nyüat- kozta Anna Bubeníková, a va­gyonalap elnöke. A kormány még a múlt hónapban döntött úgy, hogy a hat városi hőszolgál­tató - Pozsony, Nagyszombat, Turócszentmárton, Zólyom, Zsolna, Kassa - számára straté­giai befektetőt talál, és a pénz­ügyminisztériumot valamint a vagyonalapot bízta meg az ezzel kapcsolatos elemzés kidolgozá­sával. Az elemzést tegnap ter­jesztették a kormány elé, és eb­ben a 100%-os tulajdonrészek magánosítását tartják a leggaz­daságosabb megoldásnak. A magánosítás folyamata a va­gyonalap által kidolgozott ütemterve szerint idén júliusban kezdődhet a privatizációs ta­nácsadó kiválasztásával, és még idén nyáron elvégzik az említett társaságok átvilágítását is. A privatizációs pályázatot ezt kö­vetően még idén ősszel kiírhat­ják, a végleges ajánlatokat a tár­saságok iránt érdeklődő befek­tetők így jövő márciusig tehet­nék meg. „Szeretnénk minél hamarabb nekilátni a magán­osításnak” - mondta el Bubení­ková, aki azonban egyelőre nem kívánt találgatásokba bocsát­kozni azzal kapcsolatban, hogy milyen bevételre számíthat az állam a hat társaság eladásából. Szakértői becslések szerint a hat, állami tulajdonban lévő vál­lalat piaci értéke 160-200 millió euró. A hőszolgáltatók magáno­sítása miatt a kormány szerint nem fenyeget a távfűtés árának a növekedése, mivel az árakról to­vábbra is az árszabályozási hiva­tal fog dönteni. A fogyasztói szervezetek és az ellenzék azon­ban azzal riogat, hogy a privati­zációt követően akár 20 száza­lékkal is drágulhat a távfűtés. A kormány tegnap tudomásul vette a vagyonalap azon elemzé­sét is, amely szerint az állam számára az lenne a leggazdasá­gosabb, ha megválna a Slovak T elekomban birtokolt 49%-os és a pozsonyi értékpapírtőzsdében birtokolt 75,94%-os tulajdonré­szétől is. Az előbbi 934,26 millió eurót, az utóbbi akár 3,5 millió eurót is érhet, ebben azonban még nincs benne az értékpapír­nyilvántartóban szereplő mint­egy 4,5-9 millió euró értékű részvény. Az állam a vagyonalap ajánlása szerint ezen kívül sze­retne megválni a 17 autóbusz­közlekedési vállalatban lévő 37,84-44,01 százalék közötti ré­szesedéseitől is, amiért nagyjá­ból 68,9-91,7 millió euróhoz juthatna. Az említett társaságok magánosításáról még további vi­tavárható. (mi, SITA) Az ST hálózata már 21,8 Mbit/s-s sebességgel száguld, Komáromban is a leggyorsabb netet kínálják Tegnap indult a szupersebes mobil internet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Szlovákiában első­ként a Slovak Telekom hálózata nyújt 21,8 Mbit/s-os sebességű mobü internetezést. A 3G háló­zaton működő HSPA+mobil in­ternet már jelenleg is használha­tó Szlovákiában, ám üyen magas sebességre eddig nem volt pél­da. A szolgáltató tegnaptól első­ként Pozsonyban, Pöstyénben és Komáromban biztosítja a leg­gyorsabb mobil internetet, a le­fedettség elsőként Nyugat-Szlo­vákiában bővül tovább. Jelenleg a letöltési sebesség 21,8 Mbit/s, a feltöltés 1,46 Mbit/s-os gyor­sasággal működik. A szolgáltató tájékoztatása szerint hamaro­san megduplázzák a letöltési se­bességet, akkor már a 42 Mbit/s­ot is meghaladhatja a mobil in­ternet gyorsasága, a letöltés ez esetben 5,76 Mbit/s. A piacon egyre több olyan eszköz jelenik meg, amelyek nagy mennyiségű adatforgalomra lettek kifej­lesztve, ezért is fontos a mostani bejelentés. Az okostelefonok, a tabletek használói rendkívül sok időt töltenek a hálózaton, az ese­tek döntő részében mobil inter­nes csatlakozással. Éppen ezért is fontos, hogy a szolgáltatók felkészüljenek a sok felhaszná­lóra, adatmennyiségre - első­sorban hálózati és technológiai infrastruktúrával, de a sebesség sem elhanyagolható tényező. A mobilszolgáltatók is elsősorban az adatforgalomban látják a csökkenő bevételeik ellensúlyo­zásának módját. (szí)

Next

/
Thumbnails
Contents