Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-16 / 62. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com A választások előtt ezt senki sem tervezte Fizetős lehet a nappali tagozat is a főiskolákon ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eugen Jurzyca (SDKÚ) oktatásügyi miniszter a tandíj bevezetésének lehetőségét fontolgatja a főiskolák és egyetemek nappali tagozatain is. A tárcavezető ezt tegnap a parlament oktatásügyi bizottságának ülésénjelentette ki. „Ha egy elemzés kimutatná, hogy bizonyos feltételek, például a szociális ösztöndíjak kiterjesztése mellett ez hasznos lehet Szlovákia számára, megfontolnánk a lépést” - árulta el Jurzyca Ján Mikolaj (SNS) volt oktatásügyi miniszter kérdésére adott válaszában. Mikolaj arra volt kíváncsi, hogy utódja lát-e jelenleg esélyt a tandíj bevezetésére, s ez a mostani kormányzati ciklusban lehetséges-e. „Mutassanak egy elemzést, és meglátjuk” - válaszolta erre Jurzyca. Hozzátette, elképzelhetőnek tartja, hogy a nyilvánossággal akkor is megismertessék a főiskolai tandíj be vezetését célzó reformtervezetet, ha politikailag nem találnak hozzá támogatást a koalícióban. A tandíj bevezetésével a második Dzurinda-kormány idejében többször is megpróbálkozott az akkori oktatásügyi miniszter, ám a parlamentben mindig megbukott a javaslat. A választások előtt egyetlen párt sem tervezte a tandíj bevezetését. (TASR) Eugen Jurzyca (TASR-felvétel) Mindenki másként magyarázza a szerződést NBÚ-igazgató kerestetik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormánykoalíció továbbra sem talált közös jelöltet a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) élére. František Blanárik, a hivatal eddigi vezetője egy héttel ezelőtt mondott le, a posztra a koalíciós szerződés alapján az SaSjelölhetúj személyt. A helyzetet komplikálja, hogy az elmúlt napokban más pártok is bejelentkeztek, megkérdőjelezve ezzel Richard Sulik pártjának jelölési elsőbbségét. Iveta Radičová miniszterelnök azt nyilatkozta, nem tud róla, hogy „valamelyik poszt valaki tulajdonát képezné”. Amikor nyáron a többi koalíciós partner a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatói posztja kapcsán vetette fel, hogy közös koalíciós jelöltet kellene keresni, a kormányfő még határozottan kiállt amellett, hogy a szolgálat vezetőjét pártja, az SDKÚjelöli. Az NBU igazgatói posztjára a KDH is állítana jelöltet. Másfél héttel ezelőtt, amikor a koalíciós pártvezetőknek azt kellett megmagyarázniuk, miért vezeti még mindig Blanárik a hivatalt, Ján Figeľ KDH-elnök azt mondta: „a hivatal működését az SaS garantálja”. A KDH most „független szakembert” kíván jelölni a posztra. František Blanárikról két évvel ezelőtt derült ki, hogy a kommunista katonai elhárítás ügynöke volt. Akkor az ellenzéki pártok a leváltását akarták elérni, ám a tavalyi kormány- váltás után erről megfeledkeztek. Miután másfél héttel ezelőtt a sajtó megkérdezte az SaS-t, miért vezeti még mindig Blanárik az NBÚ-t, a kormánypártok gyorsan kezdeményezték a menesztését. Blanárik ezt megelőzendő múlt hétfőn saját maga távozott az igazgatói posztról. (MSz) RÖVIDEN Bősi fiatalember a szlovák IQ-bajnok Pozsony. A bősi Béli Tamás nyerte a Szlovák Televízióban futó Fenomén című IQ-vetélkedőt. A játék 10, átlag feletti IQ-val rendelkező játékpssal indult. A fejtörők és logikai feladványok megoldásában hétfőn végül Béli Tamás diadalmaskodott. Nyereménye egy külföldi nyelvtanfolyamon való részvétel és egy notebook. (TASR) Mohi egy kisrepülőgépet sem bírna ki? Pozsony. A környezetvédők szerint a mohi atomerőmű (Mochovce) azt sem bírná ki, ha