Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com Világszerte megnövekedtek az aggodalmak, Németország például három hónapra lekapcsolja hét régebbi atomreaktorát Hatalmas pánik Japánban a sugárzás miatt A legújabb japán veszteséglista Tokió. A nem végleges hivatalos jelentés szerint bizonyítottan 3373 halálos áldozata van a múlt pénteki földrengésnek és a nyomában pusztító cunaminak. A rendőrség tegnap nyilvános­ságra hozott adatai szerint az eltűntek száma 6746, a sebesül­teké pedig 1897. A hatóságok aggodalmai szerint a halálos ál­dozatok száma meghaladhatja a 10 ezret, mivel nagyon sokan tűntek el. És még mindig van remény, hiszen tegnap Ivate, illet­ve Mijaga kormányzóságban egy 70 éves nőt és egy meg nem határozott korú férfit emeltekki élve a romokközül. (MTI) Tokió/Berlin. Bár a hivata­los kormánynyilatkozatok nyugtatgatni próbálják a közvéleményt, a japán fő­városban az emberek ret­tegnek a sugárfertőzés ve­szélye miatt. Tegnap két reaktorban történt robba­nás, sugárfertőzött gőzt eresztettek a levegőbe, es­te egy 6-os erősségű föld­rengés is bekövetkezett, újabb cunamiriadót nem rendeltekéi. ÖSSZEFOGLALÓ A félelmek átterjedtek Euró­pára is, számos országban köve­telik politikusok és civilek egy­aránt az atomenergia-politikák felülvizsgálatát. Angela Merkel tegnap bejelentette, Németor­szág három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helye­zett hét atomreaktorát. „Kötele­zettséget vállalunk minden atomerőmű biztonsági felül­vizsgálatára” - mondta a kancel­lár a sajtónak, miután találko­zott az atomerőművekkel ren­delkező tartományok minisz­terelnökeivel. A hét érintett re­aktorból egy Schleswig-Holste- inben, egy Alsó-Szászország- ban, kettő Hessen tartomány­ban, kettő Baden-Württenberg- ben, egy pedig Bajorországban található. A német kormány ta­valy döntött úgy, hogy az ország összesen 17 nukleáris reaktorá­nak a működési idejét átlag 12 évvel meghosszabbítja, felülírva ezzel az előző kabinet döntését, amelynek értelmében 2021-ig bezárták volna valamennyit. Merkel akkor úgy érvelt, hogy Németországnak szüksége van „áthidaló technológiaként” az atomenergiára, amíg ki nem fej­lesztenek egy sokkal megúju- lóbb erőforrást. Visszatérve Japánhoz: a szo­kásosnál magasabb sugárzási szintet mértek helyi idő szerint kora délután Tokióban, de az el­térés mértéke rendkívül ala­csony. A tokiói önkormányzat ál­lította: a sugárzás nem káros az emberi egészségre. Tegnap ugyanis a Fukusima-1 erőmű­ben két robbanás történt és tűz ütött ki. Kan Naoto kormányfő tévébeszédben jelentette be: az erőmű körzetében jelentősen megnőtt a sugárzás, s nagy a kockázata annak, hogy további radioaktív részecskék szabadul­nak ki a reaktorokból. Edano Ju- kio kormányszóvivő akkor azt mondta, az egészségre káros a sugárzás szintje az erőműnél, és a szivárgás miatt egyre növek­szik. Kan Naoto fölszólította az atomerőmű 30 kilométeres su­garában élőket, hogy maradja­nak otthon, és zárkózzanak be. Ekkor a szennyezett felhőket dé­li irányba, a főváros felé sodorta a szél. A 8,5 milliós metropolis, amelynek tágabb körzetében több mint 35 millióan laknak, 250 kilométernyire délre van a Fukusima atomerőmű-komple­xumtól. Tegnap esti sajtóértekezletén a kormányszóvivő bejelentette: visszaesett a légköri radioaktivi­tás szintje a Fukusima-1 atomerőműnél, amelynek reak­torai szerencsétlenségek soro­zatát szenvedték el a pénteki földrengés óta. „Az egészségre potenciálisan ártalmas szintű sugárzást mértek reggel az erőműnél, miután történt ott két robbanás, és kigyulladt egy ki­égett fűtőelemeket tartalmazó víztartály.” Edano Jukijo el­mondta: ez a gyors változás arra utal, hogy a 3. reaktorban tör­téntrobbanás okozta a sugárzási szint megemelkedését, és nem arról van szó, hogy folyamato­san áramlana ki a szennyeződés a környezetbe. A radioaktivitás csökkenését a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség is megerősítette. A