Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-22 / 67. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 22. Közélet 3 A támadást nehezíti, hogy a kormányzat előpajzsokat és mesterlövészeket vet be Csatlakoztak, nehogy lemaradjanak Hetekig elhúzódhat a harc Fohász a fegyverhez. Líbiai felkelő imádkozik a győzelemért Bengázi közelében. (TASR/AP-felvétel Harmadik háborúját vívja az Egyesült államok Bár óriási a légi fölénye a Líbiát támadó koalíciós haderőnek, éppen az béníthatja meg légierejük hatékonyságát, amiért harcba küldték. A civilek védelmét ugyanis megnehezíti az, hogy a harcok jellemzően városokban zajlanak, a kormányerők katonai objektumait pedig élőláncban védik a diktátor emberei. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A múlt heti ENSZ-határozat szerint a nemzetközi bevetés célja a civilek elleni támadások megállítása. Ezt viszont a döntés szerint csak légi erők bevetésével lehet elérni. Ez egy idő után pathelyzetet eredményezhet a líbiai háborúban. Ha szárazföldi erőket nem kívánnak bevetni, az egyetlen megoldás, ha a felkelő seregek kerülnek túlerőbe, és demora- lizálódik Moammer Kadhafi hadereje. Ilyen esetben is hosszú hetekig hadban állhatnak még a seregek, a folyamatot csak az gyorsíthatná meg, ha gyorsan összeomlana a diktátorhatalma. Ez viszont aligha várható, a hetekkel ezelőtt Tripoliban kirobbanó tüntetéseket is gyorsan vérbe fojtotta zsoldos serege és a mesterlövészek kíméletlen támadásai folytán. Szakértők tehát nem zárják ki, hogy hosszú hetekig elhúzódhat a konfliktus, s újabb ENSZ-határozat nélkül lehet, hogy tétlenül kell majd a nemzetközi közvéleménynek végignéznie a líbiai városokban zajló véres utcai csatározásokat. A nemzetközi erők számára az egyik legnagyobb nehézséget annak az eldöntése jelentheti, hogy milyen objektumokat támadjanak meg. Az első bombázások óta eltelt idő azonban kevés arra, hogy világossá váljon, hogyan alakulhat a háború folytatása. A BBC szerint a nemzetközi koalíció tagjai is csak most kezdik felmérni, hogy milyen katonai infrastruktúrával rendelkezik Líbia, és az első támadások mekkora kárt okoztak benne. A koalíció abban bízik, hogy a széleskörű összefogás és az erődemonstráló légi flotta demoralizálja Kadhafi kormányerőit - véli a BBC. A legminimálisabb eredmény, amelyet elérhet a koalíció, az, hogy a Kadhafihoz hű erőket visszaszorítják a felkelők uralta városoktól, hivatalosan ugyanis csak arra van felhatalmazásuk, hogy a civileket megvédjék. A bombázás komoly gondot okozhat a kormányerőknek, ha a sivatagot átszelő, a keleti és a nyugati országrészt összekötő, utánpótlást biztosító útvonalakat érné. A helyzetet nehezíti, hogy a líbiai kormány élőpajzsot és mesterlövészeket vet be a rezsim védelmében. így a koalíciós seregeknek még óvatosabban kell eljárniuk, mert a civil áldozatokat a rendszer kiválóan fel tudja használni propa- gadnacéljaira. (MSz, origo) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Több mint egy hónappal a líbiai felkelés kirobbanása és a beavatkozástól való hosszas elzárkózás után az Obama-kormány most ott tart, ahová nem akart eljutni: két muszlim országban viselt, elhúzódó háború közepette egy harmadik iszlám állam elleni hadműveletek kezdeményezőjévé vált. Noha az első jelentések arról szóltak, hogy a líbiai légteret Bengázi fölött francia gépek ellenőrzik, végül Amerika lett a Kadhafi-rezsim ellen indított koalíciós katonai fellépés vezető ereje. Barack Obama amerikai elnök a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz intézett ultimátumában pénteken még úgy fogalmazott, hogy a légtérzár megvalósításában a vezető szerepet Nagy-Britannia, Francia- ország és - meg nem nevezett - arab országok fogják játszani. A múlt hét elejéig úgy tűnt, hogy az amerikai kormányzat meghatározó szereplői egyetértenek abban, hogy, noha kilátásba kell helyezni annak lehetőségét, csínján kell bánni a líbiai katonai beavatkozással. Washington, mint mindig az arab népfelkelések kezdete óta, most is megpróbálta óvatos egyensúlyban tartani a nemzeti érdekeket a demokratikus értékek képviseletével. Obamát a jelek szerint jobban aggasztották az egyiptomi, bahreini és jemeni események, mint az, hogy mi történik az Amerika számára stratégiailag nem túl fontos Líbiában, ahol egy nehezen körülírható ellenzéki koalíció harcol a diktátor ellen. A líbiai felkelés azonban erőtlenebbnek bizonyult, mint azt Washingtonban sokan remélték. James Clapper, a nemzeti hírszerzés igazgatója március 10-i kongresszusi meghallgatásán már arról beszélt, hogy a katonai-műszaki