Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-17 / 63. szám, csütörtök

12 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetsége, a SZNM - A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma, va­lamint a Szlovákiai Magyar Protestáns Oktatási és Közművelődési Egyesület meghirdeti a Szlovákiai Magyar Iskolák és Óvodák V. Országos Képzőmű­vészeti Pályázatát, „Mit mesélnek az épületek?” címmel. Az alkotásokat A/3 vagy A/2 formátumú rajz­lapon kérjük beküldeni a következő címre: Szlová­kiai Magyar Pedagógusok Szövetsége - ZMPS P. O. BOX 49., 945 01 Komár­no, melyhez mellékelni kell azt a pályázati űrlapot, amelyet az SZMPSZ honlapjáról (www.szmpsz.sk) lehet letölteni. A technikát mindenki egyénüeg vá­laszthatja meg. Beküldési határidő: 2011. április 20. A munkákat május 5-én szakmai zsűri értékeli (képzőművészek, mű­vésztanárok). A legjobb alkotások beküldői és fel­készítő tanáraik meghívót kapnak egy tanulmányút- tal egybekötött ünnepi ki­állításra, amelyet 2011. május 16-án tartunk Po­zsonyban a SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultú­ra Múzeumában. A ta­nulmányút keretében a résztvevők megismerked­hetnek Pozsony történel­mi nevezetességeivel és múzeumaival. A zsűri által kiválasztott munkák alkotói és a felké­szítő pedagógusok juta­lomban részesülnek, ame­lyet a kiállítás keretében vehetnek át. A beküldött munkákat a szervezők nem küldik vissza. A képzőművészeti pá­lyázatra a következő ka­tegóriákban és témákkal lehet pályázni: 1. kategória: óvodák ♦ Illusztráció készítése a Mátyás király Gömörben című meséhez: „Ezt lát­hatta Mátyás Gömörben” 2. kategória: alapiskolák alsó tagozata ♦ „Mesélő házak” Bemu­tatom, hol élek. 3. kategória: alapiskolák felső tagozata és a nyolcosztályos gimnázi­umok első négy évfo­lyama ♦ „Élő történelem” Tör­ténelmi épületek a kör­nyezetemben. 4. kategória: középisko­lák ♦ „A történelem üzene­tei” Épületek, emlékké­pek, szimbólumok. 5. kategória: speciális iskolák ♦ „Mátyás király Gö­mörben” Meseillusztráció készítése. Érdeklődni Jókai Tibor irodavezetőnél lehet a 035/7713-572 vagy a 035/7714-755 telefon­számokon. Az előadásokra, szakmai fórumokra összegyűltek a járás tanárai, hogy képezzék magukat, véleményt cseréljenek XVI. Komáromi Pedagógiai Napok Immár 16. alkalommal rendezte meg a Szlovákiái Magyar Pedagógusok Szö­vetsége meg a Komáromi Pedagógiai Napokat. A rendezvénysorozat idei évfolyama február 14-18. között zajlott, az előadá­sokra, szemináriumokra, szakmai fórumokra össze­gyűltek a járás tanárai, hogy képezzék magukat, megosszák egymással ta­pasztalataikat, véleményt cseréljenek. Összeállítá­sunkban a programokról nyújtunk áttekintést. ÖSSZEÁLLÍTÁS Beszéljünk zsiráf nyelven! A nemesócsai Móra Ferenc Alapiskola tanári kara szokás szerint alaposan kivette a részét a programból. Február 14-én iskolánk adott otthont Lánczos Andrea és Pénzes Éva Erőszak- mentes kommunikáció című előadásának. Mindketten a du- naszerdahelyi Consensus Pol­gári Társulás munkatársai. Tan­testületünk minden tagja árgus szemmel figyelte az előadást, melyre nemcsak a helyi, hanem a környékbeli oktatási intézmé­nyek is elküldték munkatársai­kat, sőt a szülői szövetség is képviseltette magát. Az előadás ízelítőt mutatott a közeljövőben ránk váró 40 órás továbbképzésből. Az előadók fölvázolták, miből áll a gyakor­lati foglalkozás. A sikeres kom­munikáció kulcsfontosságú az iskolákban, hiszen ez az ered­ményes munka egyik feltétele. Ezért tanácsos a kellemetlen helyzetekben is megőrizni hig­gadtságunkat, mert a szép szó­val, a „zsiráf nyelvvel” hama­rabb célhoz érhetünk. Az erő­szakos fellépés, a „sakál nyelv” csak látszatsikereket hozhat. A diákok csak úgy tesznek, mint­ha figyelnének, valójában a fé­lelem miatt viselkednek látszó­lag kifogástalanul, tőlünk pedig egyre távolabbra kerülnek. A napot kölcsönös vélemény- cserével zártuk. Tantestületünk kíváncsian várja a 40 órás to­vábbképzést. Angyal Péter, Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa EckhardtGábor mesterkurzusa Február 17-én valósult meg - végre, több évi várakozás után - Eckhardt Gábor mesterkurzusa a komáromi Művészeti Alapis­kola koncerttermében. Eckhardt Gábor a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a