Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-21 / 66. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 21. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tavaly nem csúszott a Kofola Pozsony. A tavalyi rossz időjárás, az elhúzódó és hideg tél, valamint a csapadékos nyár az üdítőital-gyártók életét is megkeserítette. A közép-európai régió egyik vezető üdítőital-gyártója, a lengyelországi székhelyű, ám Szlovákiában is gyártott Kofola bevételei tavaly csoport- szinten emiatt csaknem az ötödére estek vissza, a nyeresége pedig 47 százalékkal csökkent. Jannis Samaras, a társaság elnöke szerint idén is kénytelenek lesznek szembenézni az egyre magasabb alapanyag- és üzemanyag- árakkal, ami további drágulást eredményezhet az üdítőitalok piacán. (SITA) Magyarország: jobb megítélés Budapest. A Széli Kálmán Terv bejelentése jelentősen növelte a magyar gazdaság kilátásaiba vetett bizalmat a pénzügyi szakemberek körében - adta hírül a Napi Gazdaság. A német ZEW intézet és az Erste Bank közös felmérésében, amely során 80, a régióval foglalkozó elemzőt kérdeztek meg, 11,7 százalékponttal 60,5%-ra nőtt február óta azon válaszadók aránya, akik úgy gondolják, a magyar gazdaság helyzete a jövőben javulni fog. Ezzel a várakozásokat tekintve Magyarország az élre tört, egyik régiós ország gazdaságától sem vártak ilyen mértékben javulást a szakemberek. Ugyanakkor lenne honnan javulnia a helyzetnek, hiszen mindössze 7,5% tartja jónak az ország jelenlegi gazdasági helyzetét. (Ng) Idén2,3%-kalnőa magyar gazdaság Budapest. Idén 2,3 százalékkal nő a magyar bruttó hazai termék (GDP), 4%-os infláció mellett - prognosztizálta a Pénzügykutató Zrt. Az Orbán-kormány 3 százalékos GDP-növekedéssel, továbbá 3,5%-os inflációval számol 2011-ben. A háztartások fogyasztásaidén 1,5%-kal nő, a reálkeresetek 0,3%-kal csökkennek (a tavalyi nemzet- gazdasági átlagbér 210 ezer forint volt, azaz 769 euró, ami hajszálra megegyezik a szlovák mutatóval). Petsch- nig Mária Zita, a gazdaságkutató főmunkatársa elmondta: a foglalkoztatás idén egy százalékkal bővülhet, ez 30 ezer új munkahelyet jelent, azaz a munkanélküliségi ráta a tavalyi 11,2%-ról 2011-ben 10,7 százalékra csökken. (MTI) Felkészületlen adóhivatalok Pozsony. A szlovák adórendszer a 19 százalékos egységes jövedelemadó-kulcsnak köszönhetően ugyan vonzó a külföldi beruházók számára, az adózással összefüggő adminisztráció azonban már kevésbé népszerű a körükben - vallja Ľubica Du- mitrescu, a Deloitte Slovakia adószakértője, aki szerint különösen a nemzetközi adóügyi szabályok szempontjából tapasztalhatók hatalmas hiányosságok az adóhivatalok alkalmazottainak a felkészültségében. Nem kevés gondot okoz az adószakértő szerint az is, hogy a hivatalok alkalmazottai gyakran még a legalapvetőbb szinten sem beszélnek valamilyen idegen nyelvet, jelentős mértékben megnehezítve azon külföldi vállalkozók dolgát, akik nem beszélnek szlovákul. (TASR) Menekülnek a cégek Tokióból Tokió. Egyre több külföldi vállalat költözteti át alkalmazottait Tokióból más japán városokba, elsősorban Oszakába a földrengésben megsérült atomerőmű miatt. A német Daimler, BMW és Volkswagen cégek alkalmazottainak többsége hazautazott Németországba, a BMW pedig tokiói székhelye funkcióinak nagy részét áthelyezte Kobe-i központjába. A Philip Morris, a második legnagyobb dohányipari vállalat Japánban tevékenységének egy részét áthelyezte Oszakába. A Dow Jones hírügynökség változatlanul tudósít Japánból, de új irodát nyitott Oszakában. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8738 Lengyel zloty 4,0588 Cseh korona 24,388 Magyar forint 273,35 Horvát kuna 7,3800 Román lej 4,1705 Japán jen 114,68 Svájci frank 1,2758 Kanadai dollár 1,3894 USA-dollár 1,4130 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 25,16-23,69 286,09-261,45 OTP Bank 1,44-1,36 25,15-23,74 281,55-265,64 Postabank 1,45-1,35 25,29-23,58Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 25,07-23,68 286,07-261,43 Tatra banka 1,44-1,36 25,09-23,82 285,04-263,38 Dexia banka 1,44-1,36 25,03-23,76 280,86-266,62 Általános Hitelbank 1,44-1,36 25,13-23,74 286,09-261,46 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az ágazatban vállalkozók manapság minden egyes kilogrammon nagyjából 20 centet veszítenek Megszűnhet a hazai sertéstartás Egyetlenke. 