Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-12 / 59. szám, szombat

12 Szalon ÚJ SZÓ 2011. MÁRCIUS 12. www.ujszo.com Szép számban akadnak, akik a történelem szeszélye folytán idén harmadízben válnak magyar állampolgárrá Erdély - megfogyva bár, de törve nem...? A Partium felől nekifut­va, a Király-hágón át úgy cserkészem be Wass Al­bert és Tamási Áron szü­lőföldjét, a történelmi Erdély területét, ahogy igaz magyar emberhez il­lik - emelkedett lelkiál­lapotban, amihez a sze­mem előtt kitárulkozó táj mellett egy elnyűtt CD is hozzásegít. „Ha elin­dulsz végre, mindig csak Keletre tarts, sohasem Nyugatnak...” LŐRINCZ ADRIÁN a városkasszának viszont annál inkább. 2006-ra az ország leg­drágább városává nőtte ki ma­gát; az árak itt a múlt század ki­lencvenes éveiben kirobbant Caritas-botrány után szabadul­tak el, szárnyalásuk azóta tö­retlen. Kevesebben, mégis többen 1992 és 2004 között a „magyarfaló” Gheorghe Funar állt Kolozsvár élén, aki 1993- ban javaslatot tett a Mátyás­szobor beolvasztására, 1996 szeptemberében, a magyar-ro­mán alapszerződés aláírását követően pedig halottas mene­tet szervezett a város utcáin. A közállapotok azóta konszolidá­lódtak, közli László Attila, a vá- ros.RMDSZ-es alpolgármestere. „Miután eltávolítottuk Fu- nart, a helyi koalíciós partnere­inkkel próbáltuk megfogal­mazni a prioritásokat - mondja. - Elsődleges feladatunk az volt, hogy feloldjuk a társadalmi fe­szültségeket, normalizáljuk a helyi és a megyei adminisztrá­cióban a hangulatot, s megfo­galmazzuk, mely területeken tudunk egyezségre jutni. Azt va­Az ajánlás a nemzeti rockban utazó Ismerős Arcoktól ered; erdélyi bolyongások során a hanghordozó éppoly nélkülöz­hetetlen, mint a magyar-román társalgási kézikönyv, mivel e bő fél magyarországnyi területen már az etnikai arányok sem azok, mint régen voltak. Utam célja Erdély legnagyobb városa, a közel háromszázhúszezres lé­lekszámú Kolozsvár; lakossá­gának tizenkilenc százalékát ma is magyarok teszik ki, s itt működik Magyarország romá­niai főkonzulátusainak egyike is. A külképviselet az év elejétől március 9-éig mintegy tizen­egyezer honosítási kérelmet fo­gadott; a legidősebb kérelmező a Nyugati Jelen című lap szerint a 96. életévében járó székelyko- csárdi (ma: Lunca Mure§ului) Bíró Lőrinc, aki születésétől egészen 1921-ig magyar állam­polgár volt, majd Eszak-Erdély Magyarországhoz történt visz- szacsatolását követően 1940- ben ismét ebbe a státusba ke­rült. 2011-ben harmadszor vál­hat Magyarország állampolgá­rává, s ez a tény nagyjából min­dent elmond a Kárpát-meden­cében uralkodó viszonyokról és lehetőségekről. Mátyás király és Bocskai Ist­ván fejedelem szülővárosa szemmel láthatólag átadta ma­gát az iparosodásnak meg az ezzel járó túlnépesedésnek - azaz a fejlődésnek, ami arcula­tának nem feltétlenül használ, Nagy Albert: „Ötven év után lett ismét önálló magyar iskolánk" lamennyien beláttuk, hogy munkahelyekre, lakásokra, inf­rastruktúrafejlesztésre, vállal­kozóbarát környezet kialakítá­sára van szükség; ez került te­hát előtérbe, a többi ügyet pedig aszerint kezeljük, milyen épp a politikai légkör.” Bár Kolozsvár magyar ajkú lakosságának a lélekszáma fo­lyamatosan csökken - egy év­század alatt 82-ről 18,87 száza­lékra esett vissza -, részarányuk növekszik. A jelenség titka az elöregedés - a városban élő, öt­venöt év fölötti lakosság 41 szá­zalékát a magyarok adják, mi­közben a gazdaságilag aktív románok jelentős része külföl­dön vállal munkát. A hivatalos statisztikai adatok szerint az or­szág kétmillió polgára a határo­kon túl keresi a megélhetést, a nem hivatalos adatok viszont 3-5 millióról beszélnek. ,A külföldi munkavállalás­nak köszönhető, hogy felszusz- szant a gazdaság - véli László Attila. - Ezek az emberek 2008-ban több mint nyolcmilli- árd eurót küldtek haza hivata­los csatornákon, s legalább ennyit hoztak zsebben. Az el­vándorlás hatására a magyarok javára tolódtak el a nemzetiségi arányok.” Az erdélyi magyarok exodusa a