egy kisrepülőgép nekiütközne. A Greenpeace merésznek tartja Juraj Miškov gazdasági miniszter kijelentéseit azzal kapcsolatban, hogy a szlovákiai atomerőművek biztonságosabbak, mint a fukusimai. „Félrevezető a miniszter állítása, hogy az atomerőmű azt is kibírná, ha egy repülőgép nekiütközne. A Szlovák Villamos Műveknek még azt sem sikerült bizonyítania, hogy az atomerőmű ellenállna egy kisrepülőgép becsapódásának” - jelentette ki Andrea Zlatňanská, a Greenpeace energetikai kampányának koordinátora. A szlovákiai atomerőművek a hetvenes évek orosz mintájára épültek, s máig nem tisztázott, hogy a reaktorokhoz épített külső dízelgenerátorok képesek-e áramkiesés esetén a hűtőrendszer energiaellátására. (SITA, wbn) Prőhle Gergely külügyi államtitkár a magyar oldalon harcoló szlovákokat is méltatta Forradalmi megemlékezések incidens nélkül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A március 15-ki megemlékezések rendbontás és atrocitások nélkül zajlottak le az országban, nem kaptunk hírt szlovák ellentüntetőkről sem. Prőhle Gergely magyar külügyi államtitkár Pozsonyban, a Medikus-kertben az 1848-49-es szabadságharcban a magyar oldalon harcoló szlovák honvédek jelentőségét is méltatta. Néhány Árpád-sávos zászló is felbukkant a majd ötszáz fős tömegben. A többségi nemzettel szemben még mindig nem egyenrangú a szlovákiai magyarok megítélése, mondta beszédében Zsidek Veronika, az MKP elnökségi tagja. „Napjainkban sem a keresztényi szeretet vezérli a többségi nemzet képviselőit, hanem az ellenszenv” - hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet továbbá a népszámlálás jelentőségére, és a kisebbségi nyelvhasználati küszöb tervezett csökkentésére. A magyarok helyzete kiszolgáltatott a szlováksággal szemben, mondta az ünnep apropóján ipolysági beszédében Csáky Pál. „Ok a többségi nemzet, ők vannak hatalmi helyzetben, ők játsszák ma is a húzd meg, ereszd meg játékot. Az Petőfi szobránál, a pozsonyi Medikus-kertben (Somogyi Tibor felvétele) fp! 4feÉBr»s Sra / ™ t - iií.. * őket kiszolgálók csak szerencsétlen csicskások” - hangoztatta a Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke. A Híd pártra is kitért. „Új tárgyalási módszer kell, mondják egyesek. Közös párt, ahol majd a velünk frigyre lépő szlovákok győzik meg a többséget az igazunkról. S a hab a tortán: nem az a fontos, hány képviselőnk van, hanem az, milyen ügyesen tudnak tárgyalni a szlovákokkal” - fejtegette Csáky. Hozzátette, 2010 júniusában a szlovákiai magyarok saját erejüket „dobták ki az ablakon”. Berényi József, az MKP elnöke tegnap Komáromban, Bugár Béla a Híd elnöke pedig Rozsnyón koszorúzott. (vps, felvidékma) Közös vezetője lesz a Pátria rádiónak és a köztévé nemzetiségi adásának Bővül az STV magyar adása Pozsony. Már idén bővül a szlovák köztévé magyar adásának műsorideje, ehhez viszont először ki kell építeni a magyar szerkesztőséget, melynek jelenleg csupán két főállású alkalmazottja van. A tervek szerint sokkal többen lesznek, de a konkrétumok még hiányoznak. MÓZES SZABOLCS A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) Tanácsa hétfőn elfogadta az intézmény vezérigazgatója által benyújtott szerkezetátalakítási tervet. Ez nagyban érinti a rádió és tévé magyar adását. A dokumentum szerint egy sor szerkezeti egység összeolvad, hivatalosan a Pátria rádió és az STV nemzetiségi adásának szerkesztősége is közös vezetőt kap. Ez az igazgató - akit már a következő hetekben ki kellene neveznie a vezetésnek - vezetné a Pátriát és a Nemzetiségi Műsorok Központja elnevezésű televíziós szervezeti egységet. A két szerkesztőségnek kü- lön-külön