Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-14 / 60. szám, hétfő

Az oktrojált alkotmány

Kossuth a lengyel Dembinskit nevezte ki fővezérré. Február végén Kápolna mellett Windischgraetz győzelmet aratott. Miután a bécsi udvarba menesztett követ azt jelentette I. Ferenc József császárnak, hogy a magyar seregeket szinte teljesen szétverték, a császár szentül hitte, hogy ezzel a szabadságharc véget ért. Ideje volt hozzálátni az új állami keretek kialakításához.

Az 1849. március 4-én magyarokra ráerőszakolt („oktrojált") alkotmány volt hivatott biztosítani az új állami lét garanciáit (elviekben leválasztották volna Erdélyt, a Határőrvidéket, és a Vajdaságot Magyarország területéről), valamint egy részben parlamentáris-alkotmányos intézményrendszert teremtett volna az országban, ám az uralkodó emellett abszolutista módon kormányozhatta volna birodalmát. A magyar rendek kénytelenek voltak elfogadni ezt a rendelkezést, amelyet Olmützben aztán alá is írtak.

A tavaszi hadjárat

1849. március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült, vezéreik: Görgey, Klapka, Aulich és Damjanich voltak. A fővezérletet ismét Görgey kapta meg. A hon- I védek nehéz csaták sorában (Tápióbicske, Isaszeg, Nagysalló) legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték őket. A győzelmek hatására a még megszállt területeken , népfölkelés bontakozott ki. Somogybán, j Zalában 30 000 paraszt fogott kaszát, nyár- I sat, puskát, és a Dráván túlra űzte, akit utol I nem érhetett. Gerillák szabadították föl a I bányavárosokat és a Szepességet. Bácskát és I Temesközt Perczel és az Erdélyből odasiető : Bem tisztította meg az ellenségtől. Május t közepére egy-két vártól eltekintve * Magyarország egész területe felszabadult.

; A sikerek hatására a Debrecenben ülésező i magyar Országos Honvédelmi Bizottmány j Kossuth Lajos vezetésével kiadta a ; Függetlenségi Nyilatkozatot, majd április

14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosz- { tását. A siker azonban csak átmeneti lehetett, és miután augusztusban leverték a i szabadságharcot, a trónfosztói határozatot i semmisnek tekintették.

Ferenc József. A szabadságharc leverése után egy ideig gyűlölték, majd lassan megszerették a magyarok.

■n Csaták a Felvidéken