Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-15 / 61. szám, kedd
20 Európai unió ÚJ SZÓ 2011. AAÁRC1US 15. www.ujszo.com Az Európai Unióban a nőknek az idén hatvannégy nappal kell többet dolgozniuk, hogy elérjék a férfiak 2010-es bérszintjét Mentori rendszer - csak női vállalkozóknak Licia Ronzulli olasz honanya az Európai Parlamentben. Bár általános jelenség, hogy kevés nő vesz részt a politikában, az EP példát mutat: a képviselők 35 százaléka nő, ami messze meghaladja a tagállami arányokat. Jerzy Buzek házelnök szerint a nemzeti parlamentek feladata, hogy jogi keretek megalkotásával is növeljék a nők arányát a politikai életben. (TASR/AP-felvétel) A nők egyenjogúságának furcsa ára Sok uniós rendezvény foglalkozott az elmúlt napokban a nők helyzetével. A nemzetközi nőnap 100. évfordulója alkalmából statisztikák tucatjai láttak napvilágot arról, mennyire nem érvényesül Európában a nemek közötti egyenlőség, sem a politikában, sem a gazdaságban, sem a családban. ÖSSZEFOGLALÓ A legérdekesebbek a nők helyzetének javítását célzó programok. Az EB még februárban hozta nyilvánosságra, hogy női vállalkozók számára kíván ún. mentori rendszert beindítani. Az a cél, hogy minél több nőt meggyőzzenek arról, lehetősége van ilyen formában belépni a munkaerőpiacra. A program működését a női vállalkozók nagykövetei európai hálózata (European Network of Female Entrepreneurship Ambassadors - ENFEA) működésének mintájára képzelik el. A kisvállalkozói intézkedés- csomag felülvizsgálata keretében az EB fókuszáltabb intézke: déseket tervez a kis- és középvállalatok megsegítésére. A női vállalkozók számára indított mentori rendszer legalább 10 tagállamban nyújtana tanácsot és segítséget. Egyébként maga az ötlet már több mint egy éve bekerült a köztudatba. Antonio Ta- jani, az iparpolitikáért és vállalkozásokért felelős uniós biztos szerint az EB már sokat tett, de még többre van szükség, ha ki akarunk lábalni a gazdaságipénzügyi válságból. Nem memekbelevágni „A kis- és középvállalkozások az összes vállalkozás több, mint 90%Tát teszik ki, és több mint 90 millió munkavállalót foglalkoztatnak Európában. Gazdaságunk motorját jelentik, amelynek erősnek, versenyképesnek és innovatívnak kell lennie.” Ta- jani utalt arra, a női vállalkozókról nehéz adatokat találni, de becslések szerint az összes vállalkozó kevesebb mint 30 százaléka kerül ki a nők közül. Az EB meg szeretné szüntetni azokat a pénzügyi és társadalmi okokat, amelyek visszatartj ák a nőket attól, hogy saját vállalkozásba kezdjenek. Az EB leginkább az Európai Hálózat a Női Vállalkozók Támogatására (WES) nevű programon keresztül támogatja a nőket saját vállalkozás beindításában. A WES-be harmincegy ország - a 27 EU-tagállam mellett Horvátország, Izland, Norvégia és Törökország - női vállalkozókat támogató nemzeti szervezetei delegálnak tagokat. A projekt célja, hogy növelje a jól működő női vállalkozókra irányuló figyelmet. Határon átnyúló hálózat Az EB második legígéretesebb programja a már említett ENFEA, amely 2009-ben, a svéd elnökség alatt indult el. Az eredetileg résztvevő tíz országból 150 női vállalkozót szerveztek határokon átnyúló hálózatba, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, s a megszerzett tudást előadásokon adják tovább az országukban működő többi női vállalkozónak is. A résztvevők szerint abban a tekintetben sikeres volt a program, hogy ráirányította a figyelmet a női vállalkozókra és többeket arra bátorított, hogy hasonló pályára lépjenek. De az EB csak kb. 50 ezer eurós finanszírozást biztosított országonként, s mint Petra Püchner, a német programot irányító iroda vezetője elmondta, a korlátozott finanszírozás volt az oka annak, hogy eleve csak tíz országjelentkezett. Teljesen nyilvánvaló, hogy a több női vállalkozó jobb foglalkoztatottságot is jelent. Ezt bizonyítja: a női uniós foglalkoztatási ráta 65,2 százalékos, szemben a férfiak 80 százalékával. Egyre romlik a helyzet Ha a nőknek a gazdaságban betöltött szerepéről