költségvetése lesz, így biztosítják a törvényben leírtakat, hogy önállóan kell működnie a tévé és a rádió nemzetiségi szerkesztőségének. „A nemzetiségi műsorok központja lesz az RTVS egyetlen olyan részlege, ahol építkezni, és nem elbocsátani fognak” - mondta lapunknak H. Rudas Dóra, az RTVS T anácsának tagja. A Pátria rádiót csak kis mértékben érinti az átalakítás, a tévében viszont alapos bővítésre kerül sor. Az RTVS-ről szóló törvény ugyanis kimondja, hogy a kisebbségek társadalmon belüli részarányában kell kisebbségi nyelvű műsorokat sugározni. A rádió esetében ez nagyjából eddig is érvényesült, ám a köztévé jelenleg naponta átlagosan 7 percet sugároz magyarul - a hatályos törvény értelmében 3 és fél, négyórátkellene. Ennek feltétele, hogy a magyar adás most csupán kétfős szerkesztői gárdája kibővüljön. H. Rudas Dóra szerint Miloslava Zemková vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy ez hamarosan megtörténik. „Zemková szerint már júliusban egy sor szerkesztővel felálló szerkesztőség készíti a kisebbségi műsorokat” mondta az RTVS Tanácsának tagja. Nagy Ildikó, a tanács másik magyar tagja szerint Zemková ígérete szerint 2011 második felében legalább 5-6 emberrel fog működni a pozsonyi szerkesztőség. A bővítés tényleges mértékét várhatóan a közmédium áprilisban elkészülő 2011-es költség- vetéséből lehet majd kiolvasni, egyelőre költségvetési provizórium van az intézményben. Zemková a műsoridő hosszáról sem tudott nyilatkozni, feltehetően fokozatosan növelik a tévé magyar adásának műsoridejét. Szeptembertől új műsorszerkezettel számolnak, ebben Zemková ígérete szerint már jelentősen megnövekedne a magyar adás sugárzásának ideje. Járulékreform: nincs olyan megoldás, amely egyetlen csoportot sem érintene negatívan Miklós kitart a kisiparosok megsarcolása mellett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A járulékreform jelenlegi változatának nincs reális alternatívája. Vagyis nincsen olyan megoldás, ami alapjában egyszerűsítené a rendszert, és egyetlen csoportot sem érintene negatívan - mondta tegnap Ivan Mikloš pénzügyminiszter. „Ha a javasolt változást nem fogadják el, akkor marad a mostani igazságtalan, komoly adminisztratív terhekkel járó, és a közpénzek tekintetében fenntarthatatlan rendszer” - tette hozzá Mikloš, mintegy kritizálva a koncepcióját elvető koalíciós partnereket. A pénzügyminiszter szerint a tárcája által javasolt megoldás 1,65 millió alkalmazott és 67 500 egyéni vállalkozó számára volna előnyös, hozzátette azonban, hogy 228 ezer kisvállalkozót viszont valóban negatívan érintene. A jelenlegi koncepció a szuperbruttó bér bevezetésével számol, amiből 9 százalék egészségügyi járulékot fizetne mindenki, a szociális járulék nagysága viszont különbözne: 19%-ot fizetnének az alkalmazottak, 16%-ot az egyéni vállalkozók, 13%-ot pedig a szerződésre dolgozók - mindez új adóbónusszal egészülne ki. „Fogy az idő. Számításaink szerint legkésőbb a jövő héten el kellene fogadni a végső verziót” - sürgetett Mikloš, mivel a járulékreform bevezetése érdekében számos törvényt kell módosítani, ami időigényes. A pénzügyminiszter brüsz- szeli tárgyalásait összegezve kijelentette: Pozsonynak egyelőre nem sikerült elérnie, hogy módosítsanak az euró védelmében felállított közös uniós alapba befizetendő állami kvóták rendszerén. Az alap összege az eurózóna tagállamainak befizetésével 250 milliárd eu- róról 2014-től 440 milliárd eu- róra emelkedik. Pozsony az új tagállamokkal együtt azt szeretné elérni, hogy a befizetés nagysága ne az ország lélekszámától, hanem gazdasági teljesítményétől függjön. (SITA, TASR)
