Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-21 / 66. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Továbbra sincs egyetértés a kormánykoalíció pártjai között az egyéni vállalkozók adóterheinek növeléséről Bugár: Miklós nem büntetheti az összes egyéni vállalkozót Pozsony. Bugár Béla szerint Ivan Miklós pénzügyminiszternek engednie kell a járulékterhek növelésével kapcsolatos terveiből, különben a koalícióban nem lesz egyezség. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Híd elnöke elismerte, nagy teher nehezedik Miklósra az államháztartás miatt, de tudatosítania kell, hogy olyan megoldást kell találni, amelyet a koalíció minden tagja meg tud szavazni. Bugár a Szlovák Televízió tegnapi politikai vitaműsorában tarthatatlannak nevezte azt az elképzelést, hogy az összes egyéni vállalkozót büntessék azért, mért néhányuk visszaél a járulékrendszerrel. A megbízási szerződés alapján dolgozók, vagyis az alkalmi munkavállalók esetében is meg kellene szabni bizonyos alsó bevételi határt, például a létminimum nagyságát, amely alatt nem kellene társadalombiztosításijárulékot fizetniük a Szociális Biztosítóba - véli Bugár. Szeretné látni a járulékreform további pontjait is, mert a pénzügyminiszter által eddig felvázoltak - az egyéni vállalkozók járulékterheinek emelése és az alkalmazottaknál a szuperbruttó bér bevezetése - legfeljebb „az első, vagy inkább a nulladik lépésnek” tekinthetők. Ivan Miklós rámutatott, semmi mást nem tesz, csak a kompromisszumokat keresi a kormánypártok között. „Olyan megoldást keresünk, hogy minél kisebb mértékben terheljük az egyéni vállalkozókat, egyúttal eltávolítsuk azokat a deformációkat, amelyek ma a járulékrendszerben egyértelműen megvannak, és amelyek tarthatatlanná teszik a helyzetet. Tudatosítjuk, mennyire fontosak az egyéni vállalkozók, és specifikus szerepet töltenek be, vannak olyan intézkedéseink, amelyek kedvezőek a számukra“ - mondta. A kormány járulékreformjának nem az az elsődleges célja, hogy az állam több pénzt szedjen be az adófizetőktől, hanem az, hogy egyszerűbbé, átláthatóbbá és igazságosabbá tegye a járulékrendszert - nyilatkozta Branislav Ďurajka pénzügyi államtitkár a közszolgálati rádió szombati vitaműsorában. Szerinte a reformnak épp ellenkező hatása lesz, mint amit az ellenzék megpróbál elhitetni a lakossággal. „Jövőre még ugyanakkora összeg folyik be a költségvetésbe, mint idén, de a következő években a reformnak köszönhetően már a befizetett adók és járulékok bruttó hazai termékhez viszonyított aránya csökkenni fog” - vallja a pénzügyi államtitkár. Szerinte ez is egy újabb bizonyíték lesz, hogy csökkennek az adóterhek. Ďurajka' azonban igazságtalannak tartja azt a jelenlegi rendszert, hogy míg a vállalkozók évente átlagosan 1700 eu- rónyi adót és járulékot fizetnek be, az alkalmazottak 5200 eu- rót. „Ha igazságosabbá szeretnénk tenni a befizetéseket, akkor azok, akik eddig kevesebbet fizettek, a jövőben kénytelenek lesznek valamivel mélyebben a zsebükbe nyúlni” - állítja Ďurajka. A pénzügyi államtitkár szerint azonban a vállalkozók még ezután is kevesebb járulékot fognak fizetni, mint a munkáltatók, hiszen figyelembe kell venni, hogy az egyéni vállalkozók nem jogosultak számos juttatásra. Bugár Béla (SITA-felvétel) Peter Kažimír, a Smer parlamenti képviselője, volt pénzügyi államtitkár elismeri ugyan, hogy szükség van a járulékrendszer reformjára, szerinte azonban ezt nem a vállalkozók kárára kellene véghezvinni. „Az a vállalkozó, aki évente 10 ezer eurót számláz, 600 euróval lesz kénytelen többet fizetni, ami csaknem duplája az eddigieknek. Ez egyszerűen őrültség” - vallja Kažimír. (sán, mi, TASR) Ha tetszik, ha nem Jövőre nálunk is lesz bankadó Pozsony. Szlovákia jövőre akkor is bevezeti a bankadót, ha ennek szabályairól addig nem születik közös európai uniós döntés - jelentette be tegnap a