2002 óta Szlovákiában közel 900 ezerrel csökkent az állomány, tavaly így csak 687 ezer darab sertés volt. (TASR-felv.) Pozsony. A szlovákiai sertéstenyésztés a végnapjait éli - állítja Andrej Imrich, a Szlovákiai Sertés- tenyésztők Szövetségének elnöke, aki szerint az ágazatban 60 éve nem volt ilyen kritikus a helyzet, mint manapság. MOLNÁR IVÁN „Ha a helyzet az elkövetkező időszakban nagyon gyorsan nem változik, akkor egyszerűen leáll a hazai sertéstenyésztés, és a terepet átveszik a külföldi tenyésztők, akik anyagilag sokkal jobban be vannak biztosítva, mint a hazai gazdák” - vallja Imrich. A rendkívül kritikus helyzet szerinte a felvásárlói árak hosszantartó mélyrepülésével magyarázható, ami miatt az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára tavalyra 1,12 euróra esett vissza. ,A szlovákiai tenyésztők így minden egyes kilogrammon nagyjából 20 centet veszítenek, mivel az egy kilogrammra számított költségeik 1,30 euró körül mozognak. Hosszabb távon ez fenntarthatatlan” - mondta el Imrich, aki szerint az őstermelőknek ilyen helyzetben nincs túl sok választási lehetőségük, ezért vagy csökkentik az állatok számát, vagy teljesen felhagynak a tenyésztéssel. Ki a felelős mindezért? Imrich úgy látja, a felvásárlói árak irreális csökkentéséhez leginkább az üzletláncok járultak hozzá. Ezek óriási nyomást gyakorolnak a húsfeldolgozókra, hogy minél alacsonyabb áron adják el nekik a termékeiket, amit aztán a feldolgozók áthárítanak az őstermelőkre. Nem kevésbé fontos tényező a tenyésztéssel összefüggő vállalkozói környezet alakulása is a környező országokhoz képest, különös tekintettel arra, hogy nálunk kisebb uniós támogatásban részesülnek a tenyésztők, ráadásul magasabb az általános forgalmi adó, mint a szomszédos országokban. „Magyarország, Lengyelország vagy Csehország képesek voltak a legkülönfélébb módon támogatni az ottani sertéstenyésztőket, nem beszélve arról, hogy több nyugat-európai országban rejtett támogatásban is részesülnek” - magyarázza Imrich. Példaként Csehország említhető, ahol a kormány az idei évre 400 millió cseh koronát (16,4 millió euró) és 300 ezer tonna gabonát különített el az ágazat támogatására. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a hazai sertésállomány 2002 óta Szlovákiában csaknem 900 ezerrel csökkent, és tavaly már csak 687 ezer darabot számoltak össze. A vágóállatokból befolyt összeg ugyanekkor 60%-kal, 94 millió euróra esett vissza. Imrich felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a sertéshús iránti hazai kereslet, amit egyre inkább a külföldi beszállítók elégítenek ki. Minderről a legbeszédesebben a statisztikai adatok vallanak, amelyek szerint a tavalyi kereslet elérte a 180 ezer tonnát, miközben az itthoni tenyésztők csak 66 ezer tonnát voltak képesek piacra dobni. A többit, vagyis 114 ezer tonnát behozatalból fedeztük. A hazai tenyésztők idén már a szlovák kereslet alig 33-35%-át lesznek képesek kielégíteni. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat megmentéséhez gyors és hatékony intézkedésekre lesz szükség. Az ágazaton segítene, ha a földművelésügyi tárca felgyorsítaná a sertéstámogatások kifizetését, és az állami tartalékokból gabonát kölcsönözne a tenyésztőknek. Emellett az ágazatnak mintegy 5 millió eurós dotációra is szüksége lenne a túléléshez. Brüsszel április elsejétől eltörli a kínai és vietnami lábbelikre 2006-tól vonatkozó büntetővámokat A közeljövőben tovább csökken a cipők ára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. A hazai cipőgyártás már eddig is jelentős gondokkal volt kénytelen szembenézni, hiszen a gazdasági válságot keményen megsínylette. Az ágazat adózott nyeresége a 2008-as 10 millió euróról 2009-re 3 millió euróra esett vissza, az alkalmazottak száma pedig ugyanekkor a 12 ezer