Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-15 / 61. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 15. Közélet 3 A FUKUSIMA-1 ATOMERŐMŰ HARMADIK REAKTORA NEM SÉRÜLT, A MÁSODIK HŰTŐVIZE ELFOLYT A földrengés során megsérült Fukusima-1 atomerőmű 3. blokkjában történt robbanás nem rongálta meg a reaktort. A japán kormány közzétette: a reaktor belső védőpajzsa sértetlen maradt. Az Electric Power Co (TEPCO) energetikai cég később bejelentette: az atomerőmű 2. reaktorának hűtőrendszere is megrongálódott, így az atomerőmű első reaktorában beállt robbanás után már három reaktor hűtésével vannak gondok. hulladéktározó -4»nukleáfisjr fűtőelemek raktára w tengervízzel valójeaktorhűtési rendszer március 14., a hűtőrendszer meghibásodása A Richter-skála szerinti 8,9 erősségű pénteki földrengés epicentruma Fukusima Korliama • TOKIO ■ Fukusima-1 Fukusima-2 Tokai ©Atomerőművek Fukusima-1 atomerőmű reaktorok villanyvezeték, gőzturbina turbina generátor reaktortartály fűtőelem hűtőtorony hűtővízszivattyú reaktor hűtőrendszer 1. az atomenergia hőt termel 2. a hőenergia átvitele a reaktorból 3. a víz forró gőzzé változik 4. a gőz nyomása felpörgeti a turbinát 5. a generátorban energia termelődik 6. a lehűtött levegőt visszaszivattyúzzák BWR-TÍPUSÚ REAKTOR BWR - forralóvizes reaktor (BWR - boiling water reactor) a második legelterjedtebb reaktortípus. Ezekben a reaktorokban mind a moderátor (a reakciót szabályozó közeg), mind a hűtőközeg könnyűvíz. Hasonlít az úgynevezett nyomottvizes rendszerű WER reaktorokhoz, azzal a különbséggel, hogy a gőzt nem a gőzfejlesztőkkel nyerik, hanem magában az aktív zónában. Az itt keletkezett gőzt közvetlenül a turbinákra vezetik. Ezeknek a reaktoroknak az előnye a nagyobb hatásfok, hátránya a nagyobb biztonsági kockázat. ______________________________________________________« Forrás: AFP, ČTK A hazai atomerőművek kibírják a kisebb földrengést, Japánt jelenleg azért bírálják, mert a reaktorok állapotáról nem tesz közzé elég információt A szlovákiai atomerőművek biztonságosabbak Pozsony. Ha a reaktorban kritikus pontot ér el a hőmérséklet és a nyomás, akkor kénytelenek kiengedni a radioaktív gőzt. Ellenkező esetben robbanás következhet be. Ez a folyamat még inkább felgyorsul, ha a reaktorokat nem tudják hűteni a hűtőrendszer meghibásodása miatt. A Jaslovské Bohunice-i és a mohi atomerőművek kisebb földrengéseket kibírnának, állítólag az árvizektől is védve vannak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Képzeljenek el egy közönséges kuktát, amit otthon használnak a konyhában. Méreteit növeljék meg, adjanak hozzá nukleáris fűtőanyagot, és szüntelenül pumpáljanak bele hűtőfolyadékot. A víz egy része a magas hőmérséklet miatt gőzzé változik, a kuktával ellentétben viszont a reaktorból nem illan el. Felpörgeti a turbinákat, amelyek így villanyáramot termelnek. A gőzt utána lehűtik, és ismét visszavezetik a reaktorba. A fukusimai erőmű veszélyei Leegyszerűsítve ez a japán fukusimai atomerőmű működési elve. A földrengés következtében beállt áramkiesés miatt a rendszer nem tudott hűtőfolyadékot pumpálni a reaktorba. Ekkor kellett volna bekapcsolódniuk a tartalékgenerátoroknak, ezek viszont rövid időn belül leálltak. Japánt ráadásul nemzetközi bírálat éri, amiért nem tájékoztat aprólékosan a reaktorok állapotáról. A Tokiótól 250 kilométerrel északra található, hat reaktorból álló fukusimai erőmű két blokkjában korábban történt egy-egy robbanás a hűtővíz elfolyása miatt. Az 1. számú blokkban szombaton volt robbanás, amelyben megsérült négy ember, a 3. blokkban pedig hétfőn, 11 alkalmazott