Új Szó, 2011. március (64. évfolyam, 49-75. szám)

2011-03-11 / 58. szám, péntek

Közkedvelt koronaformák Nem mindegy, hogy a vesszőket hány rügyre vágjuk Kérdéses az idei szőlőtermés A múlt héten taglaltuk a sudaras korona kialakítá­sának a menetét körté­nél, meggynél, cseresz­nyénél stb. E héten az idősebb, 5-10 éves suda­ras fák metszésére és a további közkedvelt koro­naformákra fókuszálunk. BELUCZ JÁNOS Sudaras koronánál nincs le- kötözés, így a vesszők, gallyak vízszintesre nevelését metszés­sel kell megvalósítanunk. A víz­szintes helyzet a termékenység záloga az almástermésűeknél (alma, körte, birs), ebben a helyzetben alakulnak ki a ter­mőképletek (virágrügyek) a két és többéves részeken. Ugyan­akkor a fák - leginkább a körte és a szilva - ágai iparkodnak felvenni a függőleges helyze­tet. Ezért kikönyököltető met­szést alkalmazzuk: Keressünk a megmetszendő gallyon, ágon egy vékony, kifele néző vesszőt (hajtás), és ez alatt metsszük el az ágat. Ezzel egyrészt táp­anyagtorlódást indítunk el a megmaradt ágrészen, így sok termőrügy alakul ki, másrészt megváltozik az ág helyzete, szélesedik a korona. A metszés során lemetéljük az egymást keresztező, meg­sérült, beteg vesszőket, galy- lyakat, és a felfelé törekvőket. Ugyanakkor hagyjuk kifejlőd­ni az oldalágak első és másod­rendű elágazásait. Egy 8-10 éves fának már be van nőve a koronája, a vesszők minde­nütt be vannak rakodva ter­mőrészekkel. Az ilyen fákon évenkénti fenntartó metszést végzünk: A sudáron eltávo­lítjuk a konkuráló vesszőket, gallyakat, a korona oldalága­in tőből kivágjuk a felfele me­nőket. Ha van rá lehetőség, akkor a horizontális helyzetű hajtásokból is az erősebbeket vágjuk ki, és a gyöngébbeket hagyjuk meg, ezzel tápanyag­torlódás idézünk elő. Az öregedő fák esetében legalább 3 évenként komoly ifjítást végzünk. Ilyenkor a vázágakat (oldalágakat) fű­résszel egyharmaddal lerövi­dítjük. A fasebeket lekezeljük sebbalzsammal esedeg latex festékkel. Hungária sövény Térségünkben a Hungária sövény koronaforma főleg almánál, körténél terjedt el. Hasonlít a sudaras koronára, annak egy síkban kiterített for­mája: Van sudara, ágcsoportos oldalágai, az alanyok nem las­sú növekedésűek.A sövényben nevelt fák mellé támrendszert kell szerkesztenünk, miközben a huzalok 40 centire legyenek egymástól. A vesszőket, galy- lyakat a koronakialakítás kez­detétől a huzalokra kikötjük, így hamar berakodnak termő részekkel. Telepítésnél, ha suhángot kapunk, akkor a csemetét az alsó drót felett, megközelítőleg 60 cm-re a talajtól visszavág­juk. A legfelső három hajtásból neveljük ki a sudarat és a két oldalágat. Ha a csemetének már vannak elágazásai, akkor a felső ágból lesz a sudár, majd azokat az oldalágakat hagyjuk meg, amelyek a huzal irányá­ban vannak, a többit eltávolít­juk. A koronakialakítás továb­bi éveiben a sudarat évente megmetsszük, és a törzsből kinövő oldalelágazásokból azokat hagyjuk meg, amelyek huzaldróthoz alakíthatók. Eze­ket az oldalelágazásokat nem metsszük meg, csak abban az esetben, ha éves növekedésük nem elégséges. Arra ügyeljünk, hogy alulról számítva a máso­dik, harmadik stb. emelet ne nője túl az alatta lévőt, mert az a beámyékolás miatt nem fejlő­dik. Ez a sövényfajta rövidebb életű, ezért