NAÜ arról számolt be, hogy teg­nap, greenwichi idő szerint 0 órakor 11,9 millisievert (mSv) volt a sugárzás szintje a Fukusi­ma atomerőmű kapujánál, s ez hat óra alatt 0,8 mSv-re csök­kent. A mértékegységgel azt mé­rik, hogy egy embert mennyi su­gárzás ér. Akinek a szövetei évi 100 mSv-nél több sugárzást nyelnek el, annál rák alakulhat ki. Normális körülmények kö­zött egy embert évente 2-3 mSv sugárzás ér. Japán a nap folyamán arról értesítette a NAÜ-t, hogy a Fu­kusima-1 erőműből radioaktív gőzt engedtek ki, s az erőmű 3. és 4. blokkja között óránként 400 mSv volt a sugárzás, ami hússzorosa annak, ami egy év alatt egyes nukleáris iparban dolgozókat és uránbányászo­kat ér. „Ez magas érték, de egy bizonyos helyhez és egy bizo­nyos időponthoz kötődik” - fo­galmazott közleményében a NAÜ. (MTI, ú) Pénzért is tapsoltak fiatalok a múzeum lépcsőjén - húszezres tömeg előtt szónokolt a magyar kormányfő Orbán Viktor: nem hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon nekünk (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. 1848-ban nem tűrtük el, hogy Bécsből diktálja­nak nekünk, 1956-ban és 1990-ben nem tűrtük el, hogy Moszkvából diktáljanak, és most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktál­jon nekünk- mondta Orbán Vik­tor tegnap a budapesti Nemzeti Múzeum lépcsőjénél, ünnepi beszédében. Mintegy ötszáz ember kapott 1500-2000 forintot azért, hogy megtapsolják a Nemzeti Múze­umnál tartott március 15-i ün­nepséget - állította az [origói­nak több, magát statisztának mondó fiatal. A miniszterelnök­ség tájékoztatása szerint a lép­csőn álló emberek látványa ré­sze volt az ünnepi műsornak, ezért szervezett statisztákat hív­tak a múzeumhoz. Az egyik fia­tal szerint ötszázuknak fizetett egy meg nem nevezett cég azért, hogy részt vegyenek a megem­lékezésen. Egyikük szerint nem Zászlófelvonás a Kossuth téren kell mást tenniük, mint állni és nézni, egy másik azt mondta, tapsolniuk is kell. Három kokár- dás lány elárulta, hogy a pénzt az ünnepség után kapják meg. Orbán a kb. húszezres tömeg előtt kijelentette: senkitől nem tűrnek kioktatást, és mindenki­től elvárják, hogy Magyaror­szágnak és a magyaroknak meg­adja a kijáró tiszteletet. A márci­us 15-i eskü, a rabok tovább nem leszünk, olyan fogadalom, amellyel 1848 óta minden ma­gyar tartozik minden magyar­nak. Hangsúlyozta: 163 év után is hűek vagyunk az eskühöz, ma is ehhez tartjuk magunkat. Megismételte: a határozott és egységes kiállással 2010-ben le­zárták az átmenet korszakát, megtalálták a Magyarország tel­jes megújulásához vezető utat. „Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptörvényre, amellyel húsz év bolyongás után végre megállapodhatunk (...) amely nem csak közös életünk kereteit adja meg, hanem a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kérdéseinkre is - egyszerűen, vi­lágosan, őszintén, ahogy illik hozzánk” - mondta, kiemelve: ideje, hogy az államélet legma­gasabb szintjén hangozzanak el olyan kijelentések, amelyekre évtizedek óta várunk. Orbán több részt is idézett a Fidesz- KDNP által benyújtott alaptör­vény-javaslat első részéből, a nemzeti hitvallásból. „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szi­lárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresz­tény Európa részévé tette. (...) ígérjük, hogy megőrizzük az el­múlt évszázad viharaiban ré­szekre szakadt nemzetünk szel­lemi és lelki egységét.” - idézte példaként. A tömeg éljenzéssel fogadta azt a részt, amely arról szól, hogy nem ismerik el az 1949. évi kommunista alkot­mányjogfolytonosságát. A rendőrség vetett véget a Hősök terén kezdődött gárdis­ta avatásnak. Három-négy em­bert őrizetbe is vett a karhata­lom, előzőleg felszólítva a gyü­lekezőket, hogy szüntessék be tevékenységüket. Kisebb vere­kedés akkor lett, amikor a ha­tóság egy zászlót elvett a de- monstrálóktól. Budapesten és más városok­ban tegnap kora este kezdődött több ezer ember részvételével