Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám, szerda
Együttélési gondok Az Újfalu-lakótelepen élők egy csoportja attól tart, újabb péró létesül a 2441-es tömbházban lakótelepre költöztettek ki. Ennek kapcsán számos kérdés fogalmazódott meg. Az egyik ilyen sarkalatos kérdés, hogy melyek a békés egymás mellett élés kritériumai, míg a másik így hangzik: milyen alapon minősíti át a Városi Hivatal a bérlakásokat szociális szükséglakásokká? Ravasz József, a Romológi- ai Kutatóintézet vezetője úgy véli: a helyi stratégiai program helytálló, a többlépcsős, pontrendszerre épülő lakhatási modell működőképes. ,A Karcsai úti lakónegyedben 96 családról, mintegy 400 személyről gondoskodunk - mondja. - Az idő igazolta, hogy az elgondolás helyes, hiszen csak úgy tudunk érdemben foglalkozni ezekkel az emberekkel, ha közösséggé kovácsoljuk őket.” Van, aki be tud illeszkedni Az Újfalu-lakótelepre költöztetett családok be tudnak illeszkedni a környezetbe, képesek megfelelni a többség elvárásainak, véli a romológus; azt, hogy negatív visszajelzések érkeznek a városrészből, arra utal: nem mindenki ért egyet azzal, hogy romák és nem romák egy fedél alatt éljenek. „Fájlalom, hogy a huszonegyedik században Dunaszer- dahelyen egyesek cigányellenes leveleket írnak - közli. - Szó sincs szociális lakhatásról. Az Újfalu-lakótelepen élő romáknak munkahelyük, megélhetésük van, a Karcsai úti negyeden kívül pedig a város más részeiben nincsenek szociális lakások; átminősítésről, degradálásról tehát szó sincs.” Az önkormányzat a Kukučín utcában készül megvenni tizenkét lakást, ezekbe a Karcsai úti negyedben élők, illetve a Lőrincz Gyula utcában maradt két család költözhet. Hajlandóság híján Az Újfalu lakótelep 2441-es tömbjének lakosai többször jelezték a Városi Hivatalnak, hogy akadnak újonnan beköltöztetett lakótársak, akik a „harmonikus együttélés legelemibb alapkövetelményeit” sem teljesítik. Panaszlevelüket 2010. július 31-én adták le a Városi Hivatal iktatójában, augusztus 24-én újabbat intéztek a lakástulajdonoshoz, azaz, a város vezetéséhez, melyben elutasítják, hogy a nem fizetők víz- és fűtésszámláit is a szolvens lakók térítsék. Október 5-én lakossági fórum zajlott a városházán, ám a jegyzőkönyv szerint az összeférhetetlenség kérdése akkor nem került terítékre. Legutóbb 2011. január 4-én fordultak levélben a város képviselő-testületéhez, melyben egyebek közt azt írják: a főbérlő lépéseiből, azaz a további szociálisan hátrányos helyzetű családok beköltöztetéséből arra lehet következtetni, hogy a város vezetése szociális lakásokat alakít ki a bérházban. „Ezek a családok nélkülözik a lakáshasználattal kapcsolatos legalapvetőbb ismereteket - írják -, s nem is mutatnak hajlandóságot az együttélés szabályainak elsajátítására. Ha a város nem képes megoldani a problémát, miért várja el ezt tőlünk?” 2011. január 21-én lakógyűlés volt a szóban forgó lakótömbben, melyre Dakó Sándor, a Híd önkormányzati képviselője is hivatalos volt. Az egyik, névtelenséget kérő lakó elmondta: nem faji indíttatásból fogalmazták meg leveleiket - csak békességre vágynak. Új péró létesül? „Egyszobás lakásban hatan laknak, s gyakran fogadnak vendégeket - adott hangot felháborodásának a hölgy. - Szinte napirenden van a randalíro- zás, olykor rendőrt kell hívnunk; a bejárati ajtókat nemegy esetben megrongálták már, sokszor okoznak gondot a Karcsai úti telepről ide járó rokonok, ismerősök. Nem tartom jó ötletnek, hogy a Lőrincz Gyula utcai péró felszámolása után itt létesítsenek másikat.” Az ügyben Dakó Sándor a városi képviselő-testület március 1-ji ülésén interpellációt fogalmazott meg, rámutatva, hogy itt nem egy-két, hanem közel hatvan dunaszerdahelyi lakos problémájáról van szó, ezért foglalkozni kell az üggyel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakótömb néhány lakója jelentős közüzemi tartozást halmozott fel a Southerm lakáskezelővel és hőszolgáltatóval szemben, miközben fizetőképes fiatalok nem jutnak bérlakáshoz a városban. „Az ott élők az értékeiket féltik; attól tartanak, a lakótömb olyan állapotba kerül, mint a Lőrincz Gyula utca az Észak II lakótelepen” - mondta a képviselő. Az interpellációra Hájos Zoltán polgármester kifejtette, hogy a városi hivatal szakelőadója helyszíni szemlét tartott a