köztévé Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában Ivan Miklós pénzügyminiszter. Hozzátette, a bankadóból származó bevételekkel már a jövő évi költségvetés is számol. Részleteket a tárcavezető egyelőre nem árult el, azt azonban már most bejelentette, hogy az ő javaslatukban szereplő adókulcsok meg sem közelítik a Smer által javasoltakat. Az ellenzéki párt előbb ugyanis 1,3, majd 0,73 százalékos bankadót javasolt, aminek köszönhetően Szlovákia szerintük 20-ról újra 19 százalékosra csökkenthétté volna az általános forgalmi adót. „Egy ilyen mértékű bankadó jelentős károkat okozna a szlovák gazdaságnak és a bankok ügyfeleinek is” - valljaMikloš. Stúdióbeli vitapartnere, Bugár Béla sem látja akadályát annak, hogy Szlovákia bevezesse a bankadót, ám a Smer javaslatát nem tartja szerencsésnek. „Ha túlságosan leterheljük a bankokat, a teher egy részét átruházzák az ügyfeleikre. Ez azt jelenti, hogy ismét az egyszerű polgárok pénzéhez nyúlnánk. Nem gondolom, hogy ez lenne a járható út” - jelentette ki Bugár. (mi, SITA, TASR) RÖVIDEN Radičová: az első pozitív eredmények Sztrecsény (Stream). A közpénzek konszolidációjának, valamint a korrupció megfékezésének köszönhetően fokozatosan növekszik Szlovákiában a foglalkoztatottság - állapította meg az SDKÚ Központi Tanácsának hétvégi ülésén Iveta Radičová miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az országot magas költségvetési hiánnyal, növekvő adóssággal, magas munkanélküliséggel vették át, a lakosság 11 százaléka a szegénység határán él. „Azt már most kijelenthetjük, hogy bár az elfogadott költségvetés fájdalmas, máris meghozta az első pozitív eredményeket. Az államnak az év első hónapjában 11 százalékot sikerült megtakarítania. Hozzáláttunk a közjogi méltóságok fizetésének csökkentéséhez, karcsúsítottuk az államapparátust, és csökkentettük a köztisztviselők bérét, az állam fogyasztása sokkal kisebb, mint korábban” - fejtegette Radičová. (SITA) Lelőtték a fegyveres rablót Beregszeg (Šulekovo). Kirabolt egy benzinkutat, majd az őt üldöző rendőrökre is rálőtt egy férfi a Galgóchoz (Hlohovec) közeli Beregszeg határában. A tettes 800 eurót zsákmányolt egy töltőállomáson, majd a szántóföldön keresztül futva menekült a tetthelyről. A riasztott járőrök a nyomába eredtek, és a rájuk leadott lövést gépkarabéllyal viszonozták. A rabló a helyszínen belehalt sérüléseibe. A rendőri intézkedés ügyében vizsgálatot indítottak a belügyminisztérium belső ellenőrző szervei. A rendőrség igyekszik megállapítani a rabló személyazonosságát. (TASR) Az adóbevallások ötödét már leadták Pozsony. Tegnapig több mint 252 ezer magánszemély és társaság nyújtotta he a jövedelemadó-bevallását, ami az idei évre várt adóbevallások nagyjából 20 százaléka. Az adóhivatalokhoz eddig240 ezer magánszemély és 12ezertársaságjuttat- ta el a bevallását. A magánszemélyek közül ezt 126 ezren az A típusú, 114 ezren pedig a B típusú adóíven tették meg. A Központi Adóigazgatóság arra számít, hogy idén 1,128 mülió magánszemély és 163 ezertársaságnyújtjabe az adóíveket. Ha valaki a törvényben meghatározott március 31-ei időpontnál később tudja benyújtani a bevallását, ezt elég jeleznie az adóhivatalnak. Ezt a lehetőséget eddig nagyjából 10 ezer magánszemély és 2,5 ezer társaság használta ki. (SITA) Bugar: nem szeretnem, ha az itteni embereket bevinnék a magyarországi pártcsatározásokba Itt is kampányolhatnak majd a magyar pártok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bugár Béla szerint gondot okozhat, ha a határon túli magyarok az aktív választójog mellé passzív választójogot is kapnának-vagyis, ha megválaszthatok lennének az Országgyűlésbe. A Híd elnöke úgy véli, meg kell várni, míg a magyar Országgyűlésben tisztázódnak az ezzel kapcsolatos (például a kampányt szabályozó) részletkérdések. Szerinte uniós üggyé válhatna, ha külhoni magyarok is megválaszthatok lennének a magyar