fölényben lévő Kadhafi-rendszer hamarosan felülkerekedhet. A valódi fordulat azonban nem a sivatagi harctereken, hanem a párizsi tárgyalóasztaloknál következett be. Hillary Clinton külügyminiszter, aki két hete szkeptikusként érkezett a francia fővárosba, azt tapasztalta, hogy nemcsak a francia és a brit kormány kész az azonnali és önálló támadásra, de több arab ország vezetése is hajlandó lenne csatlakozni a műveletekhez, s hogy a légtérzár megteremtését az Arab Liga is támogatja. „Azt hiszem, az Egyesült Államok megértette, hogy lemaradhat” - mondta a The Wall Street Journal című újságnak egy francia diplomata. Szakértők szerint az amerikaiak minél hamarább igyekezni fognak kimászni a konfliktusból. (MSz, MTI) A Líbia elleni nemzetközi akcióba arab államok is küldtek harci gépeket így Kadhafi nem állíthatja, hogy „keresztes háború“ áldozata A koalíciós haderő jelszava: biztonság mindenek felett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Közel tucatnyi ország küld haderőt a Líbia elleni koalíciós háborúba. A legnagyobb haderővel a franciák és a britek mellett az amerikaiak szállnak be. Pénteken és szombaton még úgy nézett ki, az USA nagyrészt kimarad a konfliktusból, ám végül az elsők között vett részt a támadásban. Ennek fő oka, hogy jelenleg az európai államoknak nincs olyan haderejük, mellyel el lehetne indítani a távolabb eső területek elleni hadműveleteket. Az amerikaiak Tomahawk rakétáikkal indították a háborút - ezeket repülőgépekről, hadihajókról és tengeralattjárókról is el lehet indítani. Legnagyobb előnyük, hogy bevetésüknek köszönhetően anélkül semmisíthetőek meg a célpontok, hogy a sereg katonái vagy repülői elvesztését kockáztatná. A második fázisban - miután a rakéták kiiktatták a légvédelem és irányítás főbb pontjait, s biztonságosabbá vált a terep - érkeznek a vadászrepülőgépek. Ezeket nagyrészt britek és a franciák vetették be, de gépeket ígért több más európai állam mellett néhány arab ország is. A legmesszebbről Kanada jelentkezett, komoly erőket küldve: Task Force Libeccio nevű kötelékük a hét darab CF-188 Hornet vadászbombázó repülőgép mellett két CC- 150 Polaris tanker/teherszál- lító és egy CP-140 Aurora haditengerészeti felderítő repülőgépet jelent. Dánia hat, már a térségbe érkezett F-16 MLU-val járul hozzá a haderőhöz, és egy szállítógépet is felajánlott, míg Portugália „igény szerint” négy F-16A vadászbombázóval és egy EADS C-295 szállítógéppel kész részt venni a műveletben. Egy C-295MPA haditengerészeti gépük már a líbiai partoknál dolgozik, Olaszországból felszállva. A görög kormány felajánlása: 4-6 F-16C/D Block 50 Falcon, egy EMB-145H Erieye légtérellenőrző gép, két Eurocop- ter AS-332C1 Super Puma helikopter a harci kutató-mentő A norvég királyi légierő F-16-os vadászgépe. Mint sok más, ez is amerikai gyártmány. (TASR/AP-felvétel) A KOALÍCIÓS haderő Norvégia Hat F-16-os vadászrepülőgép, 5-10 napon belül olasz repterekről bevethető NORVÉGIA USA 42 vadászgépet küldtek az avianoi légibázisra Olaszország > Több tucat vadászgépük áll készenlétben a Trapani-i légibázison További államok Kanada Vadászrepülőket ajánlott fel, 1-2 napon belül bevethetőek lesznek Egyesült Arab Emirátusok F16-0S vadászgépeket küldött a decimomannui légibázisra © LÍBIA Nagy-Britannia Gépeit a norfolki légibázisról vetette be Tornado GR4 NAGY-BRITANNIA Norfolk FRANCIAORSZÁG Franciaország Több mint 20 vadászgépet vetettek be a támadások első két napján Spanyolország Három vadászgépet és egy üzemanyag-utántöltő repülőgépet állítottak csatasorba =-18 © Koalíciós légibázis © Líbiai légibázis Egyéb líbiai reptér • Forrás: REUTERS feladatokhoz és egy C-130H Hercules szállítógép. Spanyolország 4-6 EF-18 Hometet, Belgium 6 F- L6MLU Falcont és egy F-100 osztályú fregattot kész a művelet részére felajánlani. Lengyelország a különleges erők be- és kijuttatásához kiválóan alkalmas (nem mellesleg még az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságán is tíz példányban rendszeresített) PZL M28B Bryza ÍR könnyű szállítógépet ajánlott fel, nem ismert mennyiségben. Politikai és kommunikációs szempontból kiemelkedően fontos, hogy az Arab Liga tagállamaiból többen is támogatásukat, repülőgépeiket ajánlották fel a hadművelethez. Ezzel mindenféleképpen csökken a negatív „gyarmatosító” vagy „keresztesháborús” érzet, melyet Kadhafi kormánya folyamatosan és nagy elszántsággal hangoztat. Az Egyesült Arab Emirátusok az AFP és a BBC értesülései szerint nem kevesebb, mint 24 repülőgépet ajánlott fel, míg Katar kormánya 4-6 vadászbombázót küldene a művelethez. (MSz)