lakásokban, és megállapította, hogy azokat rendeltetésszerűen használják. A nem fizetőkkel kapcsolatban megjegyezte: többségük rféhány figyelmeztetés után kiegyenlíti tartozásait, így nem szolgáltatnak okot a bérleti szerződés felbontására. A polgármester megígérte, hogy foglalkozni fog az üggyel; a 2441-es lakótömb lakói így remélhetőleg valamennyi kérdésükre választ kapnak. MP9H0O124 Párkányban 26 éve a Csemadok szervezi az ünnepséget (A szerző felvétele) A Csemadok nem vette fel a koszorúzók sorába A Híd párt is lerótta tiszteletét (Somogyi Tibor felvétele) GULYAS ZSUZSANNA Párkány. Párkányban hagyományosan minden évben a Csemadok szervezi meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepségét a nemzeti ünnep előestéjén. A Hidat nem vették fel a koszorúzók listájára, mondván, nagyon különbőznek az alapelveik. Az idei koszorúzáson a pozsonyi magyar nagykövetség, a különféle civil szervezetek, az iskolák és az MKP képviselői mellett jelen volt a Híd is. Az ünneplők közöttvoltVörös Péter, apárt parlamenti képviselője, aki utolsóként, az ünnepi ceremónia befejezése után helyezte el a párt koszorúját a kopjafánál. A Csema- dokmárkorábbanjelezte: az általa szervezett ünnepségen nem látja szívesen a Híd képviselőit, ezért a pártot nem vette fel a ko- szorúzási listára sem. „Számomra március 15. nemzeti ünnep, amit közösen kell ünnepelni. Nem szabad pártokról és szervezetekről szólnia. Több településen részt vettem a megemlékezésen, sok helyen ünnepi beszédet is mondtam. Párkányban is leróttuk tiszteletünket a forradalom és szabadságharc hősei előtt, hiszen mindannyiunk számára fontos március 15. szellemisége. Az, hogy Párkányban nem jelentették be, hogy a Híd is lerója kegyeletét, nem ránk nézve szégyen. Az ünnep méltóságát is sérti, ahogyan a helyi Csemadok szervezőként viselkedett. El kellene végre dönteniük, hogy kulturális szervezetként akarnak-e működni, vagy politizálni akarnak” - nyilatkozott lapunk- nakVörös Péter, aHíd parlamenti képviselője. Tőkéczki László történész beszédében az ünnep összetartó erejét, a közös ünneplés fontosságát hangsúlyozta. „A reformkor Magyarország nagy történelmi időszaka volt, amelyben részt vettek a nem magyarok is. Tudjuk jól, hogy a leverést követő megtorlásban, az aradi tizenhárom vértanú között szinte keresni kell a született magyart. A magyarok nagy ügyével, a Kárpát-medencei népek felszabadulásának ügyével azonosuló katonák nem tettek különbséget. Éppen az ő összefogásuk, lélekben való azonosulásuk mutatja, hogyan lehet békében élni. Persze ahhoz az kell, hogy elfelejtsük a múlt sérelmeit, és megértsük, hogy mi az élet, a magyar nemzeti egység és a közösség értelme” - fogalmazott ünnepi beszédébenTőkéczki. A művelődési központban megtartott megemlékezésen fellépett a Szivárvány Énekkar és a Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola is. Dunaszerdahely. Bő fél év telt el azóta, hogy helyszíni látogatása alkalmával Lucia Nicholson szociális- és munkaügyi államtitkár, valamint Miroslav Pollák romaügyi kormánybiztos a Karcsai úti roma lakónegyedet országos szinten követendő példaként említette. A „terepen” és a politikában azóta számos körülmény megváltozott. LŐRINCZ ADRIÁN A Romológiai Kutatóintézet által kidolgozott és működtetett többlépcsős, „Második esély modellről például időközben kiderült, hogy a lakónegyed falain belül és kívül élők közt egyaránt akadnak, akik kivitelezésével nem maradéktalanul elégedettek; Miroslav Pollák romaügyi kormánybiztosról meg az, hogy minden szakmai tapasztalat ellenére sem feltétlenül felel meg a roma tömörülések vezetőinek. Február 23-án elfogadott kiáltványukban hangot is adtak véleményüknek, mely szerint úgy illenék: roma legyen a romaügyi kormánybiztos - s ezzel súrolták is a faji diszkrimináció fogalmát. Még egy fontos mozzanat a közelmúltból: a város ön- kormányzatának némi huzavona után sikerült végre kiürítenie a helyiek körében Malájföld néven ismertté vált Lőrincz Gyula utcai 2134-es tömbházat, melynek zömében roma lakói hatalmas, csaknem 830 ezer euróra rúgó közüzemi tartozást halmoztak fel. Egykori lakóinak többségét a Karcsai úti negyedben helyezték el, onnan pedig két családot az ÚjfaluLakni sokféleképpen lehet CSALLÓKÖZ ES MATYUSFOĽD 2011. március 16., szerda 9. oldal