országgyűlési választásokon. „Én nem szeretném, ha az itteni embereket bevinnék a magyarországi pártcsatározásokba, ha a magyarországi pártok Szlovákiában kampányokénak. Kezdettől fogva ez a véleményem” - mondta Bugár. A Híd elnöke szerint a szlovák koalíciós pártok számára vörös posztó a magyarországi választójog megadása. „Úgy látom, leginkább attól tartanak, hogy mi történik akkor, ha átjön Szlovákiába kampányolni egy- egy magyar párt - itt nem csak a Jobbikra kell gondolni -, és a kampány hevében elkezdenek butaságokat beszélni” - fogalmazott Bugár. A pártelnök úgy véli, erre az itteni magyar választópolgárok fizetnének rá. A Fico-féle állampolgársági ellentörvény eltörlésének ügye tavaly ősztől húzódik. Novemberben már a parlament előtt volt a kormánypárti módosító javaslat, ám elhalasztották megvitatását, mert a KDH-nak ellenvetései voltak. Mire a Hídnak sikerült kiegyeznie a kereszténydemokratákkal, februárban Matovič és az Egyszerű Emberek buktatták meg a javaslatot. (Msz) A tandíj bevezetését Iveta Radičová és a Híd is a kormányprogramra hivatkozva ellenzi Egyelőre nem lesz tandíj az egyetemeken VERES ISTVÁN Pozsony. Gyorsan visszavonulót fújt a főiskolák és egyetemek nappali tagozatainak fizetőssé tételével kapcsolatban az oktatásügyi minisztérium. A tárca sajtóosztálya szerint Eugen Jurzyca (SDKÚ) szavait a sajtó tévesen értelmezte. „Nem is fontolgatjuk ezt a lépést ebben a választási ciklusban” - tudatta Miriam Žiaková szóvivő. Közben viszont kiderült, hogy a kormánykoalícióban sem maradna támogatás nélkül egy ilyen kezdeményezés, az SaS-es Martin Poliačik szerint a minisztérium nekiláthatna a tandíjbevezetés forgatókönyveinek kidolgozásához. Poliačik szerint ha ezt nem lépik meg, a következő kormányra hárul a feladat, mert a tanulmányi és szociális ösztöndíjak rendszerét mindenképpen át kell dolgozni. A javaslat ellenzői a KDH-s Martin Frone volt oktatásügyi minisztertől a smeres Dušan Caplovičig a szociális következményeket tartják a legprob- lémásabbnak. „Talán ha majd javul az oktatás színvonala is” - nyilatkozta Čaplovič a Sme kérdésére. A diákok családjai a jelenlegi gazdasági helyzetben nincsenek erre felkészülve - érvel Szigeti László az MKP-ből. A kérdés ennél sokkal bonyolultabb, véli Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja. „Az elmúlt években a probléma egy-egy szeletét próbálták megoldani. El kell dönteni, mit várunk egy ilyen reformtól, mert ha csak az a cél, hogy további állami pénzt vonjanak ki az iskolaügyből, sok haszna nem lesz” - állítja a dékán. Szerinte a fizetős főiskola nálunk még nem garancia a jobb érvényesülésre, mint például az Egyesült Államokban, ahol bár komoly befektetés egy rangos diploma megszerzése, de a hallgatónak viszonylag rövid időn belül busásan megtérül. Komzsík egy magyarországi felmérést említ, melyből kiderül, hogy a munkaadók nem is várnak különösebb szakmai specializációt a végzősöktől, mondván, ezt majd náluk megszerzik. Szerinte éppen ezért az államnak kellene kialakítani egy stratégiát, amely meghatározná, hogy az adott időszakban milyen szakemberekre van vagy nincs szüksége. „Az állam megrendelőként lépne fel, és olyan leendő szakemberek tanulmányait támogatná, amely területeken hiány van” - magyarázta. Ám sokszor nem is az a fontos, hogy a diák a saját szakmájában helyezkedik-e el. „Lehet, hogy pusztán szüksége van néhány évre, hogy beérjen a személyisége, a munkaerőpiacon pedig majd alkalmazkodik, specializálódik, vagyis továbbtanul” - mutatott rá Komzsík. Másrészt egyetért azzal, hogy egy jobb állás megszerzésénél manapság már alapfeltétel a felsőfokú végzettség. Az egyetemi tandíj bevezetésére a jelenlegi választási időszakban valószínűleg nem kerül sor, Iveta Radičová miniszter- elnök és a Híd is a kormány- programra hivatkozik, melyben nem szerepelnek ilyen tervek. Ivan Miklós (Tomáš Benedikovič felvétele)