különlegesen te­hetséges gyermekeket tanítja, valamint az ugyancsak buda­pesti Bartók Béla Konzervató­rium igazgatóhelyettese és zongoratanára. A mesterkurzust most is nagy érdeklődés kísérte. Pozsonytól Párkányig számos művészeti alapiskola jelentkezett és jött el, a legtöbben ezúttal Somorjáról, ahonnan nyolc kolléga volt kí­váncsi az előadóra, sőt hoztak magukkal két növendéket is. A résztvevők száma közel hetven fő (tanár és diák) volt. A diákok aktív résztvevői voltak a mes­terkurzusnak, hiszen az ő játé­kuk szolgáltatta a nap szakmai részét, az ő darabválasztásuk, valamint előadásuk módja és mikéntje által volt értelme az egész összejövetelnek. A kollégák nagy szeretettel fogadták (ez alkalommal is) a mestertanárt, aki csodálatos egyéniségével, szakmai és em­beri rátermettségével bizonyí­totta, hogy ismét érdemes volt eljönniük Komáromba. Renge­teget tanultak és épültek szak­mailag ezen a napon. A komá­romi Művészeti Alapiskola már 1999 óta tart falai között mes­terkurzusokat különböző hang­szereken tanító tanárok részé­re, a legnagyobb érdeklődés azonban még mindig a zongora iránt van. Szalay Szilvia, az Ének-ze­nei Szakmai Társulás vezetője Egy katedra körül Február 17-én a Selye Egye­temen rendezték meg A tanári felkészülés módszertana című foglalkozást. Az előadók Bartha Jánosné és Szalay Mária voltak, akik Debrecenből a Kölcsey Fe­renc Református Tanítóképző Főiskoláról érkeztek. Az előadók interaktív mó­don, nagyfokú szakmai hozzá­értéssel, kellemes hangulatot teremtve adták át tudásukat a hallgatóknak, kooperatív mód­szereket alkalmazva. A „kis ta­nító nénik és tanító bácsik” cso­portokba tömörülve oldották meg az előadóktól kapott fel­adatokat. Az előadáson peda­gógusok és egyetemi oktatók is megjelentek, akik saját tapasz­talataikat is megosztották a hallgatókkal. Szó volt a jó kér­dezésről, az intelligencia for­máiról, mely nagyban megha­tározza, hogy a gyermek milyen területen lehet sikeres. Az RJR- modellről, amely a tanulás álta­lános kerete: a ráhangolódás - jelentésteremtés - reflektálás modell. A tanulási folyamat so­rán először előhívjuk a témával kapcsolatos ismereteket, majd erre építünk az új ismeretek megértése, elsajátítása kap­csán. Az új ismeretek beépítését pedig a reflektálás kapcsán erő­síthetjük vagy ellenőrizhetjük. A szakemberek, akik az elő­adást „az iskolában nem tanter­vet, nem tankönyvet tanítunk, hanem gyereket” gondolattal zárták, a hallgatóktól nagyon pozitív visszajelzéseket kaptak. Délután A pedagógiai kom­petenciák fejlesztése című elő­adássorozat zajlott, szintén az egyetem területén. Az első elő­adók Bartha Jánosné és Szalay Mária voltak. Az előadás érin­tette a tanár szerepét, az iskolai étékelést, a tanár és a diák kö­zötti kommunikációt. Az infor­mációrobbanás, az emberi kap­csolatrendszer gyökeres átala­kulása és az értékrend elbizony­talanodása szükségessé teszi a pedagógusok szemléletváltását is. A tanítás nemcsak tudo­Bartha Jánosné és Szalay Mária előadók, és Fekete Irén, az SZMPSZ Komáromi Területi Választmányának elnöke Sok pedagógust érdekelt A szakiskolák nevelési problémái című előadás is mány, hanem művészet is. De vajon ki tudja megmondani biz­tonsággal, hogy milyen a jó pe­dagógus? Majd Kováts Németh Mária, a Selye János Egyetem docense tartott előadást a pedagógiai kompetenciákról. Szabados Szilvia egyetemi oktató A tanár­diák kapcsolat a fegyelem tük­rében című előadásában az e témakörben Szlovákiában és Magyarországon végzett kuta­tásait mutatta be. Ezt követően Vajda Barnabás egyetemi okta­tó ismertette, hogy a történelem tanszéken mely kompetenciák fejlesztését tartják fontosnak. Az egyetem részéről Szarka László dékán úr köszönetét és örömét fejezte ki a szervezők­nek, hogy létrejött ez a találko­zó az egyetem és a régió peda­gógusai között. Magyarics Erika, Móra Fe­renc Alapiskola, Nemesócsa Fókuszban a nevelés Idén a szakközépiskolák is lehetőséget kaptak, hogy meg­mutassák magukat a Komá­romi Pedagógiai Napok kere­tében. A komáromi Ipari Szak- középiskola adott otthont „A szakiskolák nevelési problé­mái” című rendezvény lebo­nyolításának. Három iskola mutatkozott be, s a 20-25 perces előadások­ban nem a tanulmányi lehető­ségek, hanem