beszélünk, Brüsszel. Az Európai Bíróság hosszú jogi eljárás után olyan ítéletet hozott, amely megtiltja a nemek közötti megkülönböztetést a biztosítások területén. Az irányelv eddig - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - megengedte, hogy ha a férfiak és nők kockázata bizoérdemes rámutatni, nemcsak a vállalkozók között kevés a nő, a gazdasági csúcspozíciókban még kisebb az arányuk. Sőt, mint a londoni székhelyű Grant Thornton tanácsadó cég minapi jelentéséből kiderül, világszerte csökkent a női vállalatvezetők száma. Míg 2009-ben a társaságok 24 százalékának élén állt nő, addig 2011-ben 20 százalékra csökkent az arányuk. A Grant Thornton az év elején 39 ország 11 ezer vállalatvezetőjének részvételével készítette el felmérését. Ami megkepetés: a nők Grúziában, Oroszországban, Hongkongban és a Fülöp-szigenyítottan eltérő volt, a károkozás arányában fizessenek biztosítási díjat. Az ítélet nyomán 2013-tól nőhet a nők, és csökkenthet a férfiak biztosítási díja, ironikusan szólva azért, mert a nők kevesebb kárt okoznak. Valószínű, hogy az ítélettel senki nem lesz elégedett. A teken képviseltetik magukat a legnagyobb számban a vállalat- vezetők között, ezekben az országokban a női igazgatók aránya 40 és 35 százalék között van. Merkel is nőket akar A német kancellár a nőnapon meg is fenyegette a német vállalatok vezetőit, mert nem tettek eleget annak a tíz esztendővel ezelőtti vállalásuknak, hogy több nőt emelnek vezető posztokra. Angela Merkel szerint Németország ezen a területen az utolsók között kullog. Silvana Koch-Mehrin, az Európai Parnők és férfiak közötti egyenlő bánásmódról szóló 2004-es irányelv eddig kifejezetten elismerte, hogy a nemekre vonatkozó biztosításmatematikai tényezők használata széles körben elterjedt a biztosítás és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások terén. (euractiv.hu) lament német alelnöke arra figyelmeztette országa vállalatait, hogy az EU akár kötelező női kvótákat is bevezethet a helyzet javítása érdekében. „Ha a nagy- vállalatok nem kötelezik magukat önként, akkor az EU-szintű kvóta olyannyira biztos lesz, mint ahogy a templomban az áment mondják” - fogalmazott az FDP politikusa. Üvegplafon-jelenség A kvóták bevezetésének lehetőségével az Európai Parlament is foglalkozott a múlt héten. Mint elhangzott, az európai nagyvállalatok mindössze három százalékát vezetik nők, de még a középszintű vezetőknek is csupán tíz százaléka nő. A szociálpszichológia üvegplafon-je- lenségnek nevezi, hogy a hátrányosan megkülönböztetett személy előmenetelét nem nyilvánvaló, nem látható korlát nehezíti, sőt gyakorta meg is akadályozza. Senki sem vitatja a nőket érő diszkriminációt, ám a probléma orvoslásáról eltérnek a vélemények. Sokan kétlik, hogy kvótákkal megoldható a kérdés. Viszont a jó példa is európai országból származik: Norvégia 2008-ban tette kötelezővé, hogy a tőzsdéken jegyzett vállalatok igazgatótanácsában bármely nem legalább 40 százalékos képviseletet kapjon, és a célt máris elérték. Az EB egyelőre nem menne ilyen messzire. Brüsszel azt várja a tőzsdéken szereplő részvénytársaságoktól, hogy önkéntes vállalással igazgatótanácsukban 2015-ig harminc, 2020-ig pedig negyven százalékra emelik a nők arányát. Tegyük hozzá, nemrégiben készült egy uniós felmérés, s a megkérdezetteknek csak az egyötöde támogatta a kötelező női kvóták alkalmazását. Az egyenlő bér napja Az európai nők jövedelme átlagosan 18 százalékkal marad a férfiaké alatt, vagyis nem érvényesül az azonos munkáért azonos bér elve. Az EP felszólította a tagállamokat, hogy ültessék át törvénykezésükbe a vonatkozó jogszabályt és szerezzenek is érvényt neki. Az EB-től pedig azt várják a honatyák, hogy szankciókkal büntesse a vonakodó országokat. Az EB idén vezette be az egyenlő bér európai napját, amely az év 64. napjára, azaz március 5-re esett. Ez azt jelenti, a nőknek az idén 64 nappal kell többet dolgozniuk, hogy elérjék a férfiak 2010-es bérszintjét. A jövőben ez a „mozgó nap” fogja jelezni, hogy