a sorrendben immár harmadik demonstráció a médiatörvény ellen, a sajtószabadságért. (MTI, origo, hvg.hu) Párizs diplomáciai kudarca - Kadhafi erői elfoglalták Zuvarát, harcok Adzsdábijánál Nem döntött a légtérzárról a G8 sem Külföldi erők védik a szigetország királyát Rendkívüli állapot ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Tripoli/Bengázi. A nagyhatalmak G8-as ország­csoportjának párizsi találkozó­ján nem született megállapo­dás egy líbiai katonai beavat­kozásról. A tanácskozás köz­leménye a légtérzárról nem tesz említést, a döntést a nyolc legfejlettebb ország külügymi­niszterei az ENSZ BT-re bízták. Alain Juppé, a házigazda Fran­ciaország külügyminisztere el­ismerte, hogy nem sikerült meggyőznie a partnereit ebben a kérdésben. Juppé elmondta, ebben a kérdésben országa és Nagy-Bri- tannia lépett fel kezdeménye­zőként, javasolva, hogy létesít­senek repüléstilalmi övezetet Líbia felett, vagy célzott légi­csapásokkal gyengítsék meg Moammer Kadhafi líbiai vezető katonai erejét. „Kadhafi előny­ben van”-ismerte el Juppé. Bár nem tett közvetlen emlí­tést Bengázinak, a líbiai felkelés központjának sorsáról, a mi­niszter elismerte, hogy a nem­zetközi közösség nem tudja megakadályozni Kadhafit ab­ban, hogy visszafoglalja az or­szág második legnagyobb váro­sát. „Ma ehhez nincsenek meg a katonai eszközeink, minthogy a nemzetközi közösség nem hoz­ta meg a szükséges lépéseket” - fogalmazott. A G8-ak egyetér­tettek abban, hogy az arab és az afrikai országokat is bevonják minden, Líbiával kapcsolatos akciójukba. A Kadhafihoz hű erők tegnap visszafoglalták Zuvara városát, amely addig a felkelők kézén lévő utolsó település volt Tripo- litól nyugatra. A 40 ezer lako­sú, a fővárostól 120 km-re lévő olajkikötőt hétfőn nyugatról, délről és keletről is lőtték Kad­hafi erői, majd páncélosok nyomultak be a város központ­jába. A város elfoglalásával a kor­mányerők megerősítették az el­lenőrzést a fővárostól a tunéziai határig terjedő tengerparti sza­kasz fölött. Zuvara volt a felke­lők által először elfoglalt váro­sok egyike az egy hónapja tartó harcokban. A felkelők közlése szerint vannak még ellenállási gócok a városban. Keleten folytatódtak a kor­mányerők támadásai Adzsdábi- ja ellen, amely a felkelők fő erősségének számító Bengázi előtti utolsó nagyobb város a tengerparton. Tegnap is bom­bázták a felkelők állásait. Utób­biak légvédelmi ágyúkkal vet­ték fel a harcot a támadó gépek­kel. A tulajdonképpeni front Adzsdábijától hat kilométerre húzódik, de a várostól nyugatra lévő tengerparton nincs minden egyértelműen a kormányerők kezén. (MTI, TASR, ú) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ El-Manáma. Háromhavi rendkívüli állapotot hirdetett ki Hamad bin Isza Ál Kalifa sejk, bahreini uralkodó tegnap, egy nappal azután, hogy a szomszé­dos országokból csapatok érkez­tek a Perzsa (Arab)-öbölbeli or­szágba a síita tiltakozások meg­fékezésére. A király utasította a fegyveres erők parancsnokát, ál­lítsa helyre a rendet, bevonva a hadsereget, a rendőrség alakú-' latait, a nemzeti gárda egységeit és minden más erőt, ha az szük- ségesnekbizonyul”. Ez utóbbi nyilván arra az ezer katonára és ötszáz rendőrre vo­natkozik, akiket Szaúd-Arábia, illetve az Emírségek küldött hét­főn a kicsiny szigetországba, az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) keretében felállí­tott haderő részeként. A szerve­zet már korábban kilátásba he­lyezte, hogy a népfelkelés által szorongatott bahreini vezetés védelmére siet a GCC-n belüli kölcsönös segítségnyújtás elve alapján. A bahreini rendőrök előző nap összecsaptak a szunni­ta királyi család uralma ellen til­takozó, a lakosság zömét alkotó síita tüntetőkkel. A külföldi beavatkozás kap­csán az USA figyelmeztette a Perzsa-öböl államait, tartsák tiszteletben a bahreini nép joga­it, és járjanak el olyan módon, hogy elősegítsék, ne pedig alá­ássák a párbeszédet.

Next

/
Thumbnails
Contents