a nevelési prob­lémák játszották a főszerepet. A gútai Magyar T annyelvű Magán Szakközépiskola képviselőitől megtudhattuk, hogyan próbál­nak gátat szabni a rongálások­nak. Az ógyaOai Építőipari Szakközépiskola bemutatta az iskolai rendtartásuk főbb pont­jait, megismerkedtünk hiány- zási statisztikájukkal. Magyar- országi vendégeink Mosonma­gyaróvárról érkeztek. A Haller János Általános, Szakképző és Szakközépiskola igazgatói is­mertették, mit enged meg szá­mukra a törvény, mi az, amit az iskolán belül rendezhetnek, s mi az, amihez kénytelenek a rendőrség segítségét kérni. Az szakiskolák után Stredl Terézia, a komáromi Selye János Egye­tem oktatója kapott szót, aki a serdülők nevelési sajátosságai­ról beszélt. A csendes napot a vita törte meg. Felmerült, hogy kevés di­cséret hangzik el az iskolák falai között. Sokkal több a megrovás, a figyelmeztetés, mint a dicsé­ret. Az ellenvélemény szerint azonban a dicséretnek súlya kell hogy legyen. A könnyen osztott dicséretek félrevezethe­tik a diákot, mert nem tükrözik a valóságot. Az egyik vendég megemlítette, hogy az utóbbi időkben nagyot esett a színvo­nal. Sokan bekerülnek hozzá­juk, pedig a szakmunkásképző­ben lenne a helyük. Ezen könnyű lenne segíteni. Állítsák vissza a felvételi vizsgákat, s csak az arra alkalmasakat ve­gyék fel! Ez viszont a gyereklét­szám csökkenésével járna, ta­nárokat kellene elbocsátani, is­kolák szűnnének meg. Az isko­láknak szükségük van a diákok­ra, mert a létszámuk után kap­ják az állami támogatást. Tehát felvesznek szinte mindenkit, még az elégséges osztályzatok­kal rendelkezőket is. Meg kell tartani őket, hozzák a pénzt, a színvonal viszont esik. Ez a 22-es csapdája. Megoldást nem sikerült találni, de nem is ez volt a cél. A hozzászólókat a javítás szándéka vezérelte. Az egész­séges vita tovább folytatódik. Angyal Péter, Móra Ferenc Alapiskola, Nemesócsa Iskolavezetők szakmai fóruma Az Iskola mint szervezet - szakmai tréning intézményve­zetőknek című rendezvénynek február 15-én a Felvidéki Ma­gyar Pedagógusok Háza adott otthont, itt találkoztak a téma iránt érdeklődők. Már a jelent­kezők nagy száma is mutatta, hogy az intézmények vezetői igénylik szakmai munkájuk ilyen irányú fejlesztését. Nem­csak a komáromi, hanem a du- naszerdahelyi, vágsellyei, ér­sekújvári területi választmá­nyok tagjai is részt vettek a tré­ningen, óvodavezetőktől az egyetemi szintig. Bevezetőként Pukánszky Bé­la professzor úr vizuális prob­lématörténeti áttekintést nyúj­tott. A prezentálás is szemléltet­te, hogy szinte a kezdetektől ak­tuális a téma, minden társada­lom sajátosan igyekszik alakí­tani iskolarendszerét. A szakmai tréning második részében Vetter János, a Komá­romi Ipari Szakközépiskola igazgatója és Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója elméleti és gyakorla­ti síkon igyekezett a résztvevők ismereteit gazdagítani. Mi is valójában a szervezet, mik a jellemzői?; Mikor egész­séges vagy beteg egy iskola?; Az iskola szervezeti kultúrája, en­nek fejlesztő és gátló tényezői; A szervezeti légkört befolyásoló tényezők - ezen kérdéskörök köré csoportosították az elő­adók a téma feldolgozását. Spontán kialakított csopor­tokban fogalmazták meg a je­lenlévők véleményüket, az elő­adók egyetlen kikötése az volt, hogy az egy intézményből jö­vők lehetőleg ne dolgozzanak egy csoportban. Az idő szűkre szabottsága miatt intenzív ta­nácskozások folytak, néha ne­héz volt egy véleményt kialakí­tani csoporton belül is. Meg­mutatkozott a beszámolók alapján, hogy a fiatal, rövid ide­je vezetői beosztásban dolgo­zók igényelnék a tapasztalat- szerzést, tanácsadást. Hosszú évek tapasztalata alapján még mindig a pedagógus személyi­sége a legfontosabb „munka­eszköz”. A záró részben a vezetői attitűdök elemzésére is sor ke­rült. Egyedül nem megy, „kell egy csapat”. A csapatnak pedig vezetője kell, hogy legyen, és ennek meg kell felelni. A mun­ka tovább folytatódhat, hiszen csak kóstolgattuk a témát, mindnyájan érezve, hogy szük­ségünk van az üyen szakmai tréningekre. Mindez nem való­sulhatott volna meg az előadók magas fokú szakmai felkészült­sége és előadói személyisége nélkül. Köszönet érte. Nagy Lívia, Gáspár Sámuel Alapiskola, Csicsó

Next

/
Thumbnails
Contents