Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-02 / 50. szám, szerda
10. oldal CSAUOKOZ ES MATYUSFOLD 2011. március 2., szerda MP91100124 Kiállításszervező cég keres akár azonnali kezdéssel két fő munkatársat ékesítési és/vagy marketing terület 'cLM Az egyik mukatárs feladata a kiállítók részére kiállítási standok értékesítése és az evvel járó szervezési teendők ellátása. A másik munkatárs fő feladata közreműködés a kiállítás marketing és PR kampányában illetve standok és reklámfelületek értékesítése. Az ideális jelölt kiváló kapcsolatteremtő, agilis, szlovákul és magyarul tárgyalóképes, önállóan és csapatban is képes és szeret dolgozni, van hasonló területen (értékesítés/mar- keting) szerzett tapasztalata. Angol nyelvtudás és kiállításszervezői tapasztalat előny! Cégünk egy multinacionális cég hátterével rendelkező családi vállalkozás, a kollégáinkat teljesítményarányos, versenyképes jövedelem és hosszú távú karrierlehetőség várja. Fényképes önéletrajzokat magyar és/vagy angol nyelven, a davidistvanffamicord.sk e-mail címre várjuk! MP91100126 A diktatúrák áldozataira emlékeztek Wittner Máriával, az 1956-os forradalom résztvevőjével Akiket kétszer öltek meg Dunaszerdahely. A Páz- máneum Polgári Társulás szervezésében emlékeztek meg Dunaszer- dahelyen a diktatúrák áldozatairól. KISS BALÁZS Hájos Zoltán polgármester köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad engedni a diktatúrák térhódításának, nemet kell mondani a szélsőséges eszmék terjedésének. Emlékeztetett arra, hogy a fasiszta és a kommunista ideológiák miatt ártatlanok milliói vesztették életüket. Takács Réka, a Novus Ortus Diákszínpad tagja Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el, utána a Wittner Mária magyar országgyűlési képviselőről, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőjéről készült filmet láthatta a közönség. Még ma is beleborzong A Hóhér vigyázz! című portréfilm a képviselőnő életének a kommunista diktatúra alatti időszakát mutatja be. Wittner Máriát az 1956-os eseményeket követő megtorlások során halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 13 év után nemzetközi nyomásra kiszabadult. A Kádár-rendszer bukása óta számos 1956-os szervezet munkájában vett részt, következetes és határozott antikommunizmusáról vált híressé. A fűm készítői megrendítő módon örökítették meg az egykori halálraítélt gondolatait. Wittner a filmben visszaemlékezik egykori cellatársaira, a közös szenvedésekre, az elviselhetetlen testi és lelki megpróbáltatásokra, és végigjárja fogva tartásának helyszíneit, melyek láttán még ma is megborzong. Feledés helyett A felkavaró film végén Wittner Mária elmondta, hogy rabsága idején megfogadta, ha élve szabadul, mindenkinek és mindenhol beszélni fog arról, amit fogvatartói és az egész rendszer véghezvitt. „Erre némán megesküdtem, és áz eskü szent!” - fogalmaz a filmben a nemzeti hős. A filmvetítés után elmondott beszédében megjegyezte, soha nem lehet elfelejteni ezeket a borzalmakat, ezért megbocsátani sem lehet. Úgy érzi, Magyarországon a rendszerváltás utáni szocialista kormány nem rehabilitálta méltóképpen az ötvenhatosokat, emellett sajnálatosnak tartja, hogy van még ember az országban, aki ma is ellenforradalomként emlékszik a szabadságharcra. „Engem 1956 motivált arra, hogy részt vegyek a közéletben, nem politikai karrierre vágytam - mondta. - Az igazságot szerettem volna közölni az emberekkel. Akiket akkor meggyaláztak vagy megöltek, kétszer ölték meg. Egyszer fizikailag, egyszer pedig azzal, hogy jeltelen sírba temették őket, legközelebbi hozzátartozóik sem tudhatták, hol nyugszanak.” Újabb film készül ’56-ról A képviselő asszony mindent megtesz, hogy ’56 a „helyére kerüljön”. „Szeretnénk filmdrámát forgatni, mely a Tóth Ilona szigorló orvosról készült riportfilmeket egyesítené. Az orvosnő, aki szintén átélte a borzalmakat, jövő év október 23-án lesz nyolcvanéves. Fontos, hogy a fiatalok tisztában legyenek azzal, mit éltek át szüleik, nagyszüleik az elmúlt rendszerben, s mi az, amitől meg akarjuk óvni őket. Ha nem figyelünk eléggé, a diktatúra, a cenzúra ismét megjelenhet. Remélem, megdőlnek azok a nagyhatalmak is, melyek szuronyok hegyén viszik a demokráciát Irakba, Afganisztánba és máshová, romba döntve ezeket az országokat” - közölte. Wittner Mária, Karaffa János lelkiatya és Hájos Zoltán (A