körüliről csaknem 9 ezerre csökkent. A növekvő kiadásaik ellenére ugyanakkor a cipőipar azon ágazatok közé tartozik, amelyekben az éles konkurenciaharc miatt a gyártók nem növelhették az áraikat. Erre tesz rá most még egy lapáttal az Európai Bizottság, amely április elsejétől eltörli a kínai és vietnami bőrcipőkre vonatkozó büntetővámokat az Európai Unióban. Mivel a változás érzékenyen érinthet sok európai cipőgyártót - elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat -, Brüsszel megígérte, hogy egy éven keresztül figyelni fogja a lépés következményeit, és negatív hatás esetén gyorsan meghozza a „megfelelő intézkedéseket”. A fogyasztók szempontjából jó hír a vámok eltörlése, mivel még olcsóbbá teheti az Ázsiából érkező cipőket. Igaz, szakértők szerint gyors és nagy árcsökkenésre nem kell számítani, mivel a bér- és alapanyagköltségek a közelmúltban igencsak megnövekedtek. A Kínából, illetve Vietnamból érkező cipőkre még 2006-ban vezetett be az Európai Unió 16,5, illetve 10%-os védővámot, majd 2009 decemberében 15 hónappal kitolta a vámok érvényességét. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a távol-keleti gyártók dömpingáron szállítanak cipőket az EU-ba, miközben - Brüsszel állítása szerint - mindkét ázsiai ország adókedvezményekkel és olcsó hitelekkel segíti gyártóit. A kínai gyártók viszont jogszerűtlennek tartották a büntetővámokat, és azok mértékét is kifogásolták, mondván, azok valójában egyes dél-európai gyártók érdekeit szolgálják. Emiatt négy cipőgyár az Európai Bíróságnál megtámadta a döntést - kérelmüket elutasították-, a kínai kormány pedig a Világkereskedelmi Szervezetnél panaszolta be az uniót. A kérdés az EU-tagállamokat is megosztotta: míg a jelentős cipőiparral rendelkező Spanyol- ország, Olaszország és Portugália a vámok fenntartása mellett kardoskodik, addig Nagy-Bri- tannia és a skandináv országok az eltörlésük mellett tették le voksukat. (mi, TASR) Szlovákia gazdaságát csak áttételesen és átmenetileg érinti a Japánt sújtó természeti katasztrófa Néhány ágazaton nagyot lendít az újjáépítés HORBULÁKZSOLT A Japánban történt természeti csapás után egy-két nappal már az esemény gazdasági vonatkozásairól szóltak a hírek. A vélemények alapján az a kép kezd kialakulni, hogy annak ellenére, hogy mindez a világ másik felén zajlik, ránk is komoly befolyása lesz. Japánt katasztrófa-sorozat rázta még, amelynek valóban vannak és lesznek globális hatásai, ezek azonban számunkra nem járnak majd komolykövetkezményekkel. A földrengés elsődleges negatív gazdasági kihatása a tokiói tőzsde zuhanása volt. Mivel vidékünkön a távol-kelet befektetések még mindig egzotikusnak számítanak, ezért a veszteség keveseket érintenek. A 10% körüli esések még beleférnek a börzék szokásos menetébe, így kár megszabadulni a japán értékpapíroktól. Egy természeti katasztrófa akár segítheti is a gazdaság fellendülését, tompítva az esemény után azonnal bekövetkező termelés leállását. Komolyabb hatása lehet a szerencsétlenség után bekövetkező egyéb csapásoknak, mint például az atomerőműi robbanásoknak. Közvetlenül még ez sem hat ránk, itt is csak áttételes befolyásról lehet szó. Az egész világon azonnal csökkent az urán iránti kereslet, és megugrott az atomerőművek iránti ellenérzés. Az unióban máris vizsgálni kezdték a biztonságukat. Néhány blokk leállítása miatt nőni kezdtek az energiaárak. Bár az elővigyázatosság fontos, ebben az esetben is inkább pánikjelenségről van szó, amelynek elmúltával ismét csökkenhet az energiaár. Az atomenergiáról se rövid, se középtávon nem lehet lemondani. A katasztrófa igazi kockázata tehát a rá adott válaszok milyenségében rejlik. A leghelyesebb, ha megőrizzük a nyugalmunkat. A csapás szenvedő alanyain is az segít leginkább, ha többek között nem próbálunk meg túladni japán befektetéseinken vagy továbbra is megbízunk a japán termékekben. Globális gazdasági szempontból lesznek olyan szektorok - atomenergetika, biztosítók - amelyekre negatív hatással lesz, ellenben az ingatlan- és infrastruktúra-fejlesztő vállalatok profitálhatnak.
