Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám, szerda

14 Régió-hirdetés ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 16. www.ujszo.com A város történelmét bemutató kiállítás nyílik az emléknapon (Csuport István felvétele) Összecsap a Vörös Hadsereg és a Wehrmacht Ádáz küzdelem lesz Érsekújvár főterén SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. A város főterén március 19-én összecsapnak a Vörös Hadsereg és a Wehr­macht katonái, a II. világhá­ború befejezésének emlékére rendezett műsorban törté­nelmi előadásokat, izgalmas harci bemutatót és kiállítást láthat a város múltja iránt ér­deklődő közönség. Első alkalommal rendez ilyen nagyszabású hadtörté­neti emlékünnepséget a város vezetése, a Három-hidak Pol­gári Társulással a Tyernau Hadtörténeti Klubbal közö­sen. A főtéri kultúrházban pénteken 9 órától František Dániel helytörténész az ér­sekújvári bombázásokról, Štefan Zupko, számos hadtör­téneti publikáció szerzője pe­dig a II. világháború érsekúj­vári vonatkozásairól, esemé­nyeiről számol be a közönség­nek. Az emléknapon doku­mentum- és fényképkiállítás nyílik, ahol elsősorban a váro­si bombázás iszonyatos pusz­tításairól láthatók majd érté­kes felvételek. A járási szék­hely főterén 8-tól 10 óráig harcászati bemutatót tarta­nak, majd Gejza Pischinger ünnepi beszéde után megkez­dődik a csata a Vörös Hadse­reg és a Wehrmacht katonái között, amit a közönség közel­ről figyelhet, és az érdeklődők később megtekinthetik az ott használt fegyvereket, katonai egyenruhákat és gépeket. Érsekújvárban eddig még nem volt példa ilyen rendha­gyó és nagyszabású történel­mi bemutatóra. Megkezdődött a Kármán József Napok Március 15-re emlékeztek ÚJ SZÓ-HÍR Losonc. A hagyományok­nak megfelelően Losoncon március 13-án Kármán József emlékművének megkoszorú­zásával kezdődött meg a Kármán József Napok, s ez volt a március 15-i megemlé­kezés nyitórendezvénye is. A losonci Serly női kamarakórus fellépése után Böszörményi István nyugalmazott tanár emlékezett az 1848-as sza­badságharc eseményeire. Az ünnepi műsorra a Vigadó nagytermében került sor. (pj) Böszörményi István emlékezett az 1848-as eseményekre A lévai tejgyár a barsi sajtrúd bejegyzését kérte az uniós földrajzi jelzések nyilvántartásába Barsnak is lehet védett élelmiszere Dušan Sámela gazdasági igazgató reméli, termékük elnyeri az Európai Bizottság védjegyét (A szerző felvétele) Léva. A remények szerint nemsokára a barsi régi­ónak is lehet európai vé­dett élelmiszere. FORGÁCS MIKLÓS A lévai tejgyár a járási szék­helyen gyártott barsi sajtrúd (Tekovský salámový syr) be­jegyzését kérvényezte az uniós földrajzi jelzések nyilvántartá­sába. Ä Lévai járásban ez lesz az első ilyen oltalom alá eső ké­szítmény. A tejüzem kétezer tonna sajtrudat gyárt évente. Az Európai Bizottság védjegyét már ezer mezőgazdasági és élelmiszeripari termék viseli az EU területén. Három kategória létezik, a védett eredetmegjelö­lést 505, a védett földrajzi jel­zést 465 és a garantált hagyo­mányos különlegesség jelzést 30 áruféleség viseli. A hagyo­mányos specialitások között már hat szlovákiai élelmiszer van, kettői tej-, négy pedig hús­ipari, termék, a pozsonyi kifli pedig vár a minősítésre. Föld­rajzi védjegyet eddig csak négy hazai áru kapott, érdekesség, hogy zömmel tejipari készít­mények. Az első a szakolcai kürtőskalács volt, majd a szlo­vák juhtúró, a szlovák parenyi­ca, és az ostyepka következett. Az elbírálási folyamat befejezé­sére kizárólag tejtermékek vá­rakoznak, a harsi sajtrúd mel­lett a zázrivai, valamint az árvái sajtkorbács. Az oltalomnak ezt a típusát egy sárga-kék emblé­ma jelzi majd a termékeken, hogy legalább egy termelési, feldolgozási fázis az adott tér­ségben zajlik. Dušan Sámela, a Lévai Tej­gyár gazdasági igazgatója el­mondta, a sajtrúd már több mint harminc éve az üzem egyik legfontosabb és legköz­kedveltebb készítménye, a cég zászlóshajójának is tekinthető. Ezt a sajtfajtát a kezdetektől változaüan eljárással, hagyo­mányos módon állítják elő, lé­nyeges, hogy csak a régióból származó tehéntejet használ­nak, ugyanazokat a kultúrákat használják, az érési idő sem változott. Minden egyes sajtru­dat kézzel is ellenőriznek, min­den darab állagát, kinézetét, minőségjegyeit egyenként bí­rálják el. Ennek a sajtnak a spe­cifikuma az eljáráson túl, a jel­legzetes, szalámira emlékezte­tő hengeralak, melynek a nevét is köszönheti. Egy ilyen henger hossza