szerző felvétele) A gaiántai Kodály Zoltán Alapiskolában szeptembertől harminckét elsős ül a padokba, Diószegen viszont csak hét gyereket írattak magyar iskolába Vegyes képet mutat a beiratkozás a Gaiántai járásban JUHOS AAELINDA Galánta. Idén sincs oka panaszra a gaiántai Kodály Zoltán Alapiskolának. Szeptembertől várhatóan harminckét elsős ül a padokba. Ezzel szemben Diószegen csak hét gyereket írattak magyar iskolába. Magyar iskolába Tallóson, Nádszegen és Nagyfödémesen írattak a legtöbbgyereket. „Elsősorban azoknak a szülőknek kell köszönetét mondanom, akik a magyar iskola mellett döntöttek, nem törődve azokkal a beidegződésekkel, melyek, sajnos, lassan minden szlovákiai magyarban kialakulnak, hogy a szlovák alapiskola elvégzése után jobban boldogul a gyermeke. A hozzánk beíratott gyerekek szülei - úgy látszik - inkább hisznek a szakembereknek, vagy miután saját maguk tanulmányozták a szakirodalmat, jutottak arra a következtetésre, hogy igazi alapokat csakis anyanyelvén kaphat az ember” nyilatkozta a gaiántai magyar alapiskola igazgatónője. Oláh Hajnalka elszomorítónak tartja, hogy a gaiántai magyarság számarányát tekintve a beíratott gaiántai elsősök száma kevesebb a vártnál. ,A 32 kisel- sős közül 12 a környező falvakból fog beutazni. Számunkra ez hízelgő, mert- gondolom - azért választották a szülők a mi iskolánkat, mert színvonalasabbnak tartja, mint a falusit, de az igazat megvallva, kicsit fáj a szívem, hogy ezzel tovább fokozzák a környező kisiskolák megszűnésének esélyét” - vélekedik Oláh Hajnalka. Jelenleg harminc elsős van Galántán, közülük tizennégyen a környező települé- sekrőljárnakbe Galántára. A négy gaiántai alapiskolába összesen százhetvenhat elsőst írattak be, a gyerekek tizennyolc százaléka jár majd magyar iskolába. A gaiántai szlovák iskolákba íratott gyerekek jelentős része is a környező településekről jár be. Galánta után Tallóson íratták be a legtöbb elsőst, huszonegyet. Bíró Zsuzsannától, az iskola megbízott igazgatónőjétől megtudtuk, a huszonegy diák vélhetően fele a nulladik osztályban kezd. Az iskola tavaly szeptemberben nyitott nulladik osztályt azoknak a gyerekeknek, akik még nem készültek fel az iskolalátogatásra, akik nem jártak óvodába, de az egyéves felkészítő alatt be tudják hozni a hátrányt. Az iskola fontosnak tartja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek ugyanolyan eséllyel indulhassanak az első osztályban, mint kortársaik. A nádszegi alapiskolába idén tizennyolc gyereket írattak be. Jelenleg a helyi alapiskolába huszonöt elsős jár. Az iskola igazgatónője, Gútai Mónika elmondta, hogy a létszámcsökkenés a születések alacsony számával magyarázható. Nagyfödémesen várhatóan tizenhét elsőssel kezdik a tanévet szeptemberben. A község szlovák iskolájába harminc elsőst írattakbe. Feketenyéken tizenegy kisdiákot írattak magyar iskolába, öttel többet, mint tavaly. A községből többen is a környékbeli nagyobb iskolákba íratják csemetéiket. Egri Natáliától, a vízkeleti alapiskola igazgatónőjétől megtudtuk, hogy hat elsőst írattak be. „Mivel a szomszédos Hidaskürt alapiskolája közelebb esik Vízkelet egyik feléhez, akadnak, akik inkább a hidaskürti iskolát választják, idén négy vízkeletit írattak Hidaskürtre. Próbáljuk meggyőzni a szülőket, hogy válasszák inkább a településük iskoláját, viszont itt az iskola elhelyezkedése kulcsfontosságú. Jókára a negyvennégy iskola- köteles óvodás közül tízet írattak magyar iskolába. „Százharminchárom diákunk van, ismét csökkenés várható. Tíz évvel ezelőtt még kétszáztizenkilenc, a 2005/2006-os tanévben száz- hetvenkilenc tanulónk volt” - nyilatkozta Kovács Erika igazgatónő. Nemeskajalon hét elsőst írattak magyar iskolába, most nem vittek senkit Galántára, az igazgatónő, Futó Mária bízik abban, hogy senki sem gondolja meg magát. Diószegen csupán hét elsőst írattak magyar iskolába. ,A kilátások is nagyon rosszak. Jelen- legtizenöt elsősünk van. Kevésa színtiszta magyar házasság a városban. Tíz évvel ezelőtt csaknem százötven gyerek járt még az iskolánkba, jelenleg százkettő. Néhány osztály létszáma hét- kilenc” - mondta Halász Mária igazgatónő. Felsőszeliben és Nagymácsédon tizenöt-tizenöt gyereket, Alsószelibe tizenhárom, Vágára nyolc, Taksonyba pedig öt óvodást írattak elsőbe. Sok gyereket a szomszéd falu iskolájába íratnak, mert az közelebb van (A szerző felvétele)
