Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)
2011-03-14 / 60. szám, hétfő
A Batthyány-kormány lemondása - szeptember 11.- után az ország végrehajtó hatalom nélkül maradt. A Batthyány által alakított új kormány elismerését az uralkodó kezdetben halogatta, majd október 3-án végleg megtagadta. Ezt a helyzetet a képviselőház - Kossuth Lajos javaslatára - úgy oldotta meg, hogy szeptember 16-án egy vele együtt hat tagú bizottmány létrehozásáról szavazott, amelynek feladata a kormány ügyeit akkor egyedül intéző Batthyány és a ház közötti közvetítés segítése volt. Mivel új kormány királyi jóváhagyására az adott viszonyok között nem volt remény, ezzel az Országos Honvédelmi Bizottmány a kormányt helyettesítő tartós intézménnyé vált. A Habsburg-ház trónfosztása és Kossuth kormányzó-elnökké választásával (1849. április 14.) az OHB működése véget ért. Ezek után nem volt jogi akadálya a Szemere-kormány megalakulásának (május 2.). A bécsi forradalom Október 6-án ismét forradalom tört ki Bécsben. A két forradalom közvetlen kapcsolatára most nagyszerű lehetőség kínálkozott. A Jellačičot üldöző magyar seregek azonban megálltak a határnál. Az uralkodó Bécsből Olmützbe menekült, október 16-án Alfred Windischgrätz herceget nevezte ki valamennyi Itálián kívüli császári-királyi hadsereg főparancsnokává. Windischgraetz október 20-án érkezett Bécs falai alá, több rohamot is elrendelt a város ellen, amely 31-én került újra a császáriak kezére. Október 30-án a Bécs melletti Schwechat falu közelében a Móga János vezette magyar sereg vereséget szenvedett a Windischgrätz és Jellačič által vezetett egyesült császári haderőtől. A Szabadságharc alatt Magyarország önnálló fizetőezközt bocsátott ki, ez volt a Kossuth bankó Az Országos Honvédelmi Bizottmány Csaták a Felvidéken