átlagosan 30-32 centi­méter, átmérője 9-9,5 centimé­ter. A füstölt sajtrúd egyedisé­gét az adja, hogy az eljárásnál tölgyfűrészport használnak, a sajt érési ideje viszonylag rövid, ezért van sajátos savanykás-te- jes íze. Brüsszelbe még tavaly július végén nyújtotta be a cég a kérelmét. Januárban ért véget a hathónapos óvási időszak, nem hivatalos információk szerint senki sem emelt kifogást, tehát most már magára a bejegyzésre vár a gyártó, ez valószínűleg két hónapon belül megtörtén­het. Az védjegy emblémájának használata a fogyasztó számára garancia arra, hogy fokozot­tabban, még szigorúbban el­lenőrzik egy ilyen termék mi­nőségét. Máshol is gyárthatják majd ezt a sajtfajtát, de kizáró­lag pontosan azon a módon, ahogy a lévai tejgyár állítja elő ezt a készítményt. Az európai uniós projektek zöme a szükséges tanulmányok elkészítése után nem folyatódik Konkrét megoldásokra lenne szükség GULYÁS ZSUZSANNA Párkány/ Muzsla/Karva. Az Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosu­lás a napokban megtartott rendkívüli közgyűlésén a jelen­levők a vezetőségi tagok meg­választása mellett két transz­nacionális pályázatban való részvételről is döntöttek. A Duna és Garam melletti telepü­léseket tömörítő szervezet nagy része kisközség. Elsősor­ban kistelepülések vezetői vé­lik úgy, hogy a jövőben az EG- TC-n belül nagyobb figyelmet kellene fordítani a konkrét, he­lyi jellegű problémák megol­dására. Az Ister-Granum EGTC igaz­gatójává Ocskay Gyulát válasz­tották. Az elnöld tisztséget Ján Oravec, Párkány polgármestere és Tétényi Éva, Esztergom pol­gármestere fogja betölteni. A 89 települést tömörítő csopor­tosulás szenátusába három magyarországi és három szlo­vákiai polgármestert választot­tak be. A szenátus tagja lett Ba­konyi Pál, Zselíz polgármeste­re, ületve Drapák Károly, Muzs- la és Duka Gábor, Karva első embere is. A megszavazott transznaci­onális pályázatok közül ez egyik vezető partnere Thurin­gia régiófejlesztéssel foglalko­zó minisztériuma, a másiké Ve­lence városa. Thüringia part­nereként a vidéki térségeket sújtó népességfogyással fog­lalkozó projektben vesz részt az Ister-Granum EGTC. E pá­lyázat célja olyan innovatív megoldások kidolgozása, ame­lyek segítik a hanyatló térségek revitalizációját és fenntartható működését. A másik projekt célja elsősorban a kulturális örökség menedzsmentjének és hálózatának kidolgozása. A közgyűlésen több polgár- mester kifogásolta, hogy kevés az olyan pályázat, amelynek eredményét a kisebb községek is tapasztalhatnák. „Olyan pro­jektekre lenne szükség, ame­lyeknek minden faluban lenne hozadéka. Kézzel fogható eredményekre van szükség. Sajnos az európai uniós pro­jektek zöme a szükséges ta­nulmányok elkészítése után nem folyatódik” - nyilatkozott lapunknak Ján Oravec, Pár­kány polgármestere. Ezt a vé­leményt osztja a karvai és a muzslai polgármester is. „2008 májusában Európában máso­dikként, Közép-Európában él- sőként jegyezték be az Ister- Granum EGTC-t. Létjogosult­sága vitathatatlan, de a jövő­ben a praktikus, emberközeli stratégiára szeretnénk helyez­ni a hangsúlyt” - fogalmazott Duka Gábor. Drapák Károly, Muzsla pol­gármestere szerint a problé­mák elméleti boncolgatása he­lyett a gyakorlati megoldások­ra kellene helyezni a hang­súlyt. „Az uniós pályázatok nem veszik figyelembe, az egyes országok közötti kü­lönbségeket és eltérő igénye­ket. A szlovákiai települések többsége költségvetési hi­ánnyal küzd. Sok kisközség­nek gondot jelentenek az EG- TC-tagsággal járó kiadások. Ezért kézzel fogható és szem­mel látható eredményeket szeretnénk. Ilyen lehetne pél­dául a sokat emlegetett ke­rékpárutak kialakítása, me­lyek megépítéséről már szám­talan tanulmány készült, de a konkrét eredmény még várat magára. Az ár- és belvízhely­zet megoldásához is összefo­gásra, és megfelelő projektek­re lenne szükség. Sok telepü­lésen gondot okoz a kommu­nális hulladék elszállítása, szelektálása és gyűjtése. E probléma megoldását is pro­jektekkel lehetne segíteni” - mondta Drapák Károly. m & ismeL Észrevenni a csodát— interjúnk Kiss Szilvia színművésszel V i ^ világ legkisebb szállodája — újdonsült házasoknak IMI A fiatal(os)ság négy „testőre” — miként maradjunk fiatalosak és egészségesek Egy kellemes nap a Pokolban - beszámolunk nyertes olvasónk szépítő-kényeztető napjáról || Átváltoztatjuk! - folytatódik közkedvelt sorozatunk Havonta 16 oldalon az \J mn

Next

/
Thumbnails
Contents