az ifjítást korábban, a fa életének 8-10 évében meg­kezdjük. Ez a koronaforma jól mutat előkertekben is. Karcsúorsó koronaforma Ez a koronaforma almánál M 9-es és MM 106-os alany eseté­ben, körténél birs alanyon java­solható. Az így formázott fa ko­rán, akár a második évtől terem és 15 év után lecserélhető. A fa nevelése során keveset kell lét­rázni, a munkák zömét - a met­szést, gyümölcsválogatást, per­metezést, termésbetakarítást - a földről végezzük. Ezt a koronaformát a múlt század hatvanas éveiben mu­tatták be belga és holland ker­tészek. A módszer lényege, hogy a törzsön a szórt állásban (spirálszerűen) hagyjuk meg a termőkarokat, amelyeken ki­nevelik a váltható termőgallya­kat. A termőkarok mindössze 0,5-0,6 m hosszúak. Telepítésnél, ha suhángot kapunk, 0,8-0,9 m magasság­ban visszametsszük. A legfel­ső fejlett rügyet meghagyjuk, ebből lesz a sudár, az alatta lévő 6-8 rügyet valamint a föld feletti rügyeket cca. 40 cm törzsmagasságig kivakítjuk. A megmaradt rügyekből erősebb hajtások fejlődnek. Amikor a hajtások elérik a 30-50 cm hosszúságot, vízszintes hely­zetbe lekötözzük őket. Koro­nás csemete esetében a magas­ságot 0,9-1,1 m-nél határoljuk be, a metszést lehetőleg egy fejlett oldalág felett végezzük, s ebből az oldalágból nevel­jük ki a sudarat. Alatta akár vessző, akár rügy van, 6-8-at kivakítunk. Ugyanezt tesszük a föld felett cca 40 cm magas­ságig. A megmaradt vesszők tíz centire legyenek egymás­tól. Amikor a vesszők, hajtá­sok megnőnek 30-50 cm-re, lekötözzük őket. A következő években 30-40 cm-vel feljebb megyünk, míg el nem érjük a fa tervezett magasságát (ma­ximum 2,2 m-t). Ügyeljünk arra, hogy a fa piramidális alakot vegyen fel, alul legyen kicsit szélesebb, felül keske­nyebb. A karbantartó metszé­sek a következő években abból állnak, hogy a beteg, a felfele törő vesszőket és a besűrítést okozókat kimetéljük, vagy visszavágjuk. Feleslegesen ne kurtítsuk a vesszőket, de a vé­konyabbakat hagyjuk meg. A fa hatodik évétől végezzük az ifjító metszéseket, melyek ab­ból állnak, hogy a fél karokon lévő 2-3 éves termőgallyakat folyamatosan lecseréljük, víz­szintes helyzetben lévő vesz- szőkre. Amikor a sudár elérte a 2,2 m magasságot, akkor vagy kétfelé ágaztatjuk és lekötjük, vagy egy oldalra elvezetjük. TALLÓZÓ A szőlő- és a gyümölcsültet­vények átvészelték a kemény fagyokat. Ugyanakkor a tavalyi sok csapadék, a belvízzel elön­tött óriási terület számos gyü­mölcsösben, szőlőben okozott ma még pontosan meg nem állapítható mértékű károkat. Akadnak szőlők, ahol a rügyek gyengén fejlettek, és a szokásos­nál felével, harmadával keve­sebb fürtkezdeményt tartalmaz­nak. Ezért is fontos a következő hetekben végrehajtott szaksze­rű metszés és növényvédelem! A múlófélben lévő tél nem hozott huzamosabb ideig tartó nagy fagyokat. így a szőlőkben, gyümölcsösökben sem keletke­zett nagy fagykár a hideg mi­att. Annál nehezebb megítélni, Lehetőleg március köze­péig vessük el a borsót, mert így biztosabb és bővebb lesz a termés. Célszerű egyidőben cukor-, velő- és kifejtőborsót vetni, mert a tenyészidejűk kü­lönböző, így hosszabb időn át, folyamatosan szedhetjük. Már 2-3 fokon csírázik a vetőmag, a 13-18 fok közötti hőmérséklet pedig a legkedvezőbb a fejlő­déséhez. A