kilencvenes évek elején vég­bement; napjainkban egyre többen keresik a visszautat szü- lőföldjükfelé. Állampolgárság ­postafordultával A Magyarország által felkí­nált kedvezményes honosítás lehetősége román vezető kö­rökből nem váltott ki különö­sebb reakciót, közli az alpol­gármester, rámutatva a prózai okokra. „Románia néhány éve na­gyon frappánsan megoldotta ezt a problémát - mondja. - A Pruton túl élő moldvai bemegy a postára, feladja a román ál­lampolgárság iránti kérelmét, s belátható időn belül megkapja. Mivel az RMDSZ ez ellen sosem emelte fel a hangját, nem lett volna ildomos, ha a magyar ál­lampolgárság megszerzésének ri az egyik legfrekventáltabb. Aki ma betér az irodába, július­ra kap időpontot. Torda: megfordult arányok Araszolok tovább, Székely­föld felé: Torda főterén idős fér­fit szólítok le; bár töri a ma­gyart, nem szívesen áll szóba velem. Rossz emlékeket őriz Pozsonyról, ahol 1957-ben majdnem megverték a magyar szóért; kapórajövök, bosszút áll rajtam... „Keveset keresztelünk, sokat temetünk - jellemzi tömören a tordai magyarok helyzetét Nagy Albert református lelkész. - Az ötvenötezres lélekszámú városban száz év alatt teljesség­gel megfordultak a nemzetiségi arányok, most a lakosság mind­össze 8-9 százaléka vallja magát magyarnak. A jövőnk a 2008- ban alapított önálló magyar is­kolától függ, melyet öt évtized­nyi szünet után indítottunk új­ra. Nagy áldozatot követelt, unitárius lelkész kollégám az életével fizetett érte.” Bár a magyar ajkúak aránya a városban alacsony, a parókiára meglepően sokan térnek be, hogy a kedvezményes honosí­tás iránt érdeklődjenek, illetve kikérjék a felmenők anyakönyvi kivonatait. ,A napokban egy szép ma­gyar családnevű édesanya láto­gatott meg a fia kíséretében, hogy kikérje a honosításhoz szükséges tanúsítványt; egyi­kük sem beszélt magyarul - mondja a lelkipásztor. - Mond­tam is, hogy ez így nem fog menni; erre mindketten meg­ígérték, hogy megtanulják a nyelvet. Ezt csak azért mond­tam el, hogy érzékeltessem, mekkora csáberővel bír a ma­gyar állampolgárság. Remélem, a folyamatnak hosszú távon nem elszívó hatása lesz, hiszen így is épp elég hazánkfia keresi a boldogulást Spanyolország­ban, Olaszországban, Németor­szágban, s persze az anyaor­szágban is. Inkább abban sze­retnék hinni, hogy az anyanyel­vűket vesztett magyarokban végre feléled a lelkiismeret...” A kolozsvári Demokrácia Központ az esti órákban is teljes gőzzel üzemel (Somogyi Tibor felvételei) lehetősége kapcsán a román kormánypárti politikusok lár­mát csapnak.” László Attilának a határon túli magyarok választójogára vonat­kozó sommás véleménye, hogy annak célja „nem a nemzet- egyesítés, hanem a kormányzati szerepből, valamint a nép­szerűtlen megszorító intézke­dések meghozatalából és foga­natosításából származó szava­zatvesztés pótlása”. Terepszemle Kolozsváron; Fadrusz János leghíresebb alko­tása, a város főterét uraló Má­tyás-szobor körül az esti órák­ban is nagy a nyüzsgés. Közép­korú pár fényképezteti magát a műalkotás előtt; kérdésemre elmondják: természetesen él­nek az egyszerűsített honosítás lehetőségével. Míg az úriember az érzelmi kötődésről ejt né­hány mondatot, a praktikum iránt fogékonyabb páija közli: az igazsághoz hozzátartozik, hogy szeretnének áttelepülni Magyarországra, ahhoz kell az állampolgárság. Alig hetven ki­lométerre Budapesttől házat vettek; készek itt hagyni min­dent, s odaát újra kezdeni. A késői óra ellenére teljes gőzzel üzemel a Demokrácia Központ, a három állandó mun­katárs mellett négy önkéntes dolgozik. Naponta mintegy öt­ven ügyfelet fogadnak, az ér­deklődők száma viszont megha­ladja a százat. Szász Péter iro­davezetőtől megtudom: Kolozs megyében 122 ezer magyar identitású állampolgár él, az or­szágszerte működő 27 Demok­rácia Központ közül a kolozsvá­Kolozsvári csendélet konszolidált légkörrel, Mátyás-szoborral László Attila: „Nem lett volna ildomos, ha a román kormánypár­ti politikusok lármát csapnak..."

Next

/
Thumbnails
Contents