hány nappal kell többet dolgozniuk a nőknek. (euractiv.hu, MTI, ú) Ösztönzőleg hat a kutatás-fejlesztésbe irányuló befektetésekre és növeli az Európai Unió innovációs képességét Gyökeresen megreformálják az európai szabadalmi rendszert ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Huszonöt uniós tagállam az úgynevezett megerősített együttműködés keretében létrehozza az egységes európai szabadalmi rendszert. Ebben a múlt hét végén állapodtak meg a tagországok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei. Az együttműködésben csak Spanyolország és Olaszország nem vesz részt. Budapest szerint a szabadalommal kapcsolatos döntés Magyarország januárban kezdődött EU-elnök- ségének égjük legnagyobb sikereként értékelhető. Jelenleg az EU-nak jelentős versenyhátrányt jelent, hogy míg Amerikában egy szabadalom végigvitele kevesebb mint 2 ezer euró, Európában egy 13 országban hitelesíttetett szabadalom 18 ezer euróba kerül. Az egységes szabadalom ára a számítások szerint átlagban 6200 euró lesz. Éves szinten az egységes szabadalmi oltalom hiánya 700-800 millió euró veszteséget jelent a vállalkozói szektornak. Az innovációs képesség csökkenésében megnyilvánuló, láthatatlan indirekt költségek azonban még nagyobbak. Persze nem a szabadalmi rendszer széttöredezettsége az egyetlen oka az alacsonyabb uniós innovációs szintnek. Ám egy jobb minőségű, egyszerűbb, olcsóbb és a sokkal inkább vállalkozóbarát szabadalmi rendszer ösztönzőleg hat a kutatás-fejlesztésbe irányuló befektetésekre és növeli az EU innovációs képességét. Megerősített együttműködést az uniós szabályok szerint minimum kilenc EU-tagország indíthat egy adott területen úgy, hogy megfelelő felhatalmazás alapján felhasználhatja az unió intézményeit, eljárásait és mechanizmusait, és a kívül maradó tagállamok számára is meghagyja a későbbi csatlakozás lehetőségét. Cséfalvay Zoltán, a magyar gazdasági tárca államtitkára történelminek nevezte a döntést az innovációs politika és az egységes uniós belső piac szempontjából. „Közel ötven év után megvalósulhat az európai szabadalmi rendszer reformja” - mondta az államtitkár, aki szerint a magyar diplomáciának köszönhető, hogy a kezdeti 12-ről 25-re emelkedett azon tagországok száma, amelyek részt vesznek a programban. A múlt heti döntés legfőbb jelentősége az, hogy végre létrejön egy olyan szabadalom, amely valamennyi vállalkozás számára olcsóbb és egyszerűbb, és lehetővé teszi, hogy a cégek forrásokat tudjanak bevonni az innovációba. A vállalkozások ennek révén piacképesebbé válnak. A vitában Olaszország és Spanyolország megismételte aggályait. Diego López Garrido spanyol külügyi államtitkár szerint a közösségi szabadalmi bíróság tervezett illetékessége ellen a minap kifogásokat emelő európai bírósági vélemény megerősítette, hogy az egységes szabadalomnak nincs létjogosultsága. Elfogadhatatlannak és diszkriminatívnak nevezte a szabadalomhoz tervezett nyelvi rezsimet, illetve a megerősített együttműködést is. A legtöbben úgy ítélték meg, hogy a döntéssel nem lehetett tovább várni. Többen fontosnak mondták azt is, hogy folytatódjék a tárgyalás a két kimaradó ország által felvetett problémákról. Cséfalvay hangsúlyozta: a két kimaradó ország bármikor csatlakozhat, s a spanyol és olasz cégeket nem éri hátrány, ugyanúgy élvezhetik az egységes szabadalom előnyeit, mint más tagországok cégei. ’ Az EB által nemrégiben megrendelt hatástanulmány szerint ha egy szabadalmat az egész unióra kiterjedően akarnak levédetni, annak a költsége már 22-26 ezer euró között mozog. Ezzel szemben az egységes európai szabadalom fordítási szabályai szerint a hitelesítési költségek szabadalmanként kevesebb mint 700 eurót tennének ki. Az új rendszerben az EU egész területére érvényes szabadalmi védelem kérelmezését elég lesz az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) három hivatalos nyelvének egyikén (angolul, franciául vagy németül) beadni, majd az EPO fordítást készíttet két másik kívánt uniós nyelvre. (MTI, ú)