téli csapadék még rendszerint elegendő a kezdeti fejlődéséhez, később azonban, különösen virágzás előtt és után gyakran öntözésre szorul. Szinte minden talajtípuson hogy milyen károkat okozott a túl sok tavalyi csapadék és a belvíz. Tél végén, kora tavasz- szal a termést megalapozó munka a metszés, mellyel a növény aktuális erőnléti ál­lapotához képest lehet befo­lyásolni a következő termés mennyiségét, minőségét. Ez most különösen fontos, mikor több helyen gyengén fejlettek a rügyek. Egyes területeken a szőlők a tél végi állapotuk sze­rint nem mutatnak kirobbanó formát: szakértők szerint egy- egy vesszőn lévő rügyekben általában 2-3 fürtkezdemény található, ezzel szemben idén sokszor csak egyet találni! Ezért nem mindegy, hogy az ilyen vesszőket miként, hány rügyre metsszük vissza ebben a szezonban. (Szabad Föld) jól termeszthető, tápanyag­igénye közepes, de csak jó víz­gazdálkodású és mélyrétegű talajon várhatunk tőle nagy ter­mést. A műtrágya-hatóanyagok közül a nitrogén a lombozat fejlődését, a foszfor a szem kép­ződését segíti, a kálium pedig a szár szilárdságát növeli. Magját 4-6 centiméter mélyre vessük, négyzetméterenként átlagosan 100 szemet számolva sorba, ikersorba, esetleg fészkekbe. Fontos, hogy ne hagyjunk árul­kodó borsószemeket az ágyá- son, mert a madarak, ha egyet is találnak, gyanút fognak, és kaparni kezdenek további cse­mege után. (V. L.) (Fotó: képarchívum) Lehetőleg március közepéig vessük el a borsót Ki korán vet, velőt lel ISMERTETŐ Teendők a kertben Metszés után permetezés A szakszerű metszés már egy­fajta megelőző növényvédelmi eljárásnak is számít. A nagyobb vágási felületéket fasebkezelő pasztával kell bevonni. A többi vágás helyét pedig a perme­tezéshez kiválasztott készít­ménnyel tudjuk fertőtleníteni. Tavasszal lemosó permetezést végzünk, amely egyszerre több betegség, kártevő ellen is véd. Fontos, hogy szélmentes idő­ben permetezzünk, és valóban lemosásszerűen: bőséges lével, áztatás jelleggel a fa minden ré­szét vonjuk be. A témával jövő héten bővebben foglalkozunk. I EGÉSZSÉG- a Artritisz - nem csak az ízületek betegsége Kezdje egészségesen a hetet! Artritisz - nem csak az ízületek betegsége Hogyan vizsgáljuk meg helyesen a mellet? Táplálék az agynak Előzzük meg a középfülgyulladást! Mit szabad és mit nem a kandidózisban szenvedőnek? Szépségápolás - sóval Keresse az Új Szót az újságárusoknál! AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYOM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8565 Lengyel zloty 3,9915 Cseh korona 24,362 Magyar forint 272,98 Horvát kuna 7,3925 Román lej 4,1920 Japán jen 114,78 Svájci frank 1,2914 Kanadai dollár 1,3416 USA-dollár 1,3817 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,43-1,35 25,03-23,57 285,22-260,66 OTP Bank 1,43-1,35 25,05-23,63 280,85-264,56 Postabank 1,44-1,34 25,19-23,49­Szí. Takarékpénztár 1,44-1,34 24,99-23,61 285,78-261,16 Tatra banka 1,42-1,35 24,97-23,70 283,89-262,31 Dexia banka 1,43-1,35 24,86-23,60 279,71-265,53 Általános Hitelbank 1,43-1,35 25,00-23,62 285,18-260,62 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) (Fotó: képarchívum) Az idősebb sudaras fák metszéséről, a Hungária sövény és a karcsúorsó létrehozásáról

Next

/
Thumbnails
Contents