sérülését okozva. Jelenleg fennáll a veszély, hogy a 2. reaktorban is robbanás következik be, ugyanis ebből is teljesen elfolyt a hűtővíz; a technikusok tengervizet pumpálnak a fűtőelemekre. Ha mégis felrobbanna a reaktorok egyike, akkor a detonáció következményeit minden bizonnyal mi is megérez- nénk. Szakértők szerint a radioaktív felhő ugyanis eljutna Szlovákiáig, de már olyannyira legyengülne, hogy nem lenne káros az egészségre. A hazai atomerőművek biztonsága A szlovákiai atomerőműveket állítólag nem fenyegeti hasonló kockázat. Legalábbis ezt állítja Karol Janko, a Szlovák Atomenergia-felügyelet alel- nöke. „Már az atomerőművek elhelyezése során külön figyeltünk az árvíz- és földrengés- veszélyre” - mondta Janko. A tavalyi árvíz elöntötte Bélád (Beladice) községét, amely csak 14 kilométeres távolságban van a mohi reaktoroktól. Január végén pedig a magyar- országi földrengést még Léván is érezték, amely még közelebb van. A reaktorok szigetelése viszont Janko szerint olyan jó minőségű, hogy egy esetleges árvíz sem okozhatna komolyabb gondot. A két szlovák atomerőmű szakértők szerint a térségben megszokott földrengéseket is kibírná. A problémamentes üzembentartás állítólag a Richter-skála 5. fokáig lehetséges, az ettől erősebb rengés már gondot okozhatna. „Ilyen esetben automatikusan le kellene állítani a reaktorokat, s meg kellene oldani az azonnali hűtést. Ezért építettek a reaktorokhoz külső dízelgenerátorokat, amelyek áramkiesés esetén is képesek a hűtőrendszer energiaellátásra” - pontosított Janko. A Greenpeace atomenergetikai kampányának vezetője, Jan Beránek viszont épp ezekben a dízelturbinákban látja a kockázatot. „2006-ban Svédországban volt hasonló baleset, amikor egy áramkiesés következtében leálltak a reaktorok, a pótgenerátorok viszont nem indultak el. A technikusoknak a generátorok manuális beindításáig, tehát több mint fél óráig semmilyen információjuk nem volt arról, milyen állapotban vannak a reaktorok” - nyilatkozta Beránek. Hasonló helyzet következett be Japánban is, ahol a földrengés miatt áramkiesés történt, megsérültek a hűtő- rendszerek és a tartalékgenerátorok is, így a reaktorokat tengervízzel kellet hűteni. Szlovákia is támogatná Japánt Szlovákia idén összesen 250 ezer eurót költ humanitárius segélyre, ebből küldünk bizonyos összeget Japánnak - közölte tegnap Iveta Radičová kormányfő. Az Európai Unió tagállamai megegyeztek, közösen koordinálják a szigetországnak eljuttatott segítséget. „Erre elsősorban azért van szükség, hogy ne küldjünk olyasvalamit, amire nincs szükség” - nyilatkozta a miniszterelnök, hozzátéve: arra is ügyelni kell, hogy a támogatás valóban eljusson a katasztrófasújtotta övezetbe. Japán egyébként továbbra sem tájékoztatta az EU-t, hogy a segítség milyen formájára lenne szüksége, milyen anyagi támogatást igényelne. (dem, SITA) A fukusimai atomerőmű 7. reaktora a múlt szombati robbanás előtt és után (TASR-felvétel) Atomerőművek Európában Az EU 27 tagállamában atomerőművekben előállított áram aránya 2008-ban 25% 50% Nagy-Britannia , <fy í „ w-» š ' 5 a-/ * ' Finnország / Svédország ^ ' Xs* \ » f * Németország Hollandia • Belgium V .J I 1 \ X \ Sŕ""- V \ ť Litvánia */ * s •v'"'"*’ * »• v •• * N, V. % • ••• jfr S • . * ••• • • Szlovénia Olaszország -V %-y J r~* X V 's REAKTOROK § működőképes* nem működő- képes/bezárt i még nem épült meg * Olyan atomerőműveket is tartalmazhat az ábra, amelyek már leállítottak, vagy amelyeket még nem nyitottak meg. Csehország-----Szlovákia-----Magyarország — Románia • Bulgária A "v ^ j / s * Forrás: INFC, Eurostat